Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - BESZÁMOLÓK - Sas Péter: Hetven éve hunyt el Gyárfás Elemér (1884—1945), az Erdélyi Római Katolikus Státus világi elnöke
94 Egyháztörténeti Szemle XYI/4 (2015) káihoz hasonlóan „áthallásos”, a korabeli történések elemzésekor gyakran utalt saját korához való hasonlatosságokra. Második publicisztikai gyűjteményéhez Hirschler József (1874-1936) pápai prelátus, főesperes-plébános17 írt előszót.18 A felkérés nem véletlen, kötetnyi cikksorozata a mélyen vallásos római katolikus Gyárfás Elemér nézeteit tükrözi. „Nekem, a társadalompolitikusnak, legerősebb és megingathatatlan bizonyítékom volt mindenkor az én keresztény hitem mellett az a napnál világosabban felismert igazság, hogy az emberi társadalom minden fájó problémájának egyetlen megoldása, minden vérző sebének egyetlen orvossága a hamisítatlan, tiszta, tündöklő keresztény világnézet.”19 Ezen az alapon állva üdvözölte a reformátusok egyik egyesületét. írásában meggyőződéssel vallotta: „Ez a mi Erdélyünk nem az az ország, melynek békéjét felekezeti viszályok képesek volnának feldúlni. [...] Ez a mi Erdélyünk megszentelt földje a szabadságnak, a türelemnek, a szeretetnek.”20 Ősei háromszéki primőr származására utalva székelynek vallotta magát. Leszármazását a Kolozsváron megjelenő, Sándor Imre (1877-1930) tisztviselő által alapított és Köpeczi Sebestyén József (1878-1964) heraldikussal szerkesztett családtörténeti folyóiratban mutatta be.21 1925. október 20-án, a Kovászna megyei kézdikővári Szent Lőrinc vértanútemplom jubiláris ünnepségén elhangzott beszédében a székelységet így jellemezte: ,A székelységet az ő katolikus öntudata megtanítja arra, hogy becsületes munka és önzetlen kötelességteljesítés és tiszta erkölcs és tiszta családi élet, tisztalelkű fiatalság és becsületben megőszült öregség olyan hatalmas erők egy nép életében, melyek biztosabban és tartósabban alapozzák meg egy nép életét, mint szuronyok erdeje és kincsek halmaza.”22 Az erdélyi katolicizmus történetével foglalkozó tanulmányai közül kiemelendő a gyulafehérvár-fogarasi görög katolikus egyházmegye püspökválasztási jogát taglaló tanulmánya.23 Az erdélyi katolicizmus múltját és jelenét bemutató kötetben három tanulmánnyal is jelentkezett.24 Fontos munkája a román nép 18. századi folyamodványát, a Supplex Libellus ValaLd. Sas Péter: A reneszánsz lelkületű főpap, dr. Hirschler József pápai prelátus. In: Egyháztörténeti Szemle, 2006.1. sz. 126-133. p. Gyárfás Elemér: Egyenes úton, 1901-1926. Dicsőszentmárton, 1926. (továbbiakban: Gyárfás, 1926.) 3-5. p. Egyenes úton. In: Gyárfás, 1926. 7-8. p. A Szent Imre Egylet üdvözli a Bethlen Gábor Kört. In: GYÁRFÁS, 1926. 72. p. A léczfalvi Gyárfás család sepsiszentgyörgyi ága. In: Genealógiai Füzetek, 1906. 37. p. A családról általánosan: KIS BÁLINT: A lécfalvi Gyárfás család. Turul, 1897.140-141. p. A székelység katolikus öntudata. In: Gyárfás, 1926. 280. p. A püspökválasztási jog a gyulafehérvár-fogarasi görög katolikus egyházmegyében. Székfoglaló az Erdélyi Katholikus Akadémiának I. nyilvános ülésén Nagyváradon, 1929. május 27-én. Cluj-Kolozsvár, 1929. (Az Erdélyi Katholikus Akadémia felolvasásai. III. osztály. 1. sz.; Klny.: Erdélyi Irodalmi Szemle, 1929. 3-4. fűz.) Az erdélyi románok uniója s a román görög katolikus egyházi szervezet kifejlődése. In: Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene. Dicsőszentmárton, 1925. 125-146. p.; Az erdélyi szászok és a katolicizmus. In: Uo. 192-216. p.; Az erdélyi katolikus státus, mint államjogi, politikai és gazdasági megoldás. In: Uo. 395-414. p.
