Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kónya Péter: Evangélikus iskolák Sáros vármegye területén a 16. és a 19. században
Evangélikus iskolák Sáros vármegye területén a 16. és a 19. században 85 aktivitása kiváltotta egy evangélikus főiskola vagy felsőbb iskola alapításának kényszerét, amely tisztes ellensúlyt képezett volna ezekkel szemben.62 Ennek az iskolának az alapítására a legjobb feltételek az ország keleti részén voltak. Amíg az ország nyugati felében az ellenreformáció az előző években nagy sikereket aratott, addig Felső-Magyarországon minimális jelleget öltött. Ajezsuiták kassai, homonnai és más helyeken való megtelepedése, valamint a ferencesek, pálosok és más rendek tevékenysége ellenére a protestáns egyháznak itt erős pozíciói voltak a lakosság minden rétegének körében. Az evangélikus egyházhoz nemcsak a szabad királyi városok polgárságának többsége tartozott mindig, hanem a jobbágyok és a nemesek legnagyobb része is. Még erősebbek voltak a reformátusok pozíciói a térség keleti és déli részeiben. Az ortodox, illetve görög katolikus lakosság az északkeleti területeken - nemrég egyesítve a katolikus egyházzal - a konfesszionális harcokban semleges maradt, és többsége a soron következő felkelésekben hozzákapcsolódott a Habsburg-ellenes táborhoz. A felső-magyarországi evangélikus rendek nagyon jól felismerték ezt a helyzetet, amikor is 1665-ben evangélikus kollégiumot alapítottak, mint az egyetlen evangélikus főiskolát az országban. Ez az aktus egyfajta erő demonstrációja is volt a korszakban felerősödő abszolutizmussal és az előretörő rekatolizációval szemben. A már említett és egyéb okok miatt a rendek képviselői az iskola építésének helyéül Eperjes szabad királyi várost választották. Már ennek kérdése volt a tárgya a közös megbeszéléseknek 1665 nyarán, a kollégium megalapításának kihirdetése előtt is.* 63 Eredetileg mind a hat szabad királyi város számításba jött (Kassa, Epeijes, Bártfa, Lőcse, Kissze- ben, Késmárk). A követek mégis Epeijes mellett döntöttek, amely a többi mellett a következő előfeltételekkel is rendelkezett. Erős, modern védelmi rendszerrel s nehéz fegyverzettel volt ellátva, amely garantálta az egyház és a rendek előkelő képviselői gyermekeinek a biztonságát. Nem működött itt a katolikus egyház, és így katolikus iskola sem, amely a diákok és a polgárok közötti esetleges feszültségek forrása lett volna. Tekintettel a városban levő nemzetiségi viszonyokra, a diákok könnyen elsajátíthatták az ország mindhárom divatozó nyelvét. A város a kollégium épülete számára tisztes helyet tudott teremteni elegendő kiterjedésével. Maga a város és képviselői mindezek mellett hajlandóak voltak minden módon támogatni az iskolaalapítás gondolatát és ennek megvalósítását.16‘* Ezen és további kérdések letisztázása után a felső-magyarországi grófok, bárók, mágnások, a vármegyék és szabad királyi városok képviselői nyilvánosan deklarálták a kollégium megalapítását Kassán 1665. november 18-án. Tekintettel az építés és az iskola berendezésének magas költségeire 62 A református egyház két ilyen intézettel, kollégiummal rendelkezett Debrecenben és Sárospatakon. 63 §A (Státny Archív, Eperjesi Állami Levéltár) Presov, EKP, 101: Instruction für die Gesandten der Stadt Késmárk zur Beratung hinsichtlich der Stiftung des Eperieser Kollegiums A. 1665. Frenyóa Lajos átírása (1932). Uo.
