Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pályi Zsófia Kata: Látzai Szabó József tudós prédikátor élete és munkássága
Látzai Szabó József tudós prédikátor élete és munkássága 25 praeceptor lett. A pataki és a kassai iskolaévek után 1789-ben indult külföldi tanulmányútra, előbb Utrechtben, majd 1790-ben Göttingában iratkozott be egyetemre.3 Hazatérve 1791-től a Pápai Református Kollégium tanára lett. 2. A Pápai Református Kollégium tanára Három évtizedes száműzetés után, 1783 májusában telepedett vissza Pápára a református gyülekezet és az iskola Adásztevelről. Hamar megfogalmazták a célt, hogy az iskolát régi fényében, az egész Dunántúli Református Egyházkerületet átfogó anyaiskolaként állítják helyre, és az újjászületett intézmény egyenrangú lesz a Debreceni és a Sárospataki Református Kollégiummal. A következő években felépült a református templom és az iskola, az egész városra az építkezés és fejlődés évtizedei következtek. Mándi Márton István professzorsága idején (1790-1831), 1791. augusztus í-jén érkezett Pápára Látzai Szabó József. Göttingából érkezve foglalta el a második professzori állást, feltehetően Ráday Gedeon főkurátor ajánlására, aki felfigyelt a verselni szerető Látzai egyik műfordítására. Tizennégy éven keresztül, 1791 és 1805 között volt a pápai kollégium tanára, kulcsfontosságú szerepe volt annak felvirágoztatásában. 1793-ban Márton Istvánnal kezdeményezték az iskolaépületek bővítését, egy új szárny építését, és elfogadtatták az egyházközséggel az akadémiai tagozat létrehozását. 1794-re felépült az ókollégium, és megindult a főiskolai jellegű oktatás. 1795-ben döntöttek a professzorok fizetéséről. Kimondták, hogy a filozófiai és a teológiai képzés három évig fog tartani, a végzett teológusokat pedig az egyházkerület 1796-tól rektorként fogja alkalmazni. Megszervezték az egyház- kerületben a legációt és a szupplikációt, amely egyrészt anyagi erőforrást, másrészt a pápai iskola anyaiskolaként való elismertetését jelentette. A losonci és a pataki iskolával folytatott „legáció-harc” csak a század végére fejeződött be a pápaiak teljes győzelmével. E lépéseknek köszönhetően a kollégium 1797-ben anyaiskolává vált, új törvénykönyvét a két professzor 1798-ban teij esz tette a Dunántúli Református Egyházkerület elé.4 3 4 3 SZÖGI László: Magyarországi diákok svájci és hollandiai egyetemeken, 1789-1919. Bp., 2000. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban, 3.) 159. p. A vonatkozó adatok: Látzai Josephus, Hungarus, Patakiensi Coll. 1789. 09. 18. - 1790. Teológia.; Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon, 1789-1919. Bp., 2001. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban, 5.) 227. p. A vonatkozó adatok: Látzai Joseph, sz. S. Patak, be: 1790. 7. 7. Teológia.; Futaky István: Göttinga. A göttingai Georg-August-Egyetem magyarországi és erdélyi kapcsolatai a felvilágosodás idején és a reformkor kezdetén. Bp., 2007. (Felsőoktatástörténeti kiadványok új sorozat, 7.) 38. p.; Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp., 1977.361. p. 4 Bodolay GÉZA: A türelmi rendelettől a forradalom és szabadságharc leveréséig. In: Rúzsás Lajos - Trócsányi Zsolt - Bodolay Géza - Kiss József - Pölöskei Ferenc: A pápai kollégium története. Szerk.: Trócsányi Zsolt. Bp., 1981. (továbbiakban: Bodolay, 1981.) 95-97,115-120. p.; Köblös József - Kránitz Zsolt: „Mindenkor az országban harmadiknak tartatott...”? A pápai református kollégium tagolódása a XVIII. század közepéig. In: Acfa Papensia, 2005. 1-2. sz. 50. p.; A pápai református kollégium diákjai. Szerk.: Köblös József. Pápa, 2006. (továbbiakban: Köblös, 2006.) 13-14., 35-36., 46., 71., 90-92. p.; TÓTH Endre: Mándi Márton István élete,
