Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes István: Az 1841. évi vármegyei vegyes házassági tiltakozási mozgalom erdélyi dokumentumai
30 Egyháztörténeti Szemle XV/1 (2014) törvényt. Külön kiemelte, hogy az ország fővárosában történtek ezek. Ám Küküllő megyében is kihirdették az 1791. évi 57. tc-t sértő egyházi körlevelet. Márpedig az unionális eskü,2? melyben a négy vallás egyenlő jogainak megtartására is esküsznek az állampolgárok és testületek, kötelességgé teszi, hogy a gyűlés tagjai mindent elkövessenek, hogy legalább az egyes békét zavaró tetteket elkerüljék. Haller úgy fogalmazott, hogy nem akarja, hogy az engedékenység miatt a reverzális gyakorlattá válhassék, és később új törvényhozás útján kelljen még veszélyesebb orvosságot találni rá. Erdély törvényei e tekintetben eléggé szilárdak, úgy újabbakra nincs szükség. Ezért javasolta a királyi kormányszék megkeresését az ügyben. A kormányszéket fel kell szólítani, hogy szorítsa rá a püspököt és a káptalant a hazai törvények betartására és betartatására. Haller kötelességének tartotta feltételezni, hogy a Küküllő megyei katolikus papság „egy ilyen merénylethez segédkezet nyújtani irtózni fog.” Ám mégis kérte a rendeket, szólítsák fel a papságot, hogy nyugtassa meg a megye rendjeit e tekintetben, és figyelmeztessék őket a következményekre, ha mégis törvényszegést követnének el. Javasolta azt is, hogy Küküllő szólítsa fel Kolozs vármegyét, hogy az előfordult esetekről és intézkedéseikről tudósítást küldjenek a megye rendjeihez^0 A küküllői törvényhatóság a gróf által fogalmazottak szellemében határozott. A Guberniumot felkérték, hogy szólítsa fel a püspököt és a gyulafehérvári káptalant a törvények betartására és papsággal való betartatására. A közgyűlés elrendelte egy körlevél kibocsátását, amelyben a megye rendjei minden más törvényhatóságot nézeteik pártolására kémek fel. A harmadik határozat a megyei katolikus papság felszólítását irányozta elő: tartózkodjanak a törvénysértéstől és értesítsék a megyét, ha körükben valamilyen törvénysértés adódna elő, illetve ha valami újat tudnának meg a dologról.* 31 A Guberniumhoz intézett kérelem a vallásbéke fontosságának méltatásával keződött, amelyet az erdélyi elődök is átláttak, és amelynek ékes bizonyítékai Erdély három évszázados vallásügyi törvényei. Ám ezen, több évszázada divatozó rendet újabban megsértették, mégpedig Kolozsvárott, két esetben is, azzal fenyegetve, hogy elszakítják a „hazánkba századokon keresztül divatozott vallásbéli nem csak kölcsönös türedelem, hanem atya- fiságos forró szeretet édes lántzait.” A megye ismertette a kormányszékkel az általa hozott intézkedéseket, és a fent jelzett értelemben kérelmezte a püspök és káptalan felszólítását az 1791. évi 57. te. betartására, illetve nézetei pártolására.32 A papság felszólítása a főesperesen keresztül történt. A levélben a megye figyelmeztette Lokodi Ignác szőkefalvi plébános-főesperest, hogy a megye minden lehető törvényes eszközt igénybe fog venni a vallási türelem felborítását célzó cselekedetekkel szemben. A főesperest értesítették a vármegyei intézkedésekről és arról, hogy aki megsértené az 1791. évi 57. *•> Erdély állampolgári és hivatali esküje. Vö. MTT. Erdélyi törvények, 1900. 489—491. p. 3° Vö.: A Nemes Küküllő vármegyében i84iiki Majus 24. 25. 26. ás 27* napján tartott koz gyűlési Jegyző Könyv 39* pontya szóról szóra. - GYFL. Pl. 999/1841. I.i/a. 357. dob. 1-4. p. 31 Uo., 5-6. p. 3* Vö.: Küküllő vármegye kérelme a királyi főkormányszékhez a vegyes házasságok ügyében. Dicsőszentmárton, 1841. május 26. - GYFL. Pl. 999/1841.1.i/a. 357. dob.
