Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Klestenitz Tibor: Gerely József karrierje - falak és választóvonalak a katolikus nagygyűlések "szürke eminenciásának" életében
72 Egyháztörténeti Szemle XIV/3 (2013) A könyv első kiadása 1896-ban jelent meg, az utolsó pedig 1947-ben. Született egy átdolgozása a görög katolikus diákok számára, és kiadták német, szlovák és vend nyelvű fordítását. Ez természetesen Gerely számára komoly anyagi sikert is jelentett. A Kis Képes Biblia kiadására a Szent István Társulattal 1899. június 24-én kötött szerződést, amely szerint az éves forgalom 10%-át kapta jutalékként. Ez átlagosan évente négyezer korona bevételt jelentett a számára.26 A lapkiadó Gerely a tankönyvírással szerzett tőkéjét a lapkiadás területén kamatoztatta, és néhány év alatt a hazai katolikus sajtó egyik meghatározó személyiségévé vált. Amellett, hogy rövid időre a Magyar Szemlét is megszerezte, 1908-tól az Új Lap igazgató-főszerkesztője, valamint 1902-től haláláig a papok számára készülő Egyházi Közlöny tulajdonosa volt.27 Ez a folyóirat ekkorra már a hazai papság egyik legfontosabb orgánumának számított, ami elsősorban a szerkesztőség újszerű szerepfelfogásának volt köszönhető. 1888-ban néhány fiatal klerikus hozta létre a „kollegiális érzés ápolására”, anyagi ügyeik védelmére, a társadalmi tömörülés elősegítésére. A nyílt önérvényesítési törekvések már önmagukban véve is újnak, szokatlannak számítottak a hazai egyházban, a lap szókimondó stílusa pedig kivívta az idősebb generáció néhány tagjának, „a diplomatikus simaság embereinek” nemtetszését. Steiner Fülöp,28 * * * a Szent István Társulat akkori alelnöke lépéseket tett a lap tulajdonosánál, aki megijedt, és beszüntetette a vállalkozást. A szerzők viszont újra megalapították a lapot, és még lelkesebben propagálták eszméiket a „csökönyös maradiság” ellen.2« A lap szerkesztői és szerzői fontos szerepet játszottak új kezdeményezések elindításában, például a Katolikus Kör, a Katolikus írók és Hírlapírók Országos Pázmány Egyesülete, a Katolikus Iskolaegyesület és a Hitoktatók Országos Egyesülete megalapításában^0 Gerely József a folyóiratot 1902 augusztusában vette át. Vezetői felfogása azon alapult, hogy a „tiszta, magasan szárnyaló” koncepciót a gyakorlatban a „pedáns zord realizmus” eszközeivel kell megvalósítani. A kor katolikus publicistái gyakran hibáztatták a hívők körében élő „szalmaláng lelkesedést”, azt, hogy a közéletileg aktív katolikus az újonnan alapított egyesületeket vagy sajtótermékeket általában örömmel fogadta ugyan, de rendszeres támogatásukat már nem vállalata. Gerely maga is komolynak látta a problémát, ezért szerkesztőként azt vallotta: „lelkesedjünk s legyünk 26 Budapest Főváros Levéltára, (továbbiakban BFL.) VII. 12. e. 1915-V (1) 00355. (= Gerely József végrendelete.) 4. p. 27 Gulyás PÁL: Magyar írók élete és munkái. Új sorozat. X. köt. Bp., 1992. 710-711. p. 28 Steiner Fülöp (1839-1900): 1863-ban szentelték pappá, 1882-től nagyváradi kanonok, 1890-től székesfehérvári püspök volt. DEDEK Crescens Lajos: Üdvöt testvéreinknek az Úrban! In: Egyházi Közlöny, 1913. január 3.1-2. p. 3° Gerely József: Jubileumkor. In: Egyházi Közlöny, 1913. január 3. 3-4. p. (továbbiakban: Gerely, 1913.)
