Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kunt Gergely: Kaszap-kultuszok a második világháború alatt
82 Egyháztörténeti Szemle XIII/3 (2012) lóbizottság« néven minden illetékes felhatalmazás nélkül országszerte gyűjtést rendezett) most 3,50 P-s áron terjeszt. Éppúgy nincs közünk az általa beígért Kaszap István-plaketthez sem!”33 A világi kultuszformálás másik részét azok a kezdeményezések alkotják, amelyeket a hívek buzgalma motivált. Kuna Jenő, a Honvéd utcai polgári fiúiskola tanára idősebbik fia gyógyulását követően vált Kaszap- tisztelővé, s levélben számolt be az értesítőnek arról, hogy cserkészeivel Kaszap István Ifjúsági Kört kívánt szervezni. A kör elsősorban 14-15 éves fiúkat vonzott, s mintegy hatvan polgáristából állt. Az elképzelése szerint 1944. március 25-én, Kaszap születésnapján, a sírjánál díszőrséget állva esküdtek fel a fiatalok.34 A lap csak kivonatosan közölte az eskü pontjait, amelyek főképpen a vallási erkölcsök, a jó cselekedetek gyakorlását és a kultusz terjesztését tűzték ki célul. A hatodik pontja így szólt: „Kaszap István életrajzát figyelmesen elolvasom, és minden igyekezetemmel követem élete tanítását. Este mindennap elvégzem a szentté avatásáért a könyörgő imát. ”35 A kultusz az imameghallgatások tükrében Az imameghallgatások Az imameghallgatásoknak csak a lapban közzétett változatai állnak rendelkezésünkre. így, hogy azok esetlegesen átestek-e szerkesztésen, változtatáson, csak részben tudható.36 A rövidítés egyértelműen tetten érhető, amikor a lap egyik számában csak a lényegi - tehát magára a Kaszap által nyújtott segítségre utaló - mondatokat közölték, míg a következőben hosz- szabb terjedelemben ismertették. Emellett minimális kiegészítéseknek is tanúi lehetünk, amikor valamilyen plusz információt közöltek a szerzőről, általában foglalkozását adva meg, s ezt követte az imameghallgatás szövegeAz imameghallgatások szerkezetét tekintve szinte mindegyik azonosan, sablonszerűén épült fel. A lap elvárásainak megfelelően a válságos szituáció részletes bemutatásával kezdődtek. Bizonyos esetekben hosszasan elemezték a földi „hatóságok” — például kórházak, bíróságok - tehetetlenségét. Majd ezt követően tértek rá a segítségkérésre s annak formájára - bizonyos kultusztárgyak használatára -, illetve az azt követő gyors természetfeletti segítségre. Végül megemlítették, hogy milyen fogadalmat tettek 33 34 35 33 Kaszap István Lapja, 1944. 3. sz. 5. p. 34 Kuna levelében megjegyezte egy korábbi táborozással kapcsolatban: „Kaszap István sírjánál 25 cserkész fiam áhitatosan fölajánlotta táborozását és önmagát, Kaszap István pártfogásával Istennek.” Ebben az esetben talán nem véletlen a diákok számának megemlítése, hiszen az megegyezik Kaszap születésnapjával, ami később is fontos dátum lett e kör számára. Kuna csak, mint tervezett eseményről írt, nem tudjuk, hogy a kör alapítása ténylegesen megtörtént-e. 35 Kaszap István Lapja, 1944.1. sz. 2. p. 36 Az értesítő első számában imameghallgatásokkal kapcsolatban foglalták írásba, hogy ezeknek milyen a hivatalos formája, s hogy kell kinézniük, miket kell tartalmazniuk. Azonban már az ereklyék helyes használatára való buzdítás itt is megtalálható: „Fontos ilyenkor még az is, hogy a leírásból valóban kitűnjön, hogy a gyógyulás Kaszap István segítségül hívására történt. (Imádkoztak-e hozzá? Végeztek-e kilencedet? Alkalmazták-e a kis szövetereklyét?)” Kaszap István Lapja, 1942.1. sz. 6. p.
