Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kunt Gergely: Kaszap-kultuszok a második világháború alatt
76 Egyháztörténeti Szemle XIII/3 (2012) 1937 decemberében hármuk közül elsőként Bogner Mária Margit boldoggá avatási eljárását indította meg Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök. A fent részletezett törekvések csúcspontja 1938 májusában volt. Ekkor a Hősök terén az eucharisztikus kongresszus megnyitóbeszédében Eugenio Pacceli bíboros pápai legátus Bognert már az Árpád-házi női szentekkel állította párhuzamba, Szent Erzsébet után említve őt meg. „És mily nagy örömmel csatlakozunk a székesfehérvári egyházmegye jámbor reményéhez, mely felmagasztalását óhajtja egy nagyon tiszta léleknek, Bogner Mária Margitnak, Isten szolgálóleányának, akit éppen napjainkban az eucharisztikus buzgóság vezetett fel a szentség magaslatára.”* 6 A harmincas évek közepén indult kultuszok azonban eltérő pályákat futottak be.7 8 9 10 Azok, amelyeknek alapjait még a kongresszus éve előtt lerakták, azaz kiadták az életrajzokat, később országos szintűvé bővültek. így Bogner és Kaszap esetében a boldoggá avatási eljárás megindulását követően a hitbuzgalmi értesítők is megjelentek: 1942 februárjában Székesfehérváron Kaszap István Lapja, pár hónappal korábban 1941 novemberében Kassán pedig Margitvirágok címmel Bogner újsága. A Torma-kultusz az előbbiekhez viszonyítva később indult, s az életrajz csak a eucharisztikus kongresszus évében jelent meg. Ügye a boldoggá avatási eljárásig sem jutott el, ebből következőleg hitbuzgalmi értesítője sem volt, amelynek célja tisztelete terjesztésének dokumentálása lett volna. Az életrajzok megjelenésén jól lemérhető az egyes kultuszok eltérő fogadtatása és kiépültsége. 1944-ben az Egy sír a Duna fölött8 című Bogner-életrajz hatodik kiadása látott napvilágot, míg Tormának Himnusz a kereszten9 című élettörténete még csak második kiadásban volt kapható, azonban egy évvel korábban Kaszapnak Életet Krisztusért10 című biográfiája már a tizenhetedik megjelenését érte meg ekkor. Jelen tanulmány középpontjában e fenti három kultusz közül Kaszap István tiszteletének története áll elsősorban a hitbuzgalmi értesítő tükrében. A dolgozat a két világháború közötti vallási kultuszok összehasonlító elemzésének egyik pillére. csönhatások. Szerk.: Barna Gábor. Bp., 2011. (Szegedi vallási néprajzi könyvtár, 27.) 104-119. p. 6 Csávossy Elemér: Érd angyala. Bogner Mária Margit nővér élete és erényei. Bp., 1941- 5- P7 Az életutakat tekintve legnagyobb a hasonlóság Bogner és Torma pályája között. A kultuszukban általános vonások figyelhetők meg, mégis a tisztelet intézményesülését és kiépülésének mértékét tekintve a legnagyobb hasonlóság a Bogner-Kaszap kultuszok között mutatható ki. Mindezt a kortársak is testvérügynek tekintették a hasonlóságaik miatt. 8 Csávossy Elemér: Egy sír a Duna fölött. Mária Margit nővér élete és naplója. Bp., 1944. 9 Cser László: Himnusz a kereszten. Torma Kálmán élete. Bp., 1944. 10 EndrőDY László: Életet Krisztusért. Kaszap István élete, 1916-1935. Bp., 1943. (továbbiakban: Endrődy, 1943.)
