Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 2. szám - RECENZIÓK - Simon Ervin: Zágoni Jenő (szerk.): Baptisták a második világháborúban
110 Egyháztörténeti Szemle XIII/2 (2012) sai, germán felsőbbrendűséget árasztó viselkedései sem kerülték el egyikmásik éles szemű tanú figyelmét. Egyebekben a fogságot viseltek beszámolói hasonló elemekből építkeznek. Kitérnek a „háromnapos közmunkára” szállított szerencsétlenek családtagokat értesítő fáradságaira (hátrahagyott levelek a marhavagonok résein keresztül), a borzalmasan hosszú vonatút kimerítő voltára, a közbeeső állomásokra, az elhurcoltak elkeserítő állapotára és nyomorára, a túlélés farkastörvényeire. Utóbbiak csak fokozódtak a munkatáborokban és bányákban az emberhez méltatlan körülmények között: állandó harc az élősködőkkel, a faggyal, a zsúfoltsággal, az éhséggel és az elégtelen orvosi ellátással. Itt is, korábban a fronton is egy-egy megmentett, elrejtett baptista folyóirat vagy Biblia tartotta a lelket az emberekben vagy az esetleges találkozás hittestvérekkel és ismerősökkel. A Bibliákat, pontosabban a lapokat - mint megtudjuk - előszeretettel osztották szét az oroszok dohánypapírként. E keserves évekre az itthon maradt családtagok, a gyülekezetek viszontlátása jelentett némi gyógyírt, miután sokáig ki sem beszélhették magukból a fájdalmat a volt foglyok. A Tábori posta című fejezet a frontkatonák Békehírnökben és A Kürtben megjelent alig pár soros kéréseinek, üdvözleteinek és beszámolóinak lett szentelve. Jobbára hozzátartozók és ismerősök után kutattak általuk a honvédek. A Rövid írások, hírek, levélrészletek fejezet számos darabja alig különbözik a fentiektől: néhány sorosak és az otthoniakkal való kapcsolat- tartást szolgálták. Az ugyanitt közölt levelek, a baptista folyóiratok szerkesztőségéhez eljuttatott beszámolók már hosszabbak, és több témát vetnek fel. Kiemelkedő ezekből a fentebb már említett kapcsolatfelvétel az orosz baptistákkal. A Korabeli sajtószemle, dokumentumok, levelek, visz- szaemlékezések egység éppen annyira sokszínű, mint amennyire azt a címe sugallja. Találhatunk benne nagyobb lélegzetvételű, a felekezetnek valószínűleg útmutatásul szánt cikkeket, de könyvrészieteket (gyülekezetek háborús veszteségei) és visszaemlékezéseket is. Az újságcikkek legnagyobbrészt a Békehírnök és A Kürt vonatkozó számaiból lettek átemelve. Kettős célt szolgáltak. Egyrészt tudósítanak számos érdeklődésre számot tartó eseményről, missziós fejleményről, mint például a nagyváradi baptista frontharcos konferenciáról, a katona- és iratmisszióról, a kiskőrösi honvédnapról. Másfelől hazafias magatartásra, kitartásra és példás, krisztusi életvitelre sarkallnak. Utóbbiak támpontokul szolgáltak a militarizmus és a pacifizmus kényes kérdésében is. Az írás konklúziója szerint nem a mindenkori háborúk helyes vagy helytelen voltának eldöntése a feladata Isten népének, a baptistáknak, hanem a kötelességtudó odaszánás a haza javára. A többi írás egyéni életutak rövid ismertetését adja a háborús viszonyok között, valamint egy-egy kiemelkedő baptista intézmény (árvaház, teológiai szeminárium) kálváriáját mutatja be. A Jelentősebb magyar vonatkozású események listája némiképp meglepetésre került a kötetbe. (Főként, hogy a dátumok felső határa 2006. október 23-a!) A második világháború legfontosabb egyetemes és magyar vonatkozású eseményeinek tájékoztató célú felsorolása még érthető lett volna. A határok kitolásával azonban kissé kérdéses a szerkesztő szakmai szándéka. (Egyik-másik dátumhoz fűzött kommentárja alapján személyes vélekedéséről, politikai értékítéletéről azonban annál többet megtudhatunk.)
