Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Galo Vilmos: A Beretkei Református Árvaház története (1929-1944)
36 Egyháztörténeti Szemle XI1I/2 (2012) hozzájárulniuk neveltetésük költségeihez.29 30 31 Lelencet vagy más vallású árvát nem vettek fel az intézménybe. Előbbit azért nem, mivel az egyház nem szeretett volna segítőkezet nyújtani ahhoz, hogy „fiatal anyák lerázhassák a nyakukról gyermekeiket és bűnös életüket így könnyebben élhessék tovább”^0 míg az utóbbiak kizárásával más felekezetek esetleges rosszallását próbálták elkerülni, nehogy a „lélekhalászat” gyanúja vetődjön rájuk.'*1 A lelenc gyermekek felvétele a későbbiekben is felmerült, de az árvaházi bizottság 1935-ben ismételten kimondta, hogy csak törvényes házasságból született árvákat vesz fel, egyúttal javasolta a konventnek egy egyetemes református lelencház felállítását.32 Az elsőként felvett árvák kivétel nélkül szegény családok, földművesek, iparosok, napszámosok gyermekei voltak. Dusza János gömöri esperes furcsának, egyben jelzésértékűnek tartotta, hogy csak kétkezi munkások árvái kerültek az intézetbe, szerinte ez arról tanúskodott, hogy az értelmiség, főként a lelkészek és tanítók egyelőre nem fordultak kellő bizalommal az árvaház felé.33 * 35 Az árvaházi bizottság nemcsak árvákat és félárvákat vett fel az intézetbe. 1930-ban például két olyan lakója is volt az árvaháznak, akik ugyan nem voltak árvák, de nagyon rossz szociális körülmények között éltek.3« Amennyiben idővel valamelyik félárva vagy rossz szociális helyzete miatt ide került gyermek családi körülményei jelentősen javultak, akkor őket visszaküldték családjukhoz.33 A beretkei árvaház lakói a közelebb fekvő vidékekről, elsősorban a tiszáninneni egyházkerületből verbuválódtak. 1934-ben az itt nevelt gyermekekből 25 a tiszáninenni, 8-8 pedig a dunáninenni, illetve kárpátaljai kerületekből került az intézetbe.36 Mivel 1935-ben Nagyszőlősön a református egyháznak újabb árvaháza jött létre, a Kárpátaljáról származó gyerekeket ide helyezték át. Idővel gyakorlattá vált az árvák idegen családoknál való elhelyezése. Az árvák iránti érdeklődés is egyre intenzívebbé vált: akadt, aki nevelésre, más befogadásra kért gyermeket az árvaháztól. Az 29 Bácsy, 1929.5-6. p. 30 Hírek a Beretkei Árvaházból. In: Református Egyház és Iskola, 1929.43. sz. 11. p. 31 Hírek a Beretkei Árvaházból. In: Református Egyház és Iskola, 1930.31. sz. 4. p. 32 Csabay, 1930. (10) 30. p. 33 Csabay, 1930. (7.) 16. p. A későbbiekben a helyzet némileg megváltozott, és értelmiségi szülők árvái is kerültek az intézménybe. 1933-ban 39 gyermek közül 1 tisztviselő, 2 tanítók árvája volt. A Szlovenszkói és Kárpátaljai Református Egyetemes Konvent Losonczon 1934. évi június hó 27-én tartott rendes ülésének jegyzőkönyve. Szerk.: Soós Károly. H. n., 1935, (továbbiakban: Soós, 1935.) (Melléklet az 56. számhoz) 167. p. 3« A Szlovenszkói és Kárpátaljai Református Egyetemes Konvent Kassán, 1931. évi március hó 18-án tartott rendes ülésének jegyzőkönyve. Szerk.: Dusza János. H. n., 1932. (továbbiakban: Dusza, 1932/a.) (35) 62. p. 35 1934-ben 5 gyermek került így vissza családjához. A Szlovenszkói és Kárpátaljai Református Egyetemes Konvent Kassán, 1935. évi május hó 23-án tartott rendes ülésének jegyzőkönyve. Szerk.: Soós Károly. H. n., é. n. [1935.] (továbbiakban: Soós, 1935/a.) (40) 50. p. 36 A Szlovenszkói és Kárpátaljai Református Egyetemes Konvent Kassán, 1936. évi október hó 15-én tartott rendes ülésének jegyzőkönyve. Szerk.: Soós Károly. H. n., é. n. [1936.] (továbbiakban: Soós, 1936.) (40) 50. p.
