Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 3. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csohány János: Simai Erdős József
72 Egyháztörténeti Szemle Xll/3 (2011) nyugdíjazásáig végezte.11 A hallgatói létszám az 1895-96-os tanévben 37 fővel elérte a mélypontot. Néhány év alatt esett vissza, hiszen 1893-94-ben még 52 volt, és 1896-97-ben ismét emelkedni kezdett, akkor 47 beiratkozott hallgatóra, ami majd lassan tovább emelkedett.12 * * * Ezekben az években a Debreceni Református Kollégiumban megünnepelték március 15-ét imával és ünnepi beszéddel. Október 31-ét, a reformáció emléknapját még néhány éve ünnepelték abban az időben, de Erdős József tevékeny volt mindkét ünnepélyen. Mondott imát március 15-én, és több Ízben ünnepi beszédet október 31-én. Reformációi beszédek (Nagybánya, 1907) címen hasznos gyűjteményt jelentetett meg, amit az érdeklődők olvashattak, lelkészek viszont használhattak.'* „[1899.] október 6-án, az aradi vértanúk gyászos emléknapjának 50-ik évfordulóján főiskolánk egyik tanszakán sem tartottunk előadásokat. Ugyan ennek a hónapnak 31-én több év óta gyakorolt szokásunk szerint megtartottuk a reformáczió emlékünnepélyét, melyet dr. Erdős József theologiai dékán nyitott meg lelkesítő szép beszéddel. ”0 1891-ben Erdős József a Bécsi Egyetem Protestáns Hittudományi Karán Biblisch-theologische Analyse des Römerbriefs (Amsterdam, 1891) című disszertációjával teológiai doktori címet szerzett. A Debreceni Protestáns Lap Írja: „Melegen gratulálunk szeretett kartársunknak s barátunknak e szép kitüntetésért, mely annyival kedvesebb előttünk, mert azzal a mi, folyton lelkiösmeretes munkában foglalkozó, de minden dolgát zajtalan szerénységben végző barátunk a szó szoros értelmében meglepett bennünket is, kik pedig szívéhez egészen közelállóknak tudjuk magunkat. Szép e kitüntetés azért, mert oly téren szereztetett, az exegetica theologia terén, melyen oly kevés nálunk a valódi szaktudós, s azért is, mert magyar ref. lelkészeink és hittanáraink közt egyedül Kovács Ödön és most már ő a hittudorok.”'r> Tehát nem csupán a Debreceni Teológiai Akadémián nem volt más teológiai doktor a tanárok között, hanem az egy Kovács Ödön kivételével másutt sem, sőt a magyar református lelkészek között sem akadt. Az 1890-91. évi Akadémiai Évkönyv ben egy sor sincs arról, hogy Erdős József egyáltalán doktorált, csupán a teológiai tanárok sorában olvasható „Dr.” a neve előtt, ami a továbbiakban is így szerepel. Az azévi teológiai tanárkari jegyzőkönyvben a tanárok évi irodalmi és más tevékenysége felsorolásánál Erdős József neve után hármas szám alatt szerepel, arra utalva, hogy teológiai doktorátust szerzett. A gratuláció bizonyára szóban történt, jegyzőkönyvileg nem. A Debreceni Protestáns Lap aztán lelkesen adta hírül, hogy Erdős József belekerült Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái c. művének 2. kötetébe.161894-ben a Debreceni Hírlap „Fényes kitüntetés, nemes elhatá11 Akad. Évkönyv. 1889-90. 5. p.; Akad. Évkönyv. 1892-93. 27. p.; Német nyelvoktatást az 1894-95-ös tanévtől végezte Erdős József. In: Akad. Évkönyv. 1894-95. 25- P12 Ld. Akad. Évkönyv hivatkozott kötetei. ■a Reformációi emlékbeszédet mondott Erdős József. Ld. Akad. Évkönyv. 1893-94. 39-, 1895-96.11., 1899-1900. 73-. 1902-03- 54- P- o Akad. Évkönyv. 1899-1900. 73-74. p. '5 Debreceni Protestáns Lap, 1891. március 14. 98. p. 16 Debreceni Protestáns Lap, 1893. május 27. 273. p.
