Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: Tizennyolcadik századi lelkészsorsok

Tizennyolcadik századi lelkészsorsok

61

Egy évig Vértesen lakott. 1748-ban ismét pap lett Kólyban, ahonnan 1754-ben - szintén eretnekséggel vádolva - elküldték. Négy hónapi fogságra ítélték, és eltiltották végleg a lelkészi szolgálattól. További sorsáról semmit nem tudunk.

Fia, NÁNÁSi Fodor Pál (1723-1798) Debrecenben tanult, köztanító, majd szenior lett, és 1753 januárjától 1754 végéig a baseli és a heidelbergi egyetemen tanult. 1755-ben Derecskére választották, de 1763-ban már lelkészi állás nélkül tengődött a faluban. 1764-ben Gáborjánban pap. 1778-ban az elkergetett egyeki lakosoknak a tiszacsegei határban lévő telepén szolgált. 1780-ban Sápon, 1782-ben Tégláson lelkész, de 1785-ben elveszítette állását. Haláláig Hajdúböszörményben állás nélkül élt.9 10 Az ő munkája volt „a Hűbner”, vagyis a Száz és négy bibliai históriák1,1 amely számos kiadást ért meg és évtizedeken keresztül a népiskolák bibliaismereti kézikönyve volt.11

Az unoka, Nánási Fodor Pál fia volt Nánási Gerzson (1763-1833), aki 10-11 debreceni kollégiumi év után 1790 és 1792 között Genfben volt külföldi tanulmányúton. Hazatérve Nagykőrösön lett 1792-ben tanár, majd 23 évi tanári szolgálat után 1815-ben ugyanott lett lelkész. Csokonaival, Fazekas Mihállyal, Pálóczi Horváth Adámmal való kapcsolata ismert. A Dunamelléki Egyházkerület 1814-ben főjegyzővé választotta. Az ő pályáján csak az okozott törést, hogy a magyar jakobinus mozgalomban való részvételéért 1795-ben bíróság elé állították, s bár felmentették, de az egyház egy ideig nem engedte tanítani.12

9 Zoványi, 1977. 202. p. Egy kötet autográf prédikációi, amelyek 1757 és 1785 között születtek a Ráday Gyűjtemény kézirattárában találhatók: K-i. 532. sz.

10 Pozsony, Länderer, é.n. Zoványi lexikona szerint Báselben 1754-ben jelent meg, talán egy német kiadásról van szó. ZOVÁNYI, 1977.

11 Johannes Hübner (1668-1731) német pedagógus és teológus könyvei Magyarországon elterjedtek, neve közmondásos lett. „Ez volt hát a dolgok Hühnere” = a dolgok magyarázata. A Fodor Pál által fordított Száz és négy bibliai históriák-ból teijedt el például a „gyengébbek kedvéért” szólás is. Tóth Béla: Szájrul szájra. Bp., 1901. 423. p. Jókai is használja a „hübnere van” szólást a „furfangja van”, „valamilyen cseles megoldása van” értelemben. Jókai Mór: A barátfalvi lévita. Bp., 1898. A Debreceni Kollégium 1770- ben megjelent Methodusa szerint a conjugisták a Hübner-féle bibliai históriákból mondták el saját szavaikkal azt, amit megjegyeztek belőle. A Debreceni Református Kollégium története. Szerk.: Barcza József. Bp., 1988. (továbbiakban: Barcza, 1988.) 122. p.

12 Életéhez: Ádám Gerzson - Joó Imre: A nagykőrösi ev. ref. gimnázium története. Nagykőrös, 1896.; Juhász Béla: Fodor Gerzson és Csokonai. In: Studia Litteraria. Debrecen, 1963.17-48. p.; Hoffer Endre: Fazekas Mihály levele Fodor Gerzsonhoz. In: Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Fi- gyelmező, 1878. 391-393. p. (Fazekas Debrecenből 1826. április 22-én kelt levele.); UŐ: Horváth Ádám levele Fodor Gerzsonhoz, a dunamelléki superintendentia főjegyzőjéhez Nagy-Kőrösön. In: Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező, 1876. 46-49. p.; Uő: (1877): Horváth Ádám levele Fodor Gerzsonhoz. In: Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Fi-