Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Béres Gyula: A tornai főesperesek, 1273-1776.
36 Egyháztörténeti Szemle X/1 (2009) deket saját uradalmához csatolta.2? A Miskolc melletti tapolcai bencés apátságot 1538 körül lerombolta,* 28 29 * 31 32 33 a gömbaszögi, ősei által alapított pálos kolostort várrá alakította és falvait (Szalócot, Borzovát, Tornakápolnát) elvette.2? A Tisza felső vidékén a sátoraljaújhelyi és a terebesi kolostorokat rombolta le, elvéve az újhelyihez tartozó birtokokat.30 Vélhető, hogy a martonyi pálos kolostor is az ő pusztításának esett áldozatul. 3l Súlyosbította a helyzetet, hogy az esztergomi érsek 1555-ben 300 papot nyilvánított alkalmatlannak egyházmegyéjében, akiket megfosztott hivataluktól.32 Az 1559-1562 között tartott vizitációból kiderült, hogy az esztergomi egyházmegye plébániáinak egy részén egyáltalán nem volt pap, ahol volt, azok közül egyesek nem tudták igazolni felszentelésüket, sőt erkölcsi életük is erősen kifogásolható lett az iszákos- ság, verekedés, cölibátus megszegése miatt. A tornai főesperességben 1561. március 16-án kezdődő vizitáció alkalmával 29 plébániát látogatott meg a vizitátor, Mecskei Ferenc főesperes. Egyetlen katolikus papot talált Barkán, Othrocsáki Ferenc személyében. A többi plébánián csak lutheránus lelkészek működtek. Almáson a prédikátornak két, Esztergomban felszentelt pap beosztottja tevékenykedett, akik a szentségeket „lutheránus módon” szolgáltatták ki. Gömöri Gergely szögligeti plébános - aki mellesleg nős volt - a vizitálókat ördögfajzatnak, az érseket pedig főördögnek nevezte, továbbá a királyi és főpásztori leveleket el sem volt hajlandó olvasni. Egyedüli királyának és érsekének Bebek Györgyöt ismerte el.33 Gergely, görgői plébános - egykori szerzetes - 1560-ban a vizitációt előkészítő kerületi ülésre szóló levelet elvitte Bebekhez. A nagyságos úr oly haragra gerjedt ezen, hogy a levelet hozó 2? Vö. Király József - Szilasi István: Torna vármegye története. Bódvavendégi, 1968. [Kézirat.] 28 Nemes József: Sz. Péter és Pál apostolokról nevezett Tapolczai Apátság története. In: Magyar Sión, 1863. 596. p. 29 Telgárti LipóT: A pálosok gombaszegi zárdája. In: Magyar Sión, 1869. 745- 750. p., 749. p.; Kisbán Emil: A magyar pálosrend története. I. köt. Bp., 1938. (továbbiakban: Kisbán, 1938.) 179. p.; Détshy Mihály: Szádvár. Per- kupa-Miskolc, 2004. 8. p. 3° Kisbán, 1938. 180. p. Forgách Ferenc és Verancsics Antal esztergomi érsekek nagyon rossz véleménnyel voltak Bebekró'l, annak ellenére, hogy vitézi képességeit elismerték. Verancsics így emlékezett róla a konstantinápolyi fogságából való szabadulása után, 1567-ben: „mégis allam lator, mint azelett, kész terök, kész lator”. Sörös Pongrác: Forgách Ferencz kortörténelme. In: Századok, 1897. 95-106. p., 103. p. 31 A Szalonna, Perkupa, Martonyi között fekvő' Szár-hegyen a 14. században létesült pálos kolostor. Jelenleg feltárás alatt áll. 32 Tóth Krisztina: Egyházlátogatások az esztergomi főegyházmegyében a 16- 17. században. In: Egyháztörténeti Szemle, 2000. 1. sz. [Online: www.egyhtortszemle.hu - 2008. október.] 33 A tornai főesperesség vizitációja (1561). In: Katolikus egyház-látogatási jegyzőkönyvek. 16-17. század. Bp., 2002. 76-80. p. (továbbiakban: Tomisa, 2002.) 77. p.
