Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Béres Gyula: A tornai főesperesek, 1273-1776.

A tornai főesperesek, 1273—1776.

Béres Gyula

Az I. (Szent) István király által alapított esztergomi érsekség1 a Szentszék jóváhagyásával, megkapta azt a jogot, hogy felette álljon az ország összes püspökségének. Az egyházmegye területe a Duna vonalától északra eső vármegyéket foglalta magába (Pozsony, Nyitra, Trencsén, Árva, Turóc, Liptó, Zólyom, Bars, Hont, Szepes, Gömör, Kishont, Nóg- rád, Torna, Komárom.) Joghatósága alá kezdetben három püspökség tartozott: a veszprémi, kalocsai és az egri,2 3 később a győri, pécsi, váci, nyitrai, milkói és a görög katolikus munkácsi.

Kezdetben Esztergom, Komárom, Bars, Hont, Pozsony, Szepes vára és birtokaik, valamint a Tornában, Gömörben, Nógrádban lévő királyi birtokokra terjedt ki az érsek fennhatóságai A lakatlan területek benépesülésével az egyházmegye határai fokozatosan nőttek, illetve módosultak. A pozsonyi, szepesi, sasvári főesperességek a határvédelem szempontjából is fontos szerepet játszottak. Az ország más területeire is kiterjedt az érsek joghatósága,4 * ezek voltak az exempt plébániák. Az egyházmegye tizenkét főesperességre volt felosztva: székesegyházi (esztergomi), pozsonyi, komáromi, nyitrai, barsi, zólyomi, sasvári, honti, nógrádi, gömöri, tornai és szepesi. Ezekhez kapcsolódott még a szebeni prépostság, brassói dékánsága és az exempt plébániáké

A főesperesek feladata a helyi szintű egyházkormányzás, igazságszolgáltatás és a plébánosok ellenőrzése volt. Javadalmazásukról az egyházmegye úgy gondoskodott, hogy a 12. századtól a káptalan tagjai lettek, valamint megkapták a plébániára befizetett járandóságok egy részét.6

1776-ban Mária Terézia egyházmegyereformja következtében három püspökséget - besztercebányai, rozsnyói, szepesi - hasított ki az

1 Az államalapító. Szerk.: Kristó Gyula. Bp., 1988. 174. p. Az esztergomi sorrendben a második (1001) a veszprémi püspökség után.

2 Kovács Béla: Az egri egyházmegye története 1596-ig. Eger, 1987. (továbbiakban: Kovács, 1987.) 25. p.; vö. Borovi József: Az esztergomi érseki egyházmegye felosztása. Bp., 2000. (METEM könyvek) (továbbiakban: Borovi, 2000.) 11-22. p.

3 Esztergomi Főegyházmegye, I-IV. köt. Szerk: Hegedűs András - Tóth Krisztina. Esztergom, 2000. (Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa, 9.) (továbbiakban: EF, 2000.) 1.13. p.

4 Kovács, 1987. 25. p.; Országos Katolikus Névtár, 2000. Magyar Katolikus Almanach, 2000. Szerk.: Míg Balázs - Paskai László. Bp., 2000. (továbbiakban: Almanach, 2000.) 18. p.; Borovi, 2000.107. p.

s Kálniczky László: Magyarország régi földrajza. Miskolc, 1995. (továbbiakban: Kálniczky, 1995.) 143., 179. p.; EF, 2000. IV. Térképek: Az Esztergomi Főegyházmegye exempt plébániái, 1776. Készítette: Zentai László.

6 EF, 2000.1.15. p.