Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Gyulai Éva: A jezsuiták sárospataki Agonia-kongregációja a 17. században
A jezsuiták sárospataki Agonia-kongregációja a 17. században I. 27 vasárnapjának szertartásáról írnak, amely megegyezik a kántörböjtök utáni vasárnapi liturgiával.^ A társulati kegyesség alapja a közös ima, s a nagyszombati könyvecske az imádkozás tartalmáról és liturgiájáról is megemlékezik. Bár az imádságok száma a hívek szabad akaratán áll, a közös áhítatgyakorlatokon legalább öt Miatyánkot és Üdvözlégyet el kell mondani, de elimádkozhatják a Szentolvasót, vagy hétszer a Miserere bűnbánati zsoltárt is, de mondhatják a Mindenszentek vagy Jézus nevének litániáját.6« A társulati füzet egyben imakönyv is, a nagyszombati jezsuita templomban az Agonia-tagok a társulat saját ájtatosságaként hétfőn a Halottakért való officiumot, pénteken a Krisztus szenvedéséről a boldog kimúlásért mondott litániát mondták, melynek szövege az imakönyvbe is bekerült, akárcsak a Lorétói litánia imádságai. A könyörgéseket mondhatják kifejezett céllal is, így a 17. századi nagyszombati társulati kiadvány előírja, hogy a tagság „ájtatossan imádkozzék a keresztyén fejedelmek között való eggyességért, az eretnekek kiirtásáért, a Keresztyén Anyaszentegyháznak felmagasztalásá- ért”, vagyis az Agónia-társaságnak is osztoznia kell a jezsuita misszió fő céljaiban, a hit terjesztésében, a protestantizmus elleni harcban és a katolikus egyház érvényesülésében.6s A kassai jezsuita templomban ugyanezekért a célokort, az uralkodók közötti megbékélésért, az eretnekség ellen és katolikus egyházért imádkoztak az Agonia tagjai a 18. század elején.* 66 A társulatok közössége a jó halálra való előkészületekkel, a tisztítótűzben szenvedőkkel foglalkozott, kultuszának középpontjában a passió-misztika és a Fájdalmas Szűz iránti dévóció állt.6? A kongregáció 63 „V. REGULA. Minden esztendőben ennek a Társaságnak első' és fő' innepe, mellyet Titulare Festumnak nevezünk, Böjt ötödik vasárnapon esik teljes búcsúval, az melly búcsú ez vasárnap eló'tft] való szombaton vecsernyének idején kezdettetik; igyekezzenek azért ezen napot, mint az Halálra vált Űr JESUS Congregatiójának legfőb[b] innepét megilleni a negyedik Regula szerént. Ez vasárnap kezdettetik az húsvéti gyónás is, mellyet most teljes búcsúval végbe vihetnek.” Christus Halála, 1686.18-19. P- 6« „Mit kellessék pedig és men[ny]it e végre imádkozni, a Romai Pápának levelében nincs meghatározva, annak okáért mindennek szabad akaratján áll, mit és men[ny]it akar imádkozni, és mennél többet valaki imádkozik, annál hasznosb, mindazonáltal legalábfb] öt vagy hét vagy kilenc vagy tizenöt Mi-Atyánkat és Üdvözletét, avagy egy Olvasót, avagy hét poenitentiatartó Soltárt, avagy minden szentekró'l, vagy a JESUS nevérűl való litániát, avagy más szép imádságokat a könyvecskéből mondhatni.” Christus Halála, 1686.11. p. 6s Christus Halála, 1686.11. p. 66 „[a] a keresztyén fejedelmek egyességéért, az eretnekségek kigyomlálásáért és az Anyaszentegyháznak felmagasztalásáért ájtatossan imádkoznak, minden bűnökró'l való teljes búcsút nyernek.” Keresztfán meghaló, 1724. A5/1 6? Tüskés-Knapp, 1992. 30. p.; Tüskés Gábor - Knapp Éva: Barokk kori társulati kiadványok grafikai ábrázolásai. In: Magyar Könyvszemle, 1999. 1-34- p., 32. p.
