Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Marozsán Zsolt: A karmeliták miskolci rendházának és templomának meghiúsult építkezése
A karmeliták miskolci rendházának és templomának meghiúsult 107 megállapodást. A magyar államkölcsön felvétele után 1925-ben történhetett meg a városok kölcsönfelvétele is. 48 magyar város, köztük Miskolc is beterjesztette igényét a kölcsönre, ami Miskolc esetében három kölcsönrészt jelentett. A város javait, valamennyi vagyontárgyát és jövedelmét ennek következtében a visszafizetésig elárverezték, valamint a városnak tudomásul kellett vennie, hogy vagyontárgyait, jövedelmeit a kölcsönt nyújtó bankok beleegyezése nélkül más hitelező javára nem köthette le.35 A Speyer-bankhitel miskolci felvételére részben azért volt szükség, mert a város a 19. század végén elkezdett nagy beruházásait nem tudta finanszírozni. Ezek szükséges, de lassú megtérülésű befektetések voltak, s az ehhez elegendő helyi tőke nem állt rendelkezésre.^6 A konszolidációs államkölcsön felvétele érdeke volt minden azt megpályázó magyar városnak, hiszen a települések fellendülésének egyik forrását látták az építkezésekben. Kiváltképpen vonatkozott ez Miskolcra, a leendő felsőmagyarországi fővárosra. S bár a kölcsön felvételekor a Nagy-Miskolc koncepcióaz már élt, a kitűzött cél a közvetlen vagy szomszédos települések idecsatolásával a százezer fős nagyváros megteremtése volt, a kölcsön építkezései és nagy infrastrukturális beruházásai nem lépték túl a történeti Miskolc határait. Egyetlen dollár, korona vagy pengő a városi kölcsönökből nem jutott az „összeépítési” program előkészítésére, megvalósítására.38 A háború alatt és miatt az ingatlan adásvételére nem került sor.39 1947-ben a rend azzal a kéréssel fordult a közgyűléshez, hogy mintegy 1500 négyszögöl területet méltányosságból és ellenszolgáltatás nélkül adjon át a karmelitáknak építkezésre, mivel a telekből már közterületeket hasítottak ki.4° A közgyűlés következő határozata megerősítette az * 35 * 37 * 39 * felügyeletére létrehozott monopólium jogát a magyar bankok bankja, a Magyar Nemzeti Bank kapta, melynek megalapítását az 1924. IV. te. tette lehetővé. Ezzel lehetővé vált a külföldi bankkölcsön felvétele, amely Speyer- kölcsönként került a köztudatba, és a szakirodalomba. 35 Dobrossy István: Miskolc infrastruktúrájának modernizálása és a „Speyer” bankkölcsön felhasználása (1925-1950). In: A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XXXIII-XXXIV. Miskolc, 1996. 423-450. p. (továbbiakban: Dobrossy, 1996.) a6 Dobrossy, 1996.424. p. 37 A Nagy-Miskolc koncepció gondolata már 1922-1935 között, Hodobay Sándor polgármestersége alatt megszületett. A koncepció azért volt fontos, mert a környék központja, Kassa elcsatolásával űr keletkezett a régióban. Gyakorlati megvalósítása 1945-1950 között történt. Diósgyőr, Hejőcsaba, Tapolca, Szirma és Görömböly Miskolchoz csatolásával teljes lett a majd 110,000 lakosú ipari nagyváros képe, mely nagyarányú és tudatos építkezésekkel párosult. 3® Dobrossy István: „Miskolc az ország első terwárosa”. In: A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei. Miskolc, 2002. 221-258. p., 236. p. 39 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 508. 525/1947. sz. 4° IglÓI, 2007.175. p.
