Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bácsfainé Hévizi Józsa: Mezgár Lajos tevékenysége
126 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) A rendezvényeket a templom jobb oldalán álló ún. Törley- töltőteremben tartották. Érdtől Csepelig több tízezer ember jött el, zászlók alatt vonultak fel. Az ünnepi istentiszteletre is a Törley-pezsgőgyár nagytermében került sor, az oltárképet Cziglényi Adám iparművész készítette. A villanytelep teljesen ingyen szerelte föl a templomot, és az áramot is ingyen szolgáltatta. A szentmise után az eucharisztikus díszgyűlésen Badalik Bertalan domonkosrendi perjel, Varga László székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag és Mindszenty József bíboros hercegprímás mondtak beszédet. Az eseménysorozatban hűségéről biztosította az egyházat Kutrucz Pálné — az anyák, és Szőke József — az apák nevében. A délutáni szentségimádást az esti eucharisztikus körmenet követte, amelyet Shvoy püspök vezetett, és ő mondta az azt követő Te Deumot. A Péter- Pál utcában lakó hívők megelőzően rohammunkában javították ki a házak frontját, s most négy díszkapu alatt vonult át a tömeg. Támadás az egyház ellen Az egyházi iskolákért, a hitoktatásért folyó kultúrharcban Mezgár éppúgy nem akarta a híveit; a szülőket és a gyerekeket magára hagyni, ahogyan a lelkészeket és a tanítókat sem: 1947. január 15-re hirdették meg az egyházkerületi tanítók gyűlését, melyre négy kerületből (érdi, martonvásári, budai alsó- és felső kerület) érkeztek a tanítók. A gyűlést Shvoy Lajos megyéspüspök részvételével tartották meg. 1947. március 11-re a helybeli iskolák összes tanítóját hívta össze, hogy „a katolikus nevelők katolikus kötelezettségeiről” tárgyaljon velük. Nemcsak a Pannónia úti, de a Mátyás király úti (ma: Gádor utcai) általános iskola is helyt adott a körzetfelelősök rendszeres gyűléseinek. Színdarabokat, operetteket mutattak be a pannóniai iskola rögtönzött színház- termében. (Pl. Mg Űr katonái és a Mágnás Miska c. műveket) Október 2-án leváltották az iskolaigazgatót, Balázs Jenőt. „Ez nagy csapás volt az Egyházközségre, mert a leváltás oka: az iskolának túlzott igénybevétele az Egyházközség által” — jegyzi fel Prokópius, s valóban, Bakk Imre irányítása alatt csökkenteni kellett az előadásokat. 1947. március 14-től a kommunistákkal szimpatizáló kisgazdapárti Ortutay Gyula lett tehát a vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki rögtön bejelentette, hogy törvényjavaslatot kíván benyújtani az országgyűlésben a fakultatív hitoktatásnak az iskolákba történő bevezetéséről. A fakultatív vallásoktatásért folytatott sajtóhadjárat idején a Budafok Népe c. napilapban a következő szerkesztői érvelést olvasható: „A klerikális reakció minden eszközt megragad arra, hogy az amúgy is minimálisra csökkentett követelést meggátolja. Tüntetéseket szerveznek, sajtóhadjáratot indítanak, kultúrharccal fenyegetődznek. Megkérdeztük Mezgár Lajos plébánost, aki nem akart a kérdéshez hozzászólni.” A Budafok Népében megjelenő cikkek hangvétele jelzi, hogy a fakultatív vallásoktatásért folyó küzdelem ürügyén megindult helyben is a zaklatások és támadások sora a plébánosok és a
