Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban
Tengely Adrien: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 29 megyszer vezető pozíciókban.102 A görög katolikus románok nemzeti érzése — latin kötődéseik ellenére — éppen olyan erős volt, mint ortodox honfitársaiké, sőt, mivel általában nagyobb műveltséggel bírtak, öntudatosakban is élték meg nemzeti életük értékeit és hangosabban is hirdették azt, mert be akarták bizonyítani, hogy a Katolikus Egyházzal kötött unióban éppen olyan, vagy még jobb románok tudnak lenni, mint az eredeti vallásban megmaradtak. A magyarországi románság legjelentősebb vezetői — Mihályi, Maniu, Pop Csicsó, Vajda, Radu, Hosszú — is görög katolikus vallásúak voltak.162 163 Azt már fentebb, Marchis Romulus főesperes esete folytán láttuk, hogy a román egyházi ügyekbe hogyan kapcsolódtak be a nemzetiségi törekvések, sőt, arra is találtunk utalásokat, hogy a 46 hitközség átcsatolása, a naptár és a liturgikus nyelv kérdése egyáltalán nem csupán egyházi, hanem politikai ügy is volt: Radu Demeter nagyváradi püspök titkára sorra alakította a helyi román nemzeti tanácsokat a falvakban és „szatmári úriemberek” bujtogatták az egyszerű népet a politikai célokat vallási köntösbe takarva.164 165 Természetesen a magyar oldal is tisztában volt vele, hogy a látszólag tisztán egyházi ügyeknek milyen politikai jelentősége van, mint láttuk, a román és rutén nemzetiségű egyházi vezetőket Persián a jövedelmeik növelésével próbálta a magyar állam számára megnyerni.163 Úgy tűnik, hogy ezt elfogadni november végén — két nappal a gyulafehérvári határozat előtt — még sokan hajlandóak is voltak, vagy legalábbis a helyzet bizonytalansága miatt nem tartották tanácsosnak a magyar kormány adakozó kezét visszautasítani, de a Szamosújvári és a Gyulafehérvár-Fogarasi görög katolikus egyházmegye már ekkor nem képviseltette magát a megbeszélésen,166 valószínűleg azért, mert már nem tekintette magát a magyar kormány joghatósága alá tartozónak. Bár úgy tűnik, hogy a kormány még később is próbálkozott volna anyagi megnyerésükkel, de Csernoch felvilágosította őket, hogy ez már nem vezethet eredményre, mert a görög katolikus román papság már az elmaradt állami támogatásért a megszállt területen lévő katolikus javakból remél kárpótlást.167 De nézzük meg, hogyan is állt a román ortodox és görög katolikus papság az impériumváltáshoz! Az összeomláskor megalakult Aradon a Központi Román Nem162 SZÁSZ ZOLTÁN: Az erdélyi román polgárság szerepéről 1918 őszén. In: S^á^adok, 1972. 2. sz. (továbbiakban: SZÁSZ, 1972.) 305. p.; PACURARIU, MlRCEA: A magyar államnak az erdélyi román egyházzal szembeni politikája a dualizmus korában 1867-1918. Szeben, 1986. (továbbiakban: PACURARIU, 1986.) 236-237. p. 163 PL. Csernoch 1919 D/c 1311. sz. 164 Görög Katolikus Püspöki Levéltár (továbbiakban: GKPL.) I/l/a. 4766(4486)/1918., 4545(4356)/1918. sz. 165 PIL. 704. f. 12. őe. 180-182. p. 166 Alkotmány, 1918. november 29. 7. p. 167 PL. Csernoch 1919 D/c 1311. sz.
