Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon
36 Egyháztörténeti Szemle VII/2 (2006) azonban sikerült visszaszereznie; nyilván ő érte el a birtokjogra hivatkozva a királynál, hogy 1672-ben a katonák visszaadják.24 A kegyúri jogon esett csorba ily módon kiküszöböltetett. Megmaradt azonban a református egyház sérelme, mert a templom felekezeti hovatartozását senkinek nem volt joga megváltoztatni. Az 1647-i törvények szabályozták a vallásügyet ilyen értelemben.25 A református városi templom elvétele előtt viszont Báthory Zsófia nem tett semmi törvénytelent Sárospatakon. Mint földesúr alapította a jezsuita rendházat, és ilyen minőségében építtetett a jezsuitáknak kápolnát. Márpedig a patronátus magyarországi értelmezése szerint mind rend- házalapításhoz, mind templomépítéshez joga volt. Csak az bonyolította bizonyos mértékig a helyzetet, hogy jezsuitákat hívott, mert a rend 1608 óta csak mintegy nem hivatalosan volt jelen Magyarországon. Akkor — a bécsi béke értelmében — megfosztották birtokjogától,26 azóta pedig több országgyűlés, legutóbb az 1659-i, visszautasította hivatalos befogadását.27 Gyakorlatilag azonban, jóllehet katolikus egyháziak sem feltétlenül rokonszenveztek vele, a közvélemény többé-kevésbé tudomásul vette a rendházak létezését. A jezsuiták Sárospatakra jövetele idején már egész sor volt Magyarországon. Patakhoz legközelebb Kassán működött jezsuita rendház.28 Báthory Zsófia tehát a jezsuiták meghívásával nem önkényeskedett. Eljárását nem tekintették felháborítónak maguk a sárospataki reformátusok sem. Ahogyan már jeleztem: forrásaik a jezsuiták megjelenéséről hallgatnak. Ez a feltűnő tény azonban csak nagyon kis mértékig magyarázható a fejedelemasszony jogaival, hiszen az emberi indulatok kevéssé függenek attól, hogy a törvények szerint jogos vagy jogtalan cselekedetek kavarják-e őket. A vihar elmaradásában nagyobb része volt talán a helyzet áttekinthetetlenségének; a gyökeréig protestáns városban nem számoltak a rendház- alapítás magukra súlyos következményeivel. Nem láttak veszélyt néhány jezsuita megjelenésében. Először ugyanis kevesen jöttek. Még 1671-ben is mindössze öt szerzetes és egy világi tanár tevékenykedett a pataki rendházban.29 Szó sem volt tehát arról, mintha esetleg jezsuita barátok árasztották volna el a várost. A szerzetesek kevesen voltak, és — bár zavaró lehetett, hogy közvetlenül a református templom melletti épületben miséznek, a templom előtti téren tartanak körmenetet és színjátékot — a református vallásgyakorlat 24 Pro annuis. 69. p. 25 1647/5. te. 7.§. A linzi béke törvénybe iktatása. 26 1608/8. (k.e.) te. 27 ZSILINSZKY Mihály: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai. Bp., 1893. 166. p. 28 A kassai rendház 164.3 óta állt fenn. Létezését I. Rákóczi György is hivatalosan tudomásul vette: RUPP, 1872. 258. p. 29 Pro annuis. 51. p.
