Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 2. szám - TANULMÁNY - Miskolczy Ambrus: A magyar-zsidó nemzeti identitástudat forrásvidékén Horn Edével a reformkorban

12

Egyháztörténeti Szemle VI/2 (2005)

att is történt. Egyébként még érintőlegesen többször is említik, például azt, hogy 1868-ban elvállalta a Jókai Mórral által alapított Neuer Freier ÍJojd című pesti lapot, amely „a német nyelvű polgárságra kívánt ellenzéki hatást gyakorolni a kormányt támogató pesti nagypolgárság lapjával, a félhivatalosnak számító Pester lJoydóal szemben”.25 Míg A magyar zsidóság történetik>e.n elmosódik Horn Ede alakja,26 a 19. század magyar—zsidó irodalomtörténetében a radikális vallási reformmozgalom „egyetlen tehetséges képviselője”-ként több szép megnyilatkozásával került bemutatásra; igaz, e nagy mű, mely az 1930-as évek végén készült, csak a közelmúltban láthatott napvilágot.27 Szerzője, Komlós Aladár 1948-ban még leszögezte: „A száz év előtti eszmék feltámadtak az 1944-es sírból, amelybe be akarták zárni őket. A történelem nem cáfolta meg az egyenlőség és testvériség eszméit, inkább most kezdi igazán megvalósítani. Őseink, a Horn Edék emlékét azzal ünnepeljük legjobban, ha sokat tapasztalt dércsípte lélekkel bár, továbbküzdünk céljaikért.”28 De még a Horn Ede utcanevet sem sikerült visszaállítani.29 A Kerepesi úti zsidó temetőben sírkövét is alig találtuk meg.30 Bár az talán jobb volt, mert a növényeket még nem irtották ki körülötte.31

A hitújító Horn Edét ismerjük meg A %sidó Budapesten is, amely még egy ifjúkori arcképet is kínál, méghozzá Borsos József szép festményét, csak sajnos a képaláírás téves, mert az - lelőhelye szerint — Kiss József portréja,32 igaz, ez utóbbi tudatosan is folytatni kívánta Horn és társai irodalmi kezdeményezését, amikor 1875-ben irodalmi évkönyvet adott ki.33 Méltó helyére került viszont a szabadságharc tábori lelkészeinek sorában.34 Jelen van továbbá a magyar zsidóságról szóló történeti összefoglaló művekben.35

Önálló tanulmányban újra csak 1998-ban és 1999-ben került bemutatásra Horn Ede alakja, A forradalom és a zsidók Magyarországon című mű magyar forA magyar sajtó története. II./1. Szerk.: KoSÁRY DOMOKOS — NÉMETH G. BÉLA. Bp., 1985. 216.; 313., 619. 630. p.; II/2. 39., 94. p.

26 VenetiANER LAJOS: A magyar zsidóság története. Bp., 1922. (továbbiakban: Venetianer, 1922.) 187-188., 217. p.

27 Komlós Aladár: Magyar-zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaustig. I. Bp., 1997. 44-47. p.

7 KOMLÓS Aladár: Magyar-zsidó írók 1848-ban. In: Évkönyv. IMIT. Bp., 1948. 192. p.

A régi Horn Ede utca névadója ma Weiner Leó. VARGA DOMOKOS: Kamaszkrónika. Bp., 2004. 88. p.

30 1 1

Vázsonyi Vilmos szíves közlése.

31 Lásd Horn Ede síremlékének fotóját: Népszabadság, 2002. május 23. 38. p.

32 A zsidó Budapest. I. Szerk.: KOMORÓCZY GÉZA. Bp., 1995. 139. p.; Múlt és Jövő, 1935. 380. p.

33 Zsidó Évkönyv. Szerk. KlSSjÓZSEF. Első évfolyam 5636 (1875-1876). Bp., 1876. 3. p.

>4 ZAKAR PÉTER: Tábori rabbik 1848-1849-ben. In: Múlt és Jövő, 1998. 1. sz. 88-102. p.;

UÓ: A magyar hadsereg tábori lelkészei 1848-49-ben. Bp., 1999. 128-129. p.

35 HOREL, CATHERINE: Juifs de Hongrie 1825-1849. Strasbourg, 1995.; PlKTSCH, WALTER: Reform és ortodoxia. A magyar zsidóság belépése a modern világba. Bp., 1999. (továbbiakban: PlETSCH, 1999.); KATZ, JAKOV: Végzetes szakadás. Bp., 1999.; Fejtő Ferenc: Magyarság, zsidóság. Bp., 2000.