Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)

2004 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kiss Gergely: A királyi alapítású bencés apátságok és az esztergomi érsek joghatósága az Árpád-korban

70 Egyháztörténeti Szemle V/l (2004) zati joghatóság alóli mentességet és az esztergomi érsek joghatósága alá rendeltséget, más szóval passzív exemption Bár a kép nem teljes, hiszen e tanulmány keretében nem foglalkozhattunk részletesen a társas­káptalanok, plébániák és esperességek egyházjogi helyzetével. Az ide vo­natkozó, 14-15. századnál korábbi források feldolgozása így természete­sen módosíthatja ezt a képet. A királyi alapítású bencés apátságok eseté­ben viszont elmondható, hogy ezek esetében az esztergomi érsek kor­mányzati joghatóságára utaló adatok a 13. század elejétől rendszeresen megjelennek a forrásokban, így nem lehet kétségünk a tekintetben, hogy mentesültek a megyéspüspök kormányzati joghatósága alól, azaz passzív exemptiot nyertek, és a magyar egyháztartomány vezetőjének joghatósága alatt álltak. Ez azt jelentette, hogy egyedül ő vizitálhatta és hívhatta zsinat­ra ezeket az intézményeket, illetve alkalmazhatott velük szemben fenyíté­keket (censurae). 1991. 2. sz. 26-46. p.; UÓ: Egyház és város a késő középkori Magyarországon. In: Sz. JÓNÁS ILONA (szerk.): Társadalomtörténeti tanulmányok a közeli és a régmúltból. Emlékkönyv Szé­kely György 70. születésnapjára. Bp., 1994. 74-87. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom