Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)

2003 / 1. szám - TANULMÁNY - Tusor Péter: Pázmány Péter processus inquisitionisa az Aldobrandini hercegek frascati levéltárában

Tusor Péter: Pázmány Péter processus inquisitionisa... 13 replő adatot, illetve a Pázmány-biográfia fontosabb és vitatott kérdéseire igyekszem a forrás segítségével első olvasatban választ keresni. * * * Az egyházmegyéről a legrészletesebb tájékoztatást Lépes Bálint és Ferenczffy Lőrinc nyújtották.5“ Lépes saját bevallása szerint 5-6 évig tagja volt a főszékeskáptalannak, Fernczffy pedig három esztendőt töltött el Kutassy János prímás (1597—1601)52 53 54 szolgálatában, kapcsolatuk azóta is folyamatos az ideiglenes székhelyül szolgáló Nagyszombattal. Emellett mindketten személyesen megfordultak a 15 éves háború során visszafog­lalt Esztergomban is. Ez utóbbi város házait egymástól függedenül két­ezernél többre teszik, bár a királyi titkár szerint közülük több lakatlan, a kancellár ugyanakkor arról tudósít, hogy a „különlegesen szép” Szent Adalbert székesegyház ottjártakor még ép volt, és többször misézett ben­54 ne. Amint Lépes elbeszéli, a főszékeskáptalanban összesen 26 stal- lum van betöltve. A nagyprépost és az olvasókanonok jövedelme évi 1000-1000 tallérra rúg, az éneklő és őrkanonoké 700-800-ra, a székesegy­házi főesperesé viszont semennyire, mivel birtokai protestáns kézen van­nak. Az többi kanonoki prebenda összesen évi 700 tallér bevételt hoz, a megélhetéshez szükséges összeget körülbelül 20 oltárjavadalomból bizto­sítják, amelyek közül némely csupán 50-60, mások viszont 400-500 tallért juttathatnak birtokosuknak.55 Ferenczffy nagyjából hasonló számokat kö­zöl,56 az érsekség összbevételeiről viszont a vallomások erősen eltérnek egymástól. Míg Lépes 60.000 tallért említ, addig Ramocsaházy ezt az ösz- szeget kétségbe vonja,57 Ferenczffy 50.000-ről tud, Kiesi udvarmestere pedig már csak 40-50.000-ről.58 Abban ugyanakkor mindnyájuk állítása 52 Vallomásuk a főegyházmegyéről: Archivio della Eccellentissima Casa Aldobrandini. Documenti storici, n. 17/10., föl. 6r-9rés 13v-14v. 53 Kollányi, 1900.178-181. p. 54 ... . „In praedicta Strigonien[si] dvitate habetur metropohtana ecclesia sub invocatione Sancti Adalbert pulcherrimae structurae, sed ibidem modo nullus exercetur divinus cultus ob praefatam Turearum occipationem. Hoc autem scio, quia, uti iam dixi, saepius in eademfin et celebravi.” Arch. Aldobrandini, Doc. stor., n. 17/10, fol. 6y A ka- tedráüs legrészletesebb leírása a 18. századból ismertes: MAROSI ERNŐ — HORVÁTH ISTVÁN et al. (sajtó alá rend.): Széless György: Az Esztergomi Szent Adalbert Székesegyház. Széless György 1761. évi leírása a Szent Adalbert székesegyház és a szent István templom romjairól. Esztergom, 1998. (Bőséges további apparátussal — 161-175. p. — és képmellékletekkel.) 55 Arch. Aldobrandini, Doc. stor., n. 17/10, fol. T. 56 Arch. Aldobrandini, Doc. stor., n. 17/10, 13v. A főszékeskáptalan 17. századi viszonyaira, jöve­delmeire és belső életére bővebben: Kalocsai Főszékesegyház Könyvtár, ms. 459/2. 57 Vallomása a főegyházmegyéről: Arch. Aldobrandini, Doc. stor., n. 17/10,10v-12r. 58 Vallomása a főegyházmegyéről: Arch. Aldobrandini, Doc. stor., n. 17/10,16v-17r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom