AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

II. Művelődéstörténet - Knapp Éva: A barokk kori nyomtatott mirákulumos könyvek jellemzői

rölték. Két kiadvány esetében a kegyhely és a megjelenési hely távol esik ugyan egymástól, de a kapcsolat ezekben az esetekben is kimutatható. A körösi pálos kegyhely mirákulumos könyvének megjelentetését rendi kapcsolatok magyarázzák, a sümegi kiadvány nagyszombati kinyomtatása pedig azzal hozható összefüggésbe, hogy a könyv szerzője, Kiss Fábián jó felvidéki kapcsolatokkal rendelkezett: mielőtt Sümegre került, Nyitrán hosszabb ideig jó nevű magyar hitszónokként működött.

143 Külön kell szólnunk a legtöbb mirákulumos könyvvel rendelkező három kegyhely, Máriaradna, Máriavölgy és Sasvár nyomtatványainak megjelenési helyéről. A máriaradnai könyvek egy része a kegyhelyhez viszonylag közel fekvő városokban jelent meg: Aradon és Szegeden 2-2, Temesváron pedig 1 kiadvány látott napvilágot. A kiadványok másik része azonban a távoli Budán (5 db), Pesten (1 db), illetve Vácon (1 db) jelenik meg. A máriavölgyi mirákulumos könyvek legnagyobb része a kegyhely tágabb vonzáskörébe tartozó helyeken került kiadásra: hármat Nagyszombatban, egyetegyet pedig Pozsonyban illetve Sopronban nyomtattak, s csupán 1 könyv jelent meg a Dél Dunántúlon, Pécsett. A sasvári mirákulumos könyvek kivétel nélkül a kegyhely vonzáskörében (7 Nagyszombatban, 1 Pozsonyban) jelentek meg. A legtöbb kiadvánnyal rendelkező kegyhelyek közül tehát Máriaradna és Máriavölgy esetében mindenképpen számolnunk kell azzal, hogy ezeknek a kegyhelyeknek a híre át tudta törni szűkebb vonzáskörük határát, s hogy e könyvek iránt ezen a határon túl is kereslet volt. A 9 külföldi nyomda közül a VOIGT Leopold által vezetett bécsi egyetemi nyomda az egyetlen, amely magyar nyelvű mirákulumos könyvet adott ki 1698-ban a boldogasszonyi kegyhelyről, miután 1679-ben latin nyelven ugyanarról egy másikat már megjelentetett. Bécsben további három nyomda vállalkozott mirákulumos könyv kiadására: 1661-ben Matthaeus COSMEROVIUS udvari nyomdász, 1667-ben az Antverpenből áttelepedett, hírneves Hieronymus VERDUSSEN, 1716-ban pedig Andreas HEYDINGER, az egyetemi nyomda nyomdásza adott ki egy-egy munkát. Bécsújhelyen 1714ben az egy évvel korábban még Kismartonban működő

144 Johann Baptist HÜBSCHLIN örököse jelentetett meg egy máriavölgyi könyvet, Grácban pedig 1672-ben Ferdinandus WlDMANSTAD örököseinél egy zágrábremetei könyv látott napvilágot. A velencei nyomdászok közül Antonius BORTOLI és Johannes Baptista RECURTI, Udineben pedig A. Nicolo SCHIRATTI nevével találkozunk egy-egy terzactumi könyv kiadásával kapcsolatban. A magyarországi nyomdában megjelent kiadványok és a nyomdák számának összevetése azt mutatja, hogy a 40 hazai kiadványból 36 húsz nyomda között oszlik meg, 4 kiadványnál a nyomdát nem tudtuk meghatáJORDÁNSZKY Elek: Magyar Országban ... lévő ... Szűz Mária kegyelem Képeinek rövid leírása. Poson, 1836. 108-109. p. 143 TAKÁCS Ince - PFEIFFER János im. 1948. II. kötet VIII. fejezet 1-2. p. 144 Magyarország bibliographiája 1712-1860. Budapest, 1972. VI. kötet 177. p. 145