AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Az Egyetemi Könyvtár állományáról - Kenyeres Ágnes: Kazinczy Gábor hagyatéka nyomában

szerint kormányozta az elméket, hogy nagy tehetség és nagy jellem volt. Ilyen férfiút a feledésnek átengedni, munkálkodását meg nem menteni bűn volna, és csak kötelességét teljesíti az, ki munkálkodását bemutatja a jelenkornak, hogy nevét méltán a dicsőséggel együtt emlegessék mindenkoron. E dicsőség fényéből Zemplén megyére is jut sugár. E megyének szülötte ő, itt szolgált először a közügynek, itt aratta első szónoki sikereit, élte legboldogabb napjait családja körében, és itt alussza örök álmát. Nem lehet hát érdek nélkül e megyére, ha egy kitűnő fiának kultusza emeltetik. Kazinczy igen nagy levelezést folytatott. A gyűjtőnek lehetetlen mindazokról tudomást szerezni, kikhez leveleket írt. Ez úton kéri hát, ismételve mindazokat, kiknek Kazinczytól levelek (vagy akár csak egy levél is) birtokukban vannak, szíveskedjenek azokat alulírott nevére Budapestre Régi Posta utca 2. sz. alá küldeni; úgy maga, mint az irodalom nevében köszönettel fogná azokat visszajuttatni. Budapest, 1886. április 29 Г Csanádi sajnos nem tudta befejezni, amit elkezdett. 1887". március 10-én hirtelen meghalt. Mindössze huszonnégyéves volt. Az általa összegyűjtött anyag sorsáról többé semmi említés nem történt. Már az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy Kazinczy Gábor hagyatéka nem maradt együtt, hanem több helyre szóródott szét. Ezt igazolja az a körülmény is, hogy családi irathagyatékokból, magángyűjtőktől napjainkban még mindig előkerülnek eddig ismeretlen darabok Kazinczy Gábor levelezéséből.

33 A hagyaték legnagyobb része a Tudományos Akadémia könyvtárában őrzött anyag. A Széchényi Könyvtár kézirattárában gondozott több hagyatékban (Bajza József, Egressy Gábor, Szabó Károly stb.) találunk Kazinczy Gábor leveleket. Ezek mellett nem kisebb fontosságú — sőt mint az a későbbiekben ki fog derülni még érdekesebb is — az Egyetemi Könyvtár gazdag Kazinczy Gábor gyűjteménye. Ennek az anya-gnak egy része, a többi könyvtárral ellentétben, ahol más gyűjteményekbe van beleágyazva, együtt tartott és kezelt különgyűjtemény és együtt is van nyilvántartva könyvtárunk nyomtatott kéziratkatalógusában. A hagyaték 16 kötetből és egy tékából áll. A 16 kötet tartalmilag három csoportra oszlik. Az első csoporthoz tartozik 8 kötet, ebből 6 kötet kézirat Kazinczy Gábor szépirodalmi, történelmi munkáinak és műfordításainak összegyűjtött anyagát foglalja magába, 1 kötetben vannak a beszédei és 1 kötetbe varinak összegyűjtve Kazinczy Gábor íróbarátaitól származó szépirodalmi dolgozatok, melyeket Kazinczy megőrzött magánál, köztük vannak Erdélyi János, Tóth Lőrinc, Ormos László, Szemere Pál, Jókai Mór kézírásai. A második csoportot alkotja Kazinczy Gábor levelestára, 7 kötet; ebből 6 kötet a Kazinczy Gáborhoz írt leveleket tartalmazza, 714 levelet és 1 kötet Kazinczy Gábor levélfogalmazványait őrizte meg. Végül, egy kötetben Kazinczy Gábor életrajzára vonatkozó iratokat és feljegyzéseket találunk. A 16 kötet különböző nagyságú, egyforma kékeslilás papírkötésben van bekötve, a kötetek hátán 35 Az Egyetemi Könyvtár 1962-ben Esti Gábortól megvásárolt egy levelezés-gyűjteményt. Ebben Szilágyi István 1859-ben írt két levelének címzettje Kazinczy Gábor; 1967-ben a Miskolci Állami Levéltárban Szemere Bertalannak Kazinczy Gáborhoz irt eddig ismeretlen leveleit találták meg. 281