AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Hermann Zsuzsanna: Egy besztercebányai könyvkereskedő a XVI. század közepén

mélyében, már az 1530-as évektől volt a városnak önálló könyvkereskedője. 1533-tól az 1560-as évekig több-kevesebb rendszerességgel szerepelt Martin vagy Merthen „Buchführer" neve a város számadáskönyveiben. Szemben az Eperjese fűszert eladó Mártonnal, a besztercebányai könyvárus valóban könyvkereskedői funkciót látott el: könyvet ugyan csak kivételesen, de papírt és papírárut adott el a városnak — ez pedig abban az időben szorosan a könyvkereskedő tevékenységi köréhez tartozott. A számadáskönyvek 1533-ban említik először Martin „Puechfuerer"-t: 1 forint 33 dénárt fizettek neki 1 rizsma papírért „és néhány könyvért". A „könyv" („puech") itt valószínűleg ugyancsak papírt jelent. A papírt ugyanis kétféle mértékegységben árusították: a kisebb, 24—25 ívből álló konc (Buch) és annak általában hússzorosát, 480—500 ívet kitevő rizsma (Riess) egységében.

11 Az előbbiből Márton könyvkereskedő általában 2—3at, egy esetben 9-et adott el, konconként 8 és 10 dénár közötti értékben. Gyakrabban vettek tőle 1—2 rizsma papírt, amiért rizsimánkémt 1 forint 25 dénár és 1 forint 50 dénár közti árat számított. Az árak arra mutatnak, hogy viszonylag jobb minőségű papírt árusított: Eperjesen ugyanis ugyanebben az időben 1—1 konc papírt 7—8 dénárért, a rizsmát 1 forint és 1 forint 25 dénár közti áron vásárolták.

12 A besztercebányai számadáskönyvekben ugyancsak találunk 1 forint — 1 forint 10 dénáros rizsmaárakat is. Egyes 1 forint 50 dénáros tételeknél pedig külön megjegyzik, hogy ezt az összeget 1—1 rizsma jó papírért fizették ki, az egyik esetben éppen Márton könyvkereskedőnek. A legjelentősebb összeggel Márton könyvárus az 1542-i számadáskönyvben szerepel, amikor 5 forintért „két nagy városi iktató-könyvet (Statregister)" adott el, egyiket a számadások, másikat a bírósági ügyek bejegyzésére.

13 11 Kivételképpen előfordult, hogy 1 rizisima Iß koncot tett ki: Selmecbányán 1550-be« 1 rizsma papírért konconként 8 dénárt számítva 1 forint 28 dénárt fizettek. Ld: Selmecbánya város lt. Inv. IX. 1928. (1550-i száimadáskönyv.) 30. 1. (Mf

ihnen: OL Filmtár С 346. doboz.) 12 Iványi В.: Az írás és könyvek Eperjesen... 137—146. 1. — Bogdán István a 16. század első felének átlagos rizsmaárát 1 forint 53 dénárban állapítja meg. A század közepére

1

, úgy látszik, az átlagár alacsonyabb lett. Ld: Bogdán I.: A magyarországi papíripar története 1530—1900. Bp., 1963. 29. L — Az árak viszonyítása érdekében néhány adat az 1530—1560 közötti besztercebányai számadáskömyvekből: 1 messzely (Seitel vagy Seideíl = kb. 0,35 1.) bor ára 3—6 dénár; 1 fertály (Viertel) gabonáé a 30-as években 40 dénár körül; 1 fertály zabé ugyancsak a 30-as években, 20 dénár körül; 1 libáé 1559-ben 14 dénár; 1 pár cipő 15—16 dénár; 1 pár cisiizma 33 dénár; 1 16 12—14 forint. (A forintoit 100 dénárral számolták.) 13 Az említettekéin kívül a következő évek Sízámadáskönyveiban szerepel Márton könyvkereskedő papírárusítása: 1540 és 1546 között minden évben, majd 1558, 1561, 1563. Teririiészetesen lehetséges, hogy egy-egy, az eladóit meg nem jelölő papírvétel mögött is ő szerepel. A besztercebányai számadáskönyvek mikrofilmen megvannak az Országos Levéltárban is. (C 78—83. doboz). 6* 83