AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Egyéb tanulmányok - Szalatnai Rezső: Bél Mátyás ifjúsága

a nemességben, íőleg a főurak családi krónikáiban vélték megtalálni Magyarország ezeréves társadalmi hagyományát, Bél, a kuruc idők kortársa, viszont a népben találta meg, a nép munkájának, országépítő kedvének és tudásának szakszerű és pontos felsorolásában. Távol állott tőle minden pongyolaság, szólam és görögtűz, ő a megtestesült adatszerűség és hitelesség, utolérhetetlen példaképünk és mesterünk. Valóban megérdemli magyarok és nem magyarok megbecsülését századokon át. A szlovák nemzetiség védelmezői, a szlovák nép tehetségének ismerői joggal hivatkozhattak Bélre. A szlovák történetírás is, bár Bél Mátyást mindig magyarnak minősítette, megbecsülte mindazt, amit a szlovák népiségű vármegyékről írva Bél a szlovákságról mondott. Mi későn fedeztük fel, hogy Mocsáry Lajos bátor magatartásának volt egy klasszikus elődje, az antinacionalizmus első tudatos hirdetője a Duna-tájon: Bél Mátyás. Érthető tehát, hogy a jellegzetes polgári nacionalista Jozef Skultéty О Slovákoch című ismert művében, „a szlovák ügy ártójának" minősíti Bélt. Hasonlóképpen vélekednek róla más szlovák művek is. A legújabb szlovák irodalomtörténet, a Misianik -Minárik-féle, viszont a legtermészetesebb szlovák szellemi és irodalmi jelenségnek fogja fel. Hisz Ocsován született, s „apja után Funtíknak is hívták". Érdemes ezért a Bél-portréhoz még néhány újabb vonással hozzájárulni. Szent-Iványi Béla a berlini egyetem Finn-Ugor Intézetének könyvtárában nemrég megtalálta Bél Mátyás ismeretlen ifjúkori verseit. Nem kéziratot, nyomtatott szöveget, mégpedig háromfélét, mely máig lappangott. Közzétette már hiteles másolatukat, egyben megállapította keletkezésük történetét. Bél művei Kassai Michaelis Györgynek, a Hallewittenbergi Régi Magyar Könyvtár alapítójának alkalmi nyomtatvány-gyűjteményéből kerültek napvilágra. Ez a gyűjtemény a közelmúltban a berlini egyetemen kapott helyet. Kassai gondos gyűjtő és megőrző szenvedélyének köszönhetjük, hogy nem kallódtak el végképpen a németországi főiskolákra járó magyar diákok kis példányszámban kiadott művei, köztük Bél Mátyás alkalmi iratai is. Bél első nyomtatott munkáiról van szó, tehát fontos megnyilvánulások. A kor szokása szerint támogatóikat és barátaikat köszöntötték a verselő diákok, halálesetkor pedig vigasztalták. Bél versei is ilyen alkalomszerű írásművek. Az egyik házasságot dicsőít, a másik a korai halállal eltávozott társat siratja. A házasságdicsőítőt alighanem Besztercebányán írta, valószínűleg ott is nyomatta ki, 1704-ben. Az irat ugyanis II. Rákóczi Ferencet már fejedelemnek mondja, tehát 1704 nyara után írhatta, mert ezen a nyáron választották meg Erdély rendjei Rákóczit fejedelmükké. Érdekessége, hogy több verset is tartalmaz a nyomtatvány. A hallei pietizmus a népnyelvek ápolására hívta fel a figyelmet, így érthető, hogy Bél élt a divatadta alkalommal, megcsillogtatta nyelvtudását: magyarul, latinul, németül és szlovákul versel. A nyomtatvány bevezetése egy hosszú ajánlás: „Besztercebánya tekintetes, nemes, nemzetes és mindennemű nagy becsületre méltó patrónus urainak", akiket mind név szerint sorol fel, minden címükkel egyetemben, magyarul, nem mulasztván el megjegyezni, hogy a város minden lakosának „és az egész magyar haza igaz és keresztyén fiainak, békességet minden testi jókkal kívánván a Jésus Krisztusban, ezen munkátskája sengéit ajánlja otsovai Bél Mátyás, azon Beszterce város A. C. oskolájának egyik tanuló tagja", összesen huszonkét besztercebányai polgár nevét sorolja fel, Veisz György urammal, a bíróval kezdve és Sextius Péter úrral befejezve a sort. A legfontosabb e nevek közül Klement János városi főjegyzőé, akinek a lányát vette feleségül a vármegye egyik fogalmazója. A családi eset alkalmából Bél üdvözli az apát, aki régi támogatója volt az ocsovai mészáros-fiúnak. A főjegyző fia, Klement János Mihály, tanulótársa volt Halléban Bélnek, később Rákóczi diplomatájaként vált ismertté. 251