Eger - hetente négyszer, 1944
1944-04-06 / 54. szám
1844 április 6 E G E H 3 napfényre, amelynek víztartánya 2 méter mély ás ugyanolyan széles, a falazata pedig erős dongafából ké- szült. Érdekes, hogy ennek a kútnak szakasztott mását, a Berlin melletti Koblowbsn találták. (MNK). Desolata. Lehet-e Nagypénteken délután a szentsirok látogatásán és Jeremiás próféta siralmain kívül más ájta- tosságot találni? Ó igen! A Szervitáknál, a „De- solátát“! Hát az micsoda? Egyáltalán nem új dolog, régi szervita szokás és jámbor gyakorlat. * Kitárta már két karját a drága Jézu3, hogy magához vonzzon mindeneket. Ámde mily gyötrelmek és kínok árán. Szeat testét szegek erősítik a fához. Függ az Isten Báránya a kereslten I Hosszas kínlódás után, ,a Fájdalmak Férfit lehajtja töviskoronás fejét, nagyszóvál kiáltván: „Atyám, kezeidbe ajánlom lelke met!“ Maghalt, magára hagyván azt, kit legjobban szeretett: Édesanyját, Máriát. Mit érez egy fiatal édesauya gyermeke sírjánál? ! Vagy mit érez & sötét odúba zárt örökös rab, kihez ember nem szól, s ki emberi hangokat nein hail?! Mindezeket ezerszeresen felülmnlta az elhagyott, „Desolata“ Szűz fájdalma és egyedüllétének borzalmas sötétsége! Mennél jobban szeretett, annál jobban és többet szenvedett. Amit az Úr Jézus testileg, azt Mária lelkileg szenvedte; míg Jézus élt, legalább vigasztalhatta szenvedő fiát, de most egyedül van. Mennyire egyedül van! Ki az, ki megérti s együtt érez a Fájdalmas Anyával?! Te légy Testvér! Ne félj odaborulni Anyád lábaihoz bűnbánó szívvel, s ha már megmostad lelked Jézus vérének tisztító fürdőjében, ne felejtsd megmosni Mária könnyeiben sem! Gyermeki lélekkel borulj elébe, vigasztald az elhagyott Szűzanyát legalább Te, hiszen nincs senkije! Hogyan ? Jöjj el Testvérem Nagypénteken a Szervitákhoz s megtanulhatod, hogyan vigasztald a „D-solátát“. Nagypénteken este V26—‘/»7 ig, a „Desoláta“-áj tatosság keretében négy 10—10 perces beszédben méltatja a szónok az elhagyott Szűz fájdalmait és szenvedését, minden beszéd után néhány perces elmélkedést fűzvén az áj tatosság koszorújába. A Fájdalmas Szűz minden hű tisztelőjét szeretettel várják a Szerviták. — Búzásáé Pápay Klára Nagypénteken verseket mond a rádióban. A Nagypéntek rádióműsorán Búzasne Pápay Klára nagypénteki verseket mond este 7 óra 55 perckor. A kitűuő előadóművész ez alkalommal a költészet Krisztust sirató sorait mondja el. Egerben a főszékesegyházban és Lajosuárosban lesznek körmenetek A ma megjelent légoltalmi ren delet után tanácskozásra gyűltek össze a dél folyamán a plébániák és szerzetesrendek képviselői, hogy megvitassák a feltámadási körme* natek ügyét. Az értekezlet úgy határozott, hogy csak a fószékesegy- házban és a Lajosvárosban lesz körmenet, előbbi helyen 5 órakor Jeremiás siralmai. A nagyhét három utolsó napjára szóló zsolozsmát & katolikus egyház mindig a megelőző nap dél uránján végzi el. Valamikor ezt a kar-imát éjjel mondották és ezért a latin neve: Officium tenebrarum, ami magyarul azt jelenti: a sötétség zsolozsmája. Ennek a hajdani szokásnak emléke, hogy ma is egy háromszögű állványon (triangulum) annyi gyertyát gyújtalak, ahány zsoltár van ebben a zsolozsmában, tehát 15 öt. Minden zsoltár elének- lése után koppantóval eloltanak egy gyertyát. Az utolsó gyertya Zakariás énekére marad, amelyben Krisztust a „Világ világosságának“ nevezi. Ezalatt az utolsó gyertyát (ez fehér szísű, a többi barna) az oltár mögé rejtik és csak a szertartás végén hozzák ismét eló, hogy ezzel mintegy jelképezzék Krisztus halálát és feltámadását. A zsoltárok között olvasmányok (lectiok) is vannak. Az első rész olvasmányai Jeremiás siralmaiból valók. Nálunk az első részt einagyják és csupán a siralmakat (lamentációk) éneklik. Nagyszerdán délután az egész zsolozsma Jézus Krisztus másnapi lelki szenvedését tárja elénk, amelyet a getszemáni-kertben szenvedett végig. Nagycsütörtökön a zsolozsma a keresztrefeszített Üdvözítő szenvedéséről szól, míg a nagypénteki a sírban nyugvó Urat siratja. kezdődik a zsolozsma s utána V26 órakor a körmenet, a Lajosváros- ban pedig 6 órakor kezdődik a körmenet. A többi templomokban a hirdetett időben megtartják a templomi szertartásokat, de a körmenetek mindenütt elmaradnak. Nagyheti szertartások rendje. A főszékesegyházban: Pénteken 9 órakor csonkamise, passióéneklés, szentbeszéd; délután fel 4 órakor lamentáció, fél 7 órakor szentségbetétei. Szombaton 6 órakor tűz-, víz-, húsvéti gyertya- és keresztküt- szentelés, 9 órakor nagymise; délután fél 6 órakor ünnepi zsolozsma, 6 kor feltámadási körmenet. Húsvét- vasárnap reggel 6 kor szentmise, szentbe szed es az ételek megáldása. A ferences templomban nagypénteken reggel 8 órakor lesz a csonka-mise. Nigyszombaton reggel 7 órakor tűzszenteiés, húsvéti gyertya-szentelés, próféciák és végül a nagyszombati szentmise. A nagycsütörtöki szén misétói kezdve a nagyszombati szentmiséig nem lehet áldozni. A feltámadási szertartás nagyszombaton este 6 órakor kezdődik. Húsvétvasárnapján, hétfőjén es keddjéu egésznaposOltáriszentség imádás lesz. A Minoriták templomában-, a reggeli szertartások nagypénteken 9 órakor, szombaton 7 órakor kezdődnek. A feltámadási szertartást nagyszombaton délután 5 órakor tartják. Húsvétvasárnap a szokott vasárnapi rend. Lajosváros: A nagypénteki szertartások kezdete délelőtt 9 órakor, Nagyszombaton reggel 6 órakor tűz-, víz-, húsvéti gyertya- és keresztkűt- szentelés, utána szentmise; délután 7 órakor feltámadási körmenet. Ciszterciek: A nagypénteki és nagyszombati szertartások kezdete reggel 8 órakor. Angolkisasszonyok: Április 7-én a nagypénteki szertartások 7 órakor, a i»gyszombati szertartások fél 7 órakor kezdődnek. Nagyszombaton délután fél 4 órakor feltámadási szertartás. A szerviták templomában' nagypénteken délután 7*4 órakor Jeremiás siralmai. Nagycsütőrtököa reggel 7 órakor szentmise a papság és hívek közös szentáldozásával. — Nagypénteken reggel 7 órakor csonkamise, keresztleleplezés szent- ségkitétel, délután V* 6 órakor a szentsír tisztelete. Nagyszombaton reggel 3/*7 órakor tűzszentelés, húsvéti gyertya-szentelés, keresztkút- szenfcelés, szentmise, délután 7*5 órakor feltámadási körmenet, utána virágszentelés és Szűz Mária megkoronázása. Vasárnap a szokott ünnepi rend. Az egri érseki főszékesegyház ének- és zenekarának mfisora 1944. évi április hó 7-én. Nagypénteken. A Passió alattZsasskovszkyEndre férfikari kórusai és gregorián ko- rálisok. Keresztimádáskor: G. P. Palestrina: Popule meus... Lányi Ernó: Adoramus te Cbriste . .. Körmenetre: T. L. Vifctoria: Ecce quomodo moritur justus .. . Vegyeskarok a capella. A délutáni zsolozsma alatt Mitterer Ignác vegyeskari rasponzoriumai. 1944. évi április hó 8 án. Nagyszombaton. Mise: P. Cinicciari: A-moll miséjéből Kyrie, Vincenz Goller Szent Kelemen miséjéből: Glória, Sanctüs, Benedicíus —vegyeskarok a capella é3 orgonakísérettel. Vesperás alatt Gregorián korálisok dr. Fr. Wítt: Vegyeskari falsobor- diaival. Feltámadáskor és a zsolozsma alatt: Mitterer Ignác vegyeskarí Rísponzoriumai és Z^asskovszky férfikari művei. — Az egri gyógyszertárak éjjeli szolgálata április hó l én estétől április hó 8 án reggelig Hibay gyógyszertára, Kossuth-tér (Városház-épület). — Czapik Gyula dr. érsek megáldoztatta az egri hivatalok tagjait és uradalmának gazdatisztjeit^ A főszékesegyház- ban a mai szentmisén megkapó kép tanúi lehettek a szertartásokon résztvett hívek. Dr. Czapik Gyula érsek megáldoztatta az egri hivatalok tisztviselőit és az érseki uradalom gazdatisztjeit. A főpásztori kötelességek ilyen bensőséges, atyai teljesítése szorosan kapcsolja egybe a város népét főpásztorával. — Fág István államtitkár felmentése. A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére fájt Fáy István m. kir. titkos tanácsos, államtitkárt ettől az állásától — saját kérelmére — felmentette, s ez alkalomból fáradhatatlan buzgalommal és odaadással teljesített kiváló szolgálatáért meleg köszönetét nyilvánította. Hirdessen az EGEB-ben Zsidónak minősülök nem hordhatnak katonai egyenruhát Eger, április 6. A hivatalos lap április 5 i száma közli a honvédelmi miniszter rendeletét, amelynek' értelmében mindazok az egyének, akik a vonatkozó kormányreadeletek értelmében a zsidók számára előirt megküiönCsak a lakóházban nem kötelező a csillag viselése A zsidók megkülönböztető jelzéséről szóló 1240—1944. M. E. sz. rendelettel kapcsolatban a közönség körében több oldalról merült fel kétség atekintetben, miként kell a rendeletnek azt a rendelkezését értelmezni, hogy a megkülönböztető jelzést „házon kívül“ kell viselni. Illetékes hely magyarázata szerint a zsidóknak a megkülönböztető jelHÍREK böztetó jelzést (sárga csillag) kötelesek hordani, katonai egyenruhát nem viselhetnek. Ilyen honvédségi és csendórségi személyektől — tekintet nélkül állományviszonynk- ra — az egyenruha viselési jogát a honvédelmi miniszter megvonja. zést minden olyan helyen viselniük kell, ahol a közönséggel érintkeznek (utcán, nyilvános helyeken, villamoson, vasúton stb.). Nem kell jelvényt viselni a zsidók lakását magában foglaló épületen belül, feltéve, hogy nem ugyanabban az épületben lévó nyilvános helyről, (színház, vendéglő stb.) van szó.
