Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-08-03 / 122. szám

Eger, Lili, évfolyam, 122. szám. Hsa ? fillér Hétfő Trianon 23. 1942, augusztus 3, ÜLŐFIZETÉSI DÍJs igg hónapra 1 pengő iQ f, V* évre 4 P, fél­évre 8 P. Egge« számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomds. Telefoni 176. szám. Csekkszámla i 54.558. 5 millió katonát vesztett eddig a szovjethadsereg Stokholmi lapjelentések szerint egy angol katonai szakértő a szov­jet eddigi veszteségét halottakban, sebesültekben és foglyokban 5 mil­lió főre becsüli. Különösen figyelemreméltó ez a szám azért, mert az angolok szö­vetségeseik veszteségét mindig igye­keztek & legenyhébb mértékre szo­rítani, nem sokat törődve a való­Debrecenben a nyári egyetem megnyitó ünnepségén Kállay Miklós miniszterelnök és Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter mondottak nagy­hatású beszédet. Kállay miniszterelnök a magyar­ság európai helyzetét, feladatait és jelentőségét ismertette. Eger, augusztus 3. A városháza épületének tataro-' zását a képviselőtestület még a múlt évben elhatározta. A megújítás már régóta időszerű volt azonban a költ­ségekre való tekintettel csak rész­letekben íehetett megoldani a mun­kálatokat. Először a tetőfedést ké­szíttette el a város a múlt évben, majd a folyosókat és hivatali he­lyiségeket renoválták, most pedig sor kerül a külső részekre. A munkálatokra a városverseny- tárgyalást hirdetett. A felkért 12 vállalkozó közül először csak egy adta be ajánlatát, s a város kény­Az élelmiszerek kötelező szabá­lyozás által történt minőségének, belértékének és fogyaszthatóságának kérdése a háborü alatt sokkal fon­tosabb, mint békeidőben. A közellátási kormányzat leg­újabb rendelkezésében, eltekintve az eddigi gyakorlattól, már a ke­nyér fogyaszthatóságát is ellen­őrizteti. A keletien, rosszul sütött kenyeret előállító és forgalombahozó sütőüzemek ellen élelmiszerhamisí­tás miatt megindítja az eljárást, így természetesen szigorúbban el­lenőrizteti a kötelezővé tett kenyér­címke használatát is, hogy a ke­Sággal. A török katonai szakírók megál­lapítják, hogy a szovjet helyzete reménytelen. Minden jel arra mu­tat, hogy a németek Sztálingrádot két oldalról fogják megtámadni és a szovjet haderő nincs abban a helyzetben, hogy a német támadás lendületének eredményesen ellenáll­hasson. Debrecennek egy harmadik mi­niszter látogatója is volt Losonczy István közellátási miniszter szemé­lyében, aki sajtóértekezletet tartott és ezen a közellátás irányítása te­rén a sajtóra váró feladatok nagy jelentőségéről beszélt. télén volt még egy versenytárgya­lást hirdetni. Ekkor három pályá­zat érkezett be, Takács József 19,972 P, Wágner József 25,330 P, és Tassy Géza 27 ezer pengős ajánlata. A képviselőtestület leg­utóbbi ülése a legolcsóbb ajánlattevő­nek, Takács Józsefnek adta a munkát. A homlokzati részek megújítása túlmegy a renoválás megszokott keretein, mert a mérnöki hivatal tervei, korrigálva a múlt ízlésének hibáit, egyszerűsítik a formákat. Lekerülnek a tetőről a díszes orom­falak s a fölösleges gipsz-díszíté­sektől is megszabadul az épület. nyeret sütő pék személye mindig megállapítható legyen. A rendelke­zés módot ad arra, hogy a hanya­gul és lelkiismeretlenül dolgozó pék iparengedélye a legrövidebb idő alatt elvonható legyen. A szigorú ellenőrzés annál indokoltabb, mert az anyaggazdálkodás idejében na­gyon fontos, hogy minél kevesebb élelmiszer vesszen kárba. A fo- gyaszthatatlan, élvezhetetlen ke­nyérkészítés improduktív anyagfel­használás és különösen a szegényebb néposztálytól való táplálékelvonás. A rendelkezés nagy megnyug­vást fog kelteni a közönség köré­ben. Különösen a nyári meleg idő­ben fontos a kenyér minél gondo­sabb kidolgozása, mert romlandó­sága amúgy is fokozódott. A mai háborús időkben a közösség egyes tagjaira fokozottabb feladatok há­Valamennyi magyar napilap meg­emlékezett arról a korszakalkotóan fontos kultuszminiszteri rendeletről, mely bevezeti közép és középfokú iskoláinkban a honvédelmi ismere­tek tanítását. Kevesen tudják Magyarországon, hogy ennek a kérdésnek milyen érdekes és nagy történeti múltja van. Kereken 360 esztendeje járt ha­zánkban egy híres pápai diplomata Possevino Antal, aki könyvet írt Magyarországról. Könyvében mgál­lapítja, hogy : „A védelem szüksé­gesgége a magyarok természetének harcias vonását oly erőssé tette, hogy ezt még a magyar papságnál is lehetetlen nem őszre venni. Azért, ha igaz, hogy minden eszme asze­rint fogadtatott be, amilyen befo­gadó képességgel az illető bír, ak- , kor rendkívüli jelentőségű az a kér­dés, hogy az ifjúságot a tanulásra akkép szoktassuk rá, hogy katonai tanulmányokra fogjuk.“ Röviddel ezután Apácai Csere János sürgeti a honvédelmi neve­lést: „Tudományos alapra kell he­lyezni a katonai pályát is — mond­ja. A német azt teszi, azért fog győzedelmeskedni. Tudománynak, elsősorban matematikai és csillagá­szati tudomány szellemének kell áthatni egész erkölcsi, szociális, katonai és ipari életünket.“ Kossuth Lajos kész tervvel jön a honvédelmi nevelést illetőleg: „Én a honvédelem ügyét a közoktatási rendszerbe foglalnám bele. Már az elemi tanodákban beletanittatnám a gyerkőcöket a honvédelmi köteles­ség teljesítéseinek elemeibe s be­gyakoroltatnám a katonai mozdu­latokba, miként azt nem egy helyen gyakorlatban is láttam. Én a hon­védelmi képeztetést magasabb tan­folyamokon át is, mindenütt részé­vé tenném a közoktatási rendszer­nek.“ A kiegyezés utáni korszakban jelentek meg rendeletek és készül­tek törvényjavaslatok a tanulóifjú­ság katonai gyakorlatairól, az akkori idők azonban nem voltak alkalmasak a honvédelmi nevelésre, pedig nagy* rulnak, különösen áll ez a pékekre, akik a legfontosabb magyar élel­miszer, a kenyér gondos és takaré­kos előállításával a nehéz helyzet elviselését megkönnyíthetik. nevű emberek foglalkoztak a kér déssel, mint Szemere Miklós, Maj- láth Károly Gusztáv erdélyi püspök, Sárói Szabó Lajos vk. szds. A Magyar Pedagógiai Társaság 1915-től kezdve foglalkozott a hon­védelmi nevelés gondolatával, külö­nösen azzal, hogyan oktassa az is­kola a háború eseményeit. Döntő fordulatot adott hazánkban az ifjúság honvédelmi nevelésének a „honvédelemről szóló 1939. évi II. t. c., melynek a Végrehajtási Utasítás szerint a leventeképzés — bár elsősorban a katona előkép­zést szolgálja — szerves kiegészítő része az egységes és egyetemes magyar nemzet nevelésnek.“ Az ifjúság honvédelmi nevelésé­nek és a testnevelésnek Országos Vezetője mikor megkezdte hivatalos működését, a kultuszminiszternek azonnal javaslatot tett az iskolai honvédelmi nevelésre és a „Honvé­delmi ismeretek“ oktatására vonat­kozóan. A magyar kultúra minisz­tere történelmi alapon kezelte a kérdést és elrendelte a részletes munkálatok megkezdését, tanujelét adván ezzel annak, hogy az iskolai nevelés a rendkívüli idők követel­ményeihez rugalmasan alkalmazko­dik. Úgy tudjuk, hogy nemcsak a tan­terv készült el, de a tankönyvek tekintélyes részét is megírták. A tanterv összeállítása alapján minden reményünk megvan arra, hogy a magyar diákok ezt a tantárgyat fogják legszívesebben tanulni, mert ebben a jelen húsba-vérbe vágó kérdéseivel foglalkozhatnak és így már gyermekkorban alkotó mun­kásaivá válhatnak a nemzeti tár­sadalomnak. Dr. Schadl Ernő halála Sr. Schadl Ernőt, a budapesti bünte­tő törvényszék tanácselnökét, szom­baton délután szobájában dolgozó­asztalánál holtan találták. A vizs­gálat megállapította, hogy szívszél- hüdés okozta az országos hírű bün­tetőjogász halálát. jiir-mr _mr_rrrr ..rttr i~............* ..........* -“* — —- “■* ““ *— “•* K állay miniszterelnök és Szlnyel-Merse Jenő kultuszminiszter Debrecenben Tatarozzák a városháza épületét jj • jjirinriur rrrrirri—rm-------------------­A kenyér minőségének újabb ellenőrzése fi honuéöelmi neuelés érdekes múltja írta: dr. Saád Ferenc egyetemi magántanár

Next

/
Oldalképek
Tartalom