Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-11-30 / 190. szám

f iutMwí^iWl Jw v **■ ® MJger, Lili. évfolyam. 190. szám * * » 8 PILLE»- Hétfő Trianon 23 1942. november 30. f&ÖFIZETÉSI DÍJi tfg hónapra 1 pengő «0 i, Vt évre 4 P, fél- ívre 8 P. Egget számi hétköznap 8 fillér, «atárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHÍV ATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám. Csekkszámlái 54.558. Magyar érdek — európai érdek Magyarország kormányzója az országgyűléshez intézett legutóbbi kéziratában többek között a követ­kezőket mondotta: „Ebben a harc­ban a becsület, a magyar hűség és az élet logikája irányítsa magatar­tásunkat, fajunk és hazánk üdvére.“ Méltán mondotta Eállay Miklós miniszterelnök a külügyi költség- vetés során elhangzott beszédében, hogy a kormányzói kéziratnak ez a fentebb idézett része teljes tömör­séggel és mélységes bölcseséggel határozza meg a magyar nemzet történelmi feladatát és egyben kül­politikai irányát a mai sorsdöntő időben. Ugyancsak a kormányzó hangsúlyozta, hogy ma minden kö­rülmények között úgy kell hatá­rozni és úgy kell cselekedni, ahogy azt a nemzet érdeke megkívánja. Nyugodt lelkiismerettel állapíthat­juk meg, hogy a magyar érdekek ma teljesen azonosak egész Európa érdekeivel. Nemzetünknek és az egész művelt emberiségnek legfőbb érdeke ma a keresztény civilizáció megmentése. Ezt a keresztény civi­lizációt kelet felől a bolsevizmus veszélye fenyegeti. Amikor tehát a magyar honvéd fegyverrel a ke­zében ott áll a Donnál és felveszi a küzdelmet az orosz bolsevisták­kal, védi a maga hazáját, a pusz­tulás veszélyét hárítja el a magyar családok felől, de egyben harcol egész Európáért is. Területi igé­nyeink nincsenek és nem mások iránti gyűlöletből harcolunk, csak védelmezzük ezer esztendős keresz­tény örökségünket és ragaszkodunk ahhoz, amit értékesnek és igaznak tartunk. Ezért állj uk becsülettel szö­vetségeseink : Németország és Olasz­ország mellett kijelölt történelmi helyünket és folytatjuk önvédelmi harcunkat Európa keleti végein. Az egész nemzet megnyugvására szolgálhat Kállay Miklós miniszter- elnöknek az a kijelentése, hogy a magyar külpolitika és a magyar külügyi szolgálat hivatása magasla­tán áll, jól ismeri azokat a veszé­lyeket, amelyek a nemzetet fenye­getik és teljes tudatában van an­nak a súlyos felelősségnek, amely a jelenlegi viszonyok között reá há­rul. Kétségtelen azonban, hogy a magyar külpolitika csak akkor ér­heti el kitűzött céljait, ha az egész nemzet egységes, pártkülönbségre való tekintet nélkül, osztatlanul és fegyelmezetten sorakozik e külpo­litika mögé. A magyar külpolitika valóban a nemzet legmagasabb és legéletbevágóbb érdekeit védi, ezért minden józanul gondolkozó magyar ember megértheti, hogy a külpoliti­kai kérdések nem választhatják el a magyart a magyartól. A legfőbb célok és a legfőbb nemzeti érdekek tekintetében nem lehetnek pártok, nem lehetnek eltérések és különb­ségek, hanem csak egy egységes, fegyelmezett és áldozatkész magyar nemzet. A miniszterelnök elismeréssel ál­lapította meg, hogy a képviselőházi vita, amely a külpolitika kérdéseit tárgyalta, örvendetes módon ennek az egységnek és fegyelmezettségnek a képét mutatta, annak bizonysá­gául, hogy a nemzet képviselői át­érzik a mai idők döntő súlyát és annak az egységnek a szükséges­ségét, amelyet a miniszterelnök a Erősen havas időben a keleti arcvonal középső szakaszán a har­cok a szombati nap folyamán csak jelentéktelen mértékben lanyhultak el. A páncélosok bevetése kisebb mértékű volt, mint az előző napok­ban, ami nyilván a szovjet súlyos veszteségeinek tulajdonítható. A Az angolszász csapatok észak­afrikai partraszállásával megválto­zott földközitengeri helyzet Spanyol- országban olyan reakciót váltott ki, amely határozottan mutatja azt az elszántságot, hogy Spanyolország szuverenitását mindennemű beavat­kozás és támadás ellen megvédel­mezi. Különösen Franco generalis szi- mustól bevezetett biztonsági intéz­kedések bizonyítják cáfolhatatlanul, hogy Madrid valóban tudatában van, mit jelent a nyugati szövetségesek Spanyolország és északafrikai oir- tokai felé való közeledése. Német részen, jóllehet rendkívül tartózkodó magatartást tanúsítanak, nem tagad­ják, hogy a madridi kormány maga­tartását és éberségét nagyon is megértik. Néhány német lap kife­jezetten rámutat, hogy Franconak valóban minden oka megvan az éberségre, mert jelenleg olyan ha­talmak gyűrűje veszi körül, amelyek minden baráti kapcsolat ellenére is esküdt ellenségei a Franco ge ;e- ralisszmustól sálvos áldozatok árán magyar külpolitikai célok tekinte­tében joggal megkíván. Megmagyarázta a miniszterelnök vitazáró beszédében azt is, hogy miért van szükség arra, hogy a külügyminiszteri tisztséget a kor­mány elnöke töltse be. Európa leg­több országában ma ez a helyzet. A jelen körülmények között ugyanis annyira előtérben állnak és uralkod­nak minden nemzet életében a kül­politikai kérdések, hogy feltétlenül szükség van arra, hogy a kormány elnöke tartsa kezében a külpolitika irányítását is. — Megnyugvásunkra szolgálhat, hogy Magyarországon is az a férfiú irányítja a magyar külpolitikát, aki egyaránt bírja az államfő és a nemzet túlnyomó több­ségének bizalmát és akinek kezében ma a magyar élet irányításának összes fontos szálai összefutnak. szovjetnek minden erőlködése és új hadosztályok bevonása ellenére sem sikerült az előző nap helyi sike­reit megtartani. A német védők ki­épített téli állásaikat mindenütt vissza tudták szerezni, két hely ki­vételével, amelyekért ezidőszerint még súlyos harcok folynak. megteremtett belső rendet és külső erőmegfeszítést biztosító rendszer­nek. Ezzel kapcsolatban figyelmet érdemel az„Essener Nationalzeitung“ fejtegetése, amely a spanyol aggo­dalmat és reakciót térbeli földrajzi adatokkal igyekszik közelebbről megmagyarázni. Első helyen említi meg a lap Spanyolország Atlantik-frontját, a melyet elsősorban a Kanári-szigetek képviselnek, amelyekre a madridi kormány már hosszabb idő óta kü­lönösen őrködik és amelyek katonai szempontból is számottevő gondot okoznak. Ezeket a szigeteket ka­tonailag megerősítették, nehézkali­berű ágyúkat építettek be és a hely­őrség számát számottevően emelték. A Kanári-szigetek védelme Spa­nyolország afrikai gyarmatait ille­tőleg is stratégiai jelentőségű, amennyiben a spanyol hagyományok szempontjából egyik legfontosabb gyarmatbirtoknak katonai fedezetet nyújtanak. Spanyol-Marokkóban, a mely épp9D Francé generalisszimusz uralomra jutása óta a spanyol im- périum szemefénye, ugyancsak fi­gyelmet érdemlő intézkedéseket fo­ganatosítottak. Spanyolország ugyan­is, mint ismeretes, a háború folya­mán hatalma alá vette az Ibériai félsziget spanyol támaszpontjainak természetes védelmet biztosító Tan­ger zónát. Nagybritannia csak kény­szeredetten és kemény protestálás mellett nyugodott bele a változha- tatlan tényékbe. Spanyolország — állapítja meg a német lap — annál éberebb maga­tartásra kényszerül, mert az angol­szász hatalmak a jelenlegi észak­afrikai körülmények között kétség­telenül kísérletet tesznek a gibral- tári út déli részének megszerzésére is. így szeretnék a Caudillótől ke­mény munka árán megteremtett spaoyol földközi tengeri poziciót likvidálni. Nem titok a nyugati szövetsége­sek ama szándéka sem, amely sze­rint Afrikából indulva szeretné­nek betörni *.z európai erődrend­szer déli arcvonalán, hogy egy újabb franciaországi hadszínteret állítsanak fel. Ebből a szempontból a spanyol Baleár-szigetcsoport ugyancsak komoly aggodalmak és katonai intézkedések tárgya lett. Amennyiben az angol-amerikaiak­nak valóban sikerülne Délfrancia- oszban újabb arcvonalat felállítani- ok, minden bizonyai birtokukba akarnák venni a spanyol Baleáro- kat is, amelyek Oránból és Algírból Marseilles felé vezető tengeri össze­kötő utak között fontos támaszpon­tot jelentenének, másrészt a Föld­közi Tenger nyugati medencéjének és Spanyolország keleti partjainak ellenőrzését is lehetővé tenné*. A Duna—Adria-csatoi na terve és Magyarország. Az utóbbi időben több olasz lap, köztük a „Sole“ c. milánói gazda­sági szaklap, újból felvetette a Duna—Adria-csatorna tevét. A ma­gyar lapok nagy érdeklődéssel tár­gyalták a témát, mert a Dunát és Adriát összekötő víziót lényegesen olcsóbbá tenné Olaszország és a középeurópai államok, elsősorban Magyarország közötti áruforgalmát. Trieszt, Fiume és Velence lenne észak és dél között a három legfon­tosabb rakodóállomás. Ismeretes, hogy olasz és német mérnökök a terv praktikus keresztülvitelére messzemenő előtanulmányokat vé­geztek. A középső arcvonalon nem sikerült a bolsevistáknak helyi sikereiket megtartani Spanyolország figyel

Next

/
Oldalképek
Tartalom