Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-08-31 / 137. szám
far % pv \7 1 Lili, évfolyam, jf-3?, szám. 18 JV 8 FILLÉR mtfö Trianon 23. 1942, augusztus 31. S1.ÓFIZETÉSI DÍJ i «tg hónapra 1 pengő 90 f, V« évre 4 P, félévre 8 P. Egyes számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK SETÉNKÉNT NÉGTSZEB SZERKESZTŐSÉG. Líceum fsz. 3. Tel.: 11. XIHDÓHIVHTHL: Szent János-Nyomás. Telefoni 176. szíjé Csekkszámlái 54.568. Sztálingrádnál egy szovjet- hadosztály vezérkarát elfogták Új fegyvernem a szovjet elleni Sarcokban i olasz gyorsnaszádok a Ladoga-tavon A szombat déltftáni olasz hadi- jelentés első ízben közöl részleteket a Ladoga-tavon harcbavetett olasz gyorsnaszádok hadműveleteiről. A szombatesti római lapok behatóan foglalkoznak ezzel az új fegyvernemmel és az általuk elért hadi- tényekből arra a kövelkeztetésre jutnak, hogy a gyorsnaszádok minden körülmények között igen alkalAmerika és Európa között megszűnik a rádiótávbeszélő-kapcsolat Amerikában, mint Washingtonból jelentik, szeptember 30-tól kezdve megtiltanak minden személyes, vagy kereskedelmi természetű rádióEger város képviselőtestülete kegyelettel emlékezett a kormányzóhelyettes hősi haláláról más fegyvernek bizonyultak. Az olasz lapok általában kiemelik ezeknek a hadműveleteknek a jelentőségét és megállapítják, hogy az olasz gyorsnaszádok ténykedése következtében sikerült a Leningrád- ban körülzárt szovjetcsapatok utánpótlását megszakítani. Ezáltal tökéletesítették a finn és német csapatok által Leningrád körül vont gyűrűt. távbeszélő kapcsolatot a nyugati féltekén kívül eső területekkel. — A korlátozás alól mentesítik az Angliával való kapcsolatokat. A sztálingrádi harcokról a véderő főparancsnoksága kiegészítőig közli: Német hadosztályok és gyorskötelékek merész támadással áttörték a régóta kiépített ellenséges állásokat és mélyen behatoltak az erőditményrend8zerbe. Az ellenséget megsemmisítőén megvetük. Sok hadifoglyot ejtettünk, köztük egy szovjethadosztály vezérkarát, amelyet a támadás teljesen meglepett és nem talált kiutat. Az ellenség veszteségei igen súlyosak, a hadifoglyok száma óráról- órára emelkedik. A véderő főparancsnoksága közli: A Kuban alsó folyásától délre a német és román csapatok, noha az ellenség erősen ellenállt és a terep nehéz, mégis tovább nyomulnak előre. Sztálingrád térségében gyalogos hadosztályok és gyorskötelékek & légierő nagy kötelékeitől támogatva, erősen kiépített állásokat törtek át és kemény harcokban mélyen benyomultak az ellenséges erődrendszerbe. Kalugától délnyugatra ismételten elutasították nagyobb ellenséges Berlin, augusztus 30. A Volk und Reich című német folyóirat kettős számát Magyar- országnak szenteli. A 110 oldalas füzet igen sok cikket és fényképet közöl Magyarországról, továbbá Magyarország és Németország viszonyáról kiváló magyar és német irók és tudósok tollából. A füzet előszavát Kállay Miklós miniszterelnök és külügyminiszter írta. „Ezeket a sorokat, — így szól a miniszterelnök cikke — amelyekkel köszöntöm a Volk und Reich mai számát, széleskörű olvasóközönségét, a Führernél és kancellárnál tett hadiszállási látogatásom benyomásai alatt írtam. Ott láttam a főhadiszállás apró szobáiban, térképekkel teleborított, festetlen, gyalult asztalánál Hitlert, a birodalom, a négyalogos és páncéloskötelékek támadásait. Rzsevnél az ellenség nagy erők bevetésével szombaton is megpróbálta áttörni arcvonalunkat. A légierők együttműködésével minden támadást részben ellenlökésekkel, visszavertünk. Egy hónap óta tart a rzseví csata és a szovjetcsapatoknak négy-öt hadseregerősségű ember- és hadianyag tömeges bevetésével sem sikerült áttörniük a német arcvonalat. Az ellenség térnyeresége sem hadászatiiag, sem hadműveleti szempontból nem áll arányban a harcok során elszenvedett ember- és anyagveszteségeivel. A szovjetnek a sikeres áttörésről szóló valamennyi állítása hamis. Arcvonalunk zárt, mig az ellenség támadóereje egyre jobban lanyhul. Július 30-a óta ezen a harci térségen 1572 szovjet páncélost lőttünk ki, illetve repülő- és légvédelmi kötelékek pusztították el azokat, avagy közelharcban semmisítettük meg őket, 547 repülőgépet lelőttünk, míg ugyanaddig 25 gépünk veszett el és rengeteg hadianyagot pusztítottak el a német elhárító tűz és a német légihaderő támadásai. Az ellenség véres vesztesége szokatlanul nagy. met nép nagyságát, a győzelem biztonságát, amelyben csak az kételkedik és kételkedhetik, aki nem hisz a világ jövőjében, nem hisz Európa újraéledésében. Mi magyarok pedig hiszünk, mint ahogyan mindig részesei voltunk Szent István óta ezer éven át minden küzdelemnek, amely Európát a Kelet inváziójától meg akarta védeni. Ma is elöljáró részesei akarunk lenni ennek a mai világot, kultúrát és civilizációt mentő küzdelemnek. Köszönöm a Volk und Reichnek, hogy ezt a számot kiadta. Akik bennünket, magyarokat ismernek, azok tudom, hogy örömmel fogják kezükbe venni. Akik pedig rólunk véleményt akarnak alkotni, azokhoz az a kérésünk, hogy előbb ismerkedjenek meg velünk, amihez segít ez a kezükben levő szám is.“ Eger város képviselőtestülete szombaton délután 4 órakor- tartotta augusztusi rendes közgyűlését dr. Kálnoky István polgármester elnökletével. A közgyűlést a szokott nyári kép ellenére is a megilletődöttség hangulata fogta el, amikor az elnöklő polgármester megnyitójában megemlékezett a kormányzóhelyettes hősi haláláról és méltatta a nemzet iránti hősi szolgálatát. — Az ezeréves magyar birodalom alapítójának és szervezőjének névünnepén — mondotta, — amidőn emelkedett lélekkel és szívvel hálaimát rebegtünk az isteni Gondviselésnek, hogy jobb sorsra érdemes nemzetünket a történelem váltakozó forgatagában, itt a Duna medencéjében annyi vész és pusztulás ellenére is fenntartotta, az éter hullámain át egy megdöbbentő és porig lesújtó hír járta át szívünket és lelkünket: vitéz nagybányai Horthy István repülöfőhadnagy, Magyar- ország kormányzóhelyettese, f. évi augusztus hó 20-án, a kora hajnali órákban a Szarmata síkságon, a haza védelmében hősi halált halt. — A mosoly megfagyott az ajkakon, az ünnep örömét a sötét gyász komor és leverő érzése váltotta fel, mert ennek az országnak minden hű fia érezte, hogy ez a tragikus sorsú nemzet ismét elveszített valakit, akit egyéni adottságainál, jelleménél, bátorságánál és kiváló szellemi és fizikai képességeinél fogva a nemzet jövendő sorsának irányítására alkalmasnak és képesnek tartott. — A nemzet évezredes történelmében ismét a nemzeti megpróbáltatások súlyos óráit éljük. Olyan pillanatokat, midőn egy ország jövendőjéről és sorsáról van szó s amidőn a pillanatnyi erőfeszítés talán évszázadokra alakíthatja ki a jövendőt s amidőn céltudatos és eredményes munkát csak úgy várhatunk és csak az esetben remélhetünk, ha ezért a jobb jövendőért folyó küzdelemben a nemzet egész társadalmát sikerül sorompóba állítani s amidőn úgy kint a vérzivataros csatamezőn, mint az itthoni nélkülözések frontján, mindenki százszázalékig megteszi a maga kötelességét. — Sorsdöntő pillanatokat élünk; mert ma nemcsak nemzetünk jövőjéről, de a nyugati keresztény civilizáción felépült kultúra sorsáról s ezzel együtt keresztény és nemzeti létünk vagy nemlétünk kérdéséről van szó. — Ebből a kötelességteljesítésből adott példát vitéz nagybányai Horthy István, Magyarország kormányzóhelyettese, amidőn az isteni Gondviselés által nyújtott legnagyobb földi ajándékot, az életét áldozta fel, hogy ezzel nevét kitörölhetetlenül Kállai] Miklós miniszterelnök: A győzelem biztonságában csak az kételkedhetik, aki nem hisz Európa újraéledésében
