Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-06-13 / 93. szám
1942. június 13. EGER 3 Szabad a fehér kenyér-sütés Egy kilo ára 74 fillér lesz — Perecet is csak fehér lisztből szabad sütni kés tényezőkköz és a belügyi kormányzat segélyét emeltesse fel 50 ezer pengőre, a honvédelmi minisztérium segélyét pedig 40 ezer pengőre, a különbözetet pedig vegye fel bankkölcsönként s amennyiben nem kapna 8—10 éves lejáratú kölcsönt, kérje azt az államtól kölcsönként & levente székház felépítésére. Vitéz Gallasy József felszólalásában a város támogatását túlsze- rénynek minősítette, mire az előadó a javaslatot olyan értelemben módosította, hogy a város a Vitézi Szék további beruházásai számára is teljes támogatását helyezi kilátásba, esetenként megjelölendő keretben. Dr. Petro Kálmán köszönetét mondott a város elöljáróságának, hogy a javaslatot a közgyűlés elé hozta és a költségekre vonatkozólag indítványozta, hogy az építési összeg feléig kérjen a város államsegélyt a honvédelmi minisztériumtól. A közgyűlés elhatározta, hogy ilyen értelemben intéz feliratot az illetékes tényezőkhöz, egyben pedig elhatározta, hogy a dr. Nagy János utcai telket a levente székház felépítésére felajánlja. Egyházmegyei Az Érsekfőpásztor körlevelében meghirdetett Egyházmegyei Zsinat június 16-án ül össze Jézus Szentsé- ges Szívének hetében. A rendkívüli viszonyok miatt a zsinat három nap helyett egy napig tart. A résztvevők száma: 72, akik közül 76 vidékről Hússertésállományunk minőségi színvonalának és termelőképességének kezelése céljából a földművelés- ügyi miniszter a kisgazdák részére mintegy 800 darab törzskönyvezett tenyészetből származó hússertés fajtájú tenyészkocának kedvezményes áron való kiosztását határozta el. Az akciót a vármegyei gazdasági felügyelőségek, a hússertés tenyésztők országos egyesületének közreműködésével bonyolítják le. Az akció keretén belül négy hónaposnál fiatalabb és nyolc hónaposnál idősebb, továbbá 50 kg-nál könnyebb és 100 kg-nál nehezebb súlyú tenyésztani, kisajátítani. Kétségtelen például, hogy a Kováts János-utca déli végén lerohanó esővíz s a mai Sertekapu utca délkeleti végénél lévő állandó forrás vize olyan mederben folyt le, ami régente az Irgalmas Nővérek templomának déli oldalánál lejjebb volt. Pontosan szemben tehát a mai Árvaházköz- zel.) Megjegyzendő, hogy nagyjában ugyanezt tapasztaljuk a patak balparti részén lévő utcáknál is. Mindezek alapján éppen úgy késsen kaptuk a Jókai Mór utca mai irányát, mint minden más belsővárosi utcánkét. Lazább talajnak, ároknak, két szilárdabb partjára kerültek a ház-sorok s alakultak ki önmaguktól az utcák és közök. Éppen ezért állottak a Jókai utca házai magasabban, mint az úttest. Annyira, hogy még a múlt században is nem egy ház kapuja és boltajtaja jóval feljebb volt az utca talajánál. Két-három lépcsőn kellett fölmenni. Némelyik háznál ma zsinat Egerben érkezik Egerbe. Az ünnepélyes megnyitó ülés június 16-án reggel ‘/a8 órakor lesz a főszékesegyházban. A második befejező ülést a szemináriumi kápolnában tartják délután 3 órakor. kocák kiosztásra nem kerülhetnek. Kedvezményesárú kocákat csak a 30 kát. holdnál kisebb szántóföldi művelés alatt álló ingatlannal rendelkező, hivatásos gazdálkodók kaphatnak. A kiosztásra kerülő tenyészkocák vételárából a földművelésügyi miniszter 30 százalékig terjedő állami kedvezményt engedélyez azzal, hogy ez a kedvezmény darabcr’jfcat a 90 pengőt nem haladhatja meg. — Az igényléseket a vármegyei gazdasági felügyelőséghez kell bejelenteni. is észrevehető, pedig az úttestet már eléggé feltöltötték az idők folyamán. A városok kialakulásánál semmi sem történik ok nélkül s így a mai Jókai-utca kialakulásának is meg volt a maga természetes oka. Egerben a város lüktető ereje, szíve a mai Kossuth Lajos-tér volt, melyet minden régi latin és német térkép „Forum11 néven jelöl meg. Olyan volt tehát ez nálunk, mint a klasszikus görög városokban az „agora“. Olyan hely, ahol a város közélete folyt nemcsak kereskedelmi értelemben, hanem egyébként is. Ez adja természetesen magyarázatát annak is, hogy miért hozták át a 18. század első negyedének végén a városházát a mai Széchenyi- utca 12. szám alól, ahol 1878 tói a legutóbbi időkig a m. kir. posta volt. A Jókai Mór-utcára szükség volt azért, hogy legyen összeköttetés a régi Forum és a mai Káptalan utca között. Ez utóbbi ugyanis egyik legEger, június IS. A MTI. jelenti: A szombati hivatalos lapban miniszteri rendelet jelent meg a fehérkenyér készítésének engedélyezéséről és egyes sütőipari termékek előállításának szabályozásáról. — A rendelkezés értelmében az eddig engedélyezett kenyérfajtán felül a törvényhatóság első tisztviselőjének engedélyével fehérkenyeret is szabad finom búzalisztből készíteni. — Burgonyát a kenyér készítéséhez ezek után is köteles a sütőiparos felhasználni, mint az egységes búzakenyérhez. A rendelet kimondja, hogy a községi előljásóságnak 100 kilogramm súlyú kenyérre szóló kenyérszelvény ellenében a fehérkenyér készítéséhez 75 kg finomlisztet, illetőleg ott, ahol a kenyérsütéshez burgonya felhasználása Kevesen tudják, . . . hogy a zene az ókorban elsőrangú gyógyítóeszköz hírében állott. Teophratos, a nagy görög filozófus és életművész, aki maga is 102 évet élt, isiász ellen a fuvolát ajánlotta frig hangnemben. Caelius Aurelianus arról tudósít, hogy a korabeli orvosok az elmebetegek kezelésében nagy előszeretettel alkalmazták a dór és frig hangnemben írt zenét és hozzátette, hogy a vérLajosok gyógyítására legtöbbször még négy hang megfujása is elegendőnek bizonyult. ... hogy hosszú évezredeken át nem a kártya, hanem a kockajáték volt a legkedveltebb szerencsejáték. A kockajáték már a legrégibb romvárosok omladékai között is ott található. Németországban a középkorban külön iparág volt a kockagyártás. főbb útvonala volt Egernek a régi Hatvani-ka pútól a várig. Hadi szempontból is jelentős tehát. Budáról ezen a jól megalapozott utcán közlekedtek a hadi népek is. Már pedig ez a legfontosabb utca a török kiűzetése idején csak esen az utcán közlekedhetett a Piaccal, amelyet régente „Magyar Piac“nak hívtak. (Volt ugyanis „Német Piac,“ a mai Vashídon túl a két emeletes ház helyén, a Dobó-téren.) Sőt egy időben a mai Káptalan-utcát „Magyar Piac utcá“-nak hívták. Régi városképünk nyilván mutatja, hogy a Káptalan-utca csakis a Líceum előtti téren át közlekedhetett a piac felől. Nem volt meg tehát a Líceum mögötti köz, a Fellner- utca. Ez ugyanis csak véletlenség- ből (s a hatalmas barokk épületnek nem valami nagy hasznára) keletkezett úgy, hogy a Líceum építésének tartamára oda került munkásházak talán feledékenységből, ott ragadtak s később —- eltelvén pár évtized, — ott is maradtak mindkötelező, 71 kg. finom lisztet kell kiutalni. Ahol a kenyér fejadagot kényérlisztben szolgáltatják ki, ott a kenyérliszthez ugyanannyi meny- nyiségű fehérlisztet is lehet kiszolgáltatni. A sütőipari termékek előállításának szabályozásával kapcsolatban a rendelet kimondja, hogy azok a sütőüzemek, amelyek perec előállítására engedélyt kaptak, csak finomlisztből készült perecet állíthatnak elő, illetve hozhatnak forgalomba. Száraz tésztaféléket csak finomlisztből szabad előállítani. A fenti rendelettel egyidejűleg a közellátásügyi miniszter rendeletet adott ki a fehérkenyér árának megállapításáról. A rendelet a fehérkenyér viszonteladói árát 96 fillér, fogyasztói árát pedig 74 fillérben állapítja meg kilogrammonként. .. . hogy már a régi egyiptomiak is ismerték a keltetőgépet. . . . hogy Indiában asszonyok csak az esketési szertartások alkalmával hordanak jegygyűrűt. Az esküvő után jegygyűrűjüket ékszerré dolgoztatják fel és ilyen alakban viselik. .. . hogy az ókorban az előkelő .egyiptomiak olyan magas ágyakat használtak, hogy csak lépcsőkön tudtak feljutni rájuk. A műremeknek tekintett fejdíszek kiemelésére az ágyakat olyan fajta fejtámaszokkal szerelték fel, amilyenek például Japánban még ma is divatban vannak. . . . hogy Amerika felfedezése egy holland történész kutatásai szerint összesen 8000 holland forintba, azaz körülbelül 11.000 pengőbe került. Kolumbusz maga 768 forint ekkoráig. A Liceüm építését megelőzően ugyanis ennek területén nem mocsár volt, mint az egri egyszerű nép ma is hiszi, hanem házak voltak. A Fellner-utca déli végén Gusztinyi kanonok háza állott, aki később nyitrai püspök lett s ezt a házat odaajándékozta a Líceum telkének céljaira. Az északi végén, ahol a mai Kállay Zoltán-utcával találkozik, Havas Antal özvegyének volt háza. Olyan hosszú volt tehát a Káptalanutca s annyira zárt, hogy közötte és a mai Kossuth-tér között ki kellett alakulnia egy összekötő utcának. S ez adta meg a létjogosultságot a Jókai Mór-utcának, mely mindössze 180—200 lépés hosszú s meglehetős görbe is, keskeny is . . . Általában olyan lehetett a 17. századbeli képe, mint minden más utcánké. Egész sora földszintes ház, közötte egypar faház. Abból az időből fennmaradt házaink általában kicsinyek, alacsonyak s bizonyára ilyenek voltak a Jókai Mór-utca házai is A földművelésügyi miniszter 800 darab törzskönyvezett tenyészkocát oszt ki kedvezményes áron a kisgazdák között Az igényléseket a vármegyei gazdasági felügyelőségnél kell bejelenteni
