Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-06-06 / 89. szám

1942. június 6. EGER 3 Hétfőn lesz a legközelebbi EGER-est: Fityfiritty A Stambul rózsájának rendkívül sikerült előadása után legközelebb hétfőn folytatódik a népszerű EGER estek sorozata. Ez alkalommal az elmúlt hét kacagtatóbb, legfordula­tosabb operet je kerül színre, a Fityfiritty Antal Ilával,j Márkussal, Földessy Lillával és Szokolyval a főbb szerepekben. A színházi előadás kedvezményes áru jegyeit az alábbi szelvény el­Ä ferencesek katakomba-termében lévő KÉPKIÁLLÍTÁS 7-éu, vasárnap este zárul. Eladás 16 havi részletre elő­leg nélkül. Rz első részlet július hónapban fizethető. Uj képek érkeztek! Hogy is megy az a tehetségkutatás Néhány pillanatkép a tehetséges falusi gyerekek versenyvizsgájáról lenében szolgáltatja ki a pénztár. Utalvány a Fityfiritty operett június 8 i előadására. 1 drb-------------------------------------­A szelvényt ki kell vágni és tin­tával kitölteni. Odakint, a ciccerek szomorúfüzes kapufeljárójánál csak áll, csak áll egy-két komoly magyar, szekercével faragott kemény arcéllel nézegeti a csizmája orrát, mellettük olvasót perget az asszony. Néha sóhajtanak és tekintgetnek az ajvó felé, amelyik be van zárva s mögötte a gyerek, valahol az irdatlan nagy házban, így megy ez vagy három napig. Aki arra jár, el sem tudja képzel­ni, mitől sóhajtoznak, mire vára­koznak. Odabent van egy vidám világ, meg egy megszeppent világ. Be­hozták faluról azokat a tehetséges kis magyarokat, akiket majd az állam ingyen neveltet a középisko­lákban, hogy legyen egy kis után­mályosan láttam tieidet, de sikerült — nem sírni. Érted ? Én tegnap nem sírtam, Évi 1 Köd borult a kis szobára, melynek minden zugát jól ismertem, elmosódtak a bútorok körvonalai és fátyolozottan láttam a kis pol­con fényképedet, melynek párja szí­vem fölött pihent a tárcámban és amelyet azóta is sokkal jobban lá­tok, ha behunyom a szemem. Te erre a délutánra nem emlé­kezhetsz, Évi, mert nem voltál ott. És a júliusi délelőttre — em­lékszel ? ... Én emlékszem, Évi“. * Eddig a levél. A választ már nem vártad meg, öreg cimbora! Pedig ha nem siettél volna úgy el innen, megtudtad volna, hogy Évi nem tehetett másképp és a szive most is a tiéd. És nemcsak arra & júliusi délelőttre, hanem ta­lálkozásaitok minden órájára pon­tosan emlékszik és emlékezni fog, amig él. (- ás-os ) pótlás a középosztályban a legmé­lyebb magyar rétegből is. A gyere­kek, számszerint huszonnyolcán vi­dáman fickándoznak a tornaterem­ben elkészített hálóhelyeken, vagy az udvaron játszanak a nagyobb diákok felügyelete mellett, össze­gabalyodnak, kurjongatnak a lab- dázás közben. Ózdról, Nádasdról, Leleszröl, Domonkosról Kovácsok, Kelemenek, Zay bitó Jánosok és Eke lilce Péterek, egyiknek feketén ra­gyog a szeme, a másiknak a haján látszik valami kis szláv beszürődés, talán az anyját, vagy nagyanyját ölelte magához egy életre az oda­kint szántó komoly ember. Itt a vidám világ. A megszeppent világ az első osztály termében csende­sedik. A nagy tornatermi nyájból ide hoznak be 1—1-et tehetségvizs­gálatra. Hat komoly taDár ül a gyermek körül és figyel. Rengeteg kérdésre kell beszélgetés közben megfelelnie a gyereknek s köztük akad nem egy olyan kérdés is, amihez a felnőttek is kössék fel az eszüket. A képességvizsgálat Amerikában kialakult gyakorlati módszerek szerint történik és a kö­vetkező kérdésekre ad választ: formai emlékezés, értelmi emléke­zés, hasonlító összetevő képesség, ellentétes összetevő képesség, gon­dolattársítás, elvonás, szabályfelis­merés. Először megmutatnak a gyerek­nek egy képet, amin egy család látható, apa nélkül. Mindennapi fog­lalatoskodás közben élnek a szobá­ban, amelynek egyszerre megnyílik az ajtaja és belép rajta egy férfi. Mindenki feléje fordul, a férfi pe­dig kitárja karját a legkisebb gyer­mek felé. Erről a képről a huszon­nyolc kis falusi gyerek közül hu­szonhat azt írta, hogy most lép be az édesapa nehéz kenyérkereső munkájából és mindenki boldogan fogadja. A huszonhetedik szerint a belépő egy drótostót, a huszonnyol­cadik szerint pedig egy részeg em­ber, aki betört és a család most menekül előle, mert a részeg em­ber nagyon durva szokott lenni. Azután még sok ravasz feladat követ­kezik. El kell olvasni egy mesét, ami­ben egyes szavak ki vannak hsgy- va, persze bele kell olvasni a ki­hagyott szavakat, aztán különböző szabályok szerint kialakított szám­sorok szerint teszik próbára a 12— 13 éves agyvelőket, amelyek csak úgy forrnak-füstölögnek. Az se utolsó, amikor Károly Aszt- rik tanár úr szépen elkezd beszél­ni a gyanútlan kis kölyökkel tér- szemlélet és matematika-tárgy kör­ből: Hát képzeld el fiacskám, fel­függesztünk vízszintesen egy üveg­lapot és arra egy kőkockát teszünk. Az üveglap azért kell, hogy a koc­ka mindegyik oldalát láthasd. Hát hány oldala van egy ilyen kocká­nak. Aztán ha nyolc ugyanilyen kockát mellé teszünk, hogyan kell elhelyeznünk, hogy szabályos négy­zetforma legyen. Amikor ez is meg­van, hány réteget kell még ráten­nünk, hogy szabályos kocka legyen. És háuy kocka kell hozzá. S aztán ami a legnehezebb, mindegyik koc­ka látszik e a huszonhét közül, meny­nyi nem látszik, mennyinek látszik két oldala és mennyinek három. (Gondolkozzanak csak egy kicsit a a felnőttek is, mélyentisztelt höl­gyeim és uraim). Vagy amikor délután Ágoston Julián tanár úr csapja be a kisko­rnál, hogy kiszimatolja, elég eleven-e a szelleme, észreveszi-e a hibát. Idefigyelj fiacskám de jól, mert be akarlak csapni: Száraz tónak nedves partján döglött béka kuruty- tyol, hallgatja egy süket ember, ki a vízben lubickol. A kiskomaelvan bűvölve, csak néz, néz, megilletődve a tanár úr szemébe, a nagy figye­léstől szint már nem is figyel. Meg is esik a baj, mert már kérdezi is a tanár űr: nohát Péter, nincs semmi hiba abban amit mondtam ? S rá­feleli Péter nagy határozottan: nincs. Ejnye, ejnye, no gondolkozz csak egy kicsit. Hát van-e a száraz tó­nak nedves parija. ‘No erre felgön­dörödik a nevetés: nincs. És így tovább. A hibapontokat valamennyien bí­rálják és lassan elkészül az osztá­lyozás a kis legényekről, akikből majd mérnök lesz, vagy hivatalnok, itélőbíró vagy ügyvéd, s még hozzá az állam költségén. Csak persze addig sok víznek le kell folynia a Dunán. Van persze öröm és boldogság, amikor három nap múltán kiszaba­dul a gyerek. Öregapó felkapja tekintetét a csizmája orráról, édes­anya meg elteszi az olvasót és mindaketten ámulva hallgatják ami­kor a Kis Kovácsok Klemenek, Zay bitók és Eke lilicék elmondják, mi mindent kellett felelni odabe ... Meg is kell erre jegyezni: Hej, de sokat kell neked tudni gyerekem. —r. Newyorki pillanatkép Ilyesmiket csak az őrülteknél lehet tapasztalni Pánik az Egyesült Államokban (MN.) Luden Terroy, egy new­yorki hetilap munkatársa, „A meg- bolondulás jelei“ címen érdekes be­számolót irt a háborús Amerika lelkiállapotáról. A cikk Írója meg­állapítja, hogy az USA, mint köz­tudomású, a háború kitörése előtt sem igen számított a vasidegzetű államok közé, ez az állapot azon­ban azóta egye3 helyeken és al­kalmakkor a tarthatatlanságig fo­kozódott. A cikk minden kommen­tár nélkül csak a puszta tények felsorolásával foglalkozik — de kom­mentárra itt valóban nincs is szük­ség. „Az Egyesült Államok polgárai egy tartós, cél- és szempont nél­küli forradalmi hangulat rabjai. Ezt a hangulatot másképpen a félelem és pánik forradalmának is nevez­hetnénk. Hatása a jeliem megvál­tozása, az idegek szétrombolása és szellem megsemmisítése. Roosevelt, e „sánta Jupiter“ mögött, 140 mil­lió nyugtalan és megbolondított pol­gár áll, minden pillanatban készen, hogy túlfeszített idegállapotának le­vezetésére olyan villámhárítót ta­láljon, mely egyes esetekben már valóban az őrülettel azonos.“ E bevezetés után Terroy már csak száraz tényekre hivatkozik. „Dr. Cliff Garfield, a híres ideg- gyógyász, megdöbbentő statisztikai adatokai hozott nyilvánosságra. Ez év február elejétől az elmegyógyintézetek lakói­nak száma megháromszo- szorozódott. Ez a megállapítás mindenekelőtt New-Yorkra nézve áll. Philadelphiában az „US Sttel Corporation“ volt titkárát, Harald Brummer-t, egy éjjeli őr éppen ak­kor lepte meg, amikor ez a harminc emeletes üzletház egyik szobájában hatalmas tűz rakásával volt elfog­lalva. „Csak meg akartam akadá­lyozni, hogy nemzeti védelmünk értékes tervei és feljegyzései az átkozott japánok kezei közé jussa­nak — válaszolta az elmeállapotát vizsgáló orvosnak —,de különben is az egész Cordell Hull egyenes kí­vánságára történt.“ Míg a szabadon járókelő emberek­nek száz meg száz alkalom kínál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom