Eger - napilap, 1941/2

1941-10-10 / 160. szám

ÄRA 8 FILLÉR Eger, LI1. évfolyam, jf6*0. szám. ♦ Péntek ♦ Trianon 22, 1941. október 10. ELŐFIZETÉSI Dili egg hónapra 1 pengő 10 fillér, neggedévre 1 pengő. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK RETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Gyászmagyarok Eckhardt Tibor hosszú politikai pályafutása alatt nem egy meg­lepetéssel szolgált. Míg itthon poli­tizált lassan-lassan átkerült a szélső- jobboldalról a baloldalra s meggyő­ződésének olyan mértékű váltoga­tásával kápráztatta el a magyar közvéleményt, hogy az utóbb min­den beszédét, minden cselekedetét gyanakodással fogadta és nem hitt szándékainak őszinteségében. Azok­nak a politikusoknak, akikkel valaha együtt küzdött, utóbb halálos ellen­sége lett s ellenük intézett táma­dásainak alaptalanságával és kímé­letlenségével meglepte az ilyen mo­dorhoz hozzá nem szokott magyar politikai közvéleményt.Tipikusan ter­méketlen politikus volt, nem ugyan elméje, szellemi képességei hiánya, mint inkább erkölcsi állhatatlansága miatt. Jelentékeny szellemi képesség párosult az ő esetében olyan gyenge moralitással, hogy ebből a szerencsét­len szövetkezésből jó nem fakad­hatott. Egy idő óta itthagyta az országot és Amerikába távozott. Különböző suttogó híresztelések keltek szárny­ra ottani szerepléséről, melyek a magyar embernek annyira hihetet­lenek voltak, hogy nem igen hittük el. Most azonban ő maga süti saját homlokára az árulás bélyegét azzal a nyilatkozatával, amelynek állításai előtt csodálkozva állunk meg. Mi, akik itt éljük át a nagy európai mérkőzésnek minden változását és nem vonultunk el az esetleges meg­próbáltatások elől egy biztonságos és jólétet nyújtó hatalmas állam területére, tudjuk, hogy mennyire nem igazak EckhardtTibor állításai. Szerinte a népek szabadsága ellen irányított náci támadás megsemmi­sítette Magyarország függetlenségét, Hitler bevonuló hadserege megfosz­totta a magyar kormányt cselekvési képességétől, a nácik által kikény- szerített új rend szellemileg és testi­leg kizsákmányol bennünket és Ma­gyarország, a szabadságszeretet ősi csatatere újból a német csizma sarka alá került. Eckhardt, mint egy új honmentő, hivatást érez magában arra, hogy Magyarországot mind­ezektől a „szörnyűségektől“ meg­mentse és síkra szálljon krisztusi eszményeinkért, emberi jogainkért és nemzeti függetlenségünkért. Esz­ményei : Roosevelt és Churchill, akik­nek legutóbbi nyilatkozatára hivat­kozik, elfelejtve azt, hogy az előző világháború befejezése előtt is han­goztak el nyilatkozatok éppen az előbb említett oldalról, amelyek­ből egy szó sem valósult meg, s a győzelem brutalitását nem enyhí­tette egyetlen megértő, a legyőzött népek érdekeit és önérzetét kímélő gesztus sem. Tulajdonképpen felesleges egy szót is vesztegetni Eckhardt kép­telen állításainak a cáfolására, mert hiszen mi, itt élő magyarok tudjuk a legjobban, hogy semmiféle náci hadsereg hozzánk be nem vonult, legfeljebb átvonult, hogy harcoljon azok ellen a népek ellen, amelyek nekünk magyaroknak halálos ellen­ségeink, hogy nem vesszük észre mintha kormányunk cselekvési ké­pessége bármilyen mértékben is akadályozva lenne, s nem érezzük, hogy szellemi és testi rabszolgák lennénk. Az igaz, hogy nálunk is vannak korlátozások és kényszer­intézkedések, de nem német nyo­másra, hanem abból a jól felfogott érdekből kifolyólag, amely kötele­zően előírja egy ilyen óriási há­ború hullámaitól körülcsapkodott ország számára az óvatosságot és előrelátást. Mi nem élünk a bizton­ságot nyújtó óriási Amerikában, nekünk ittmaradt szegény magya­roknak vigyáznunk kell, hogy né­pünk jövőjét biztosítsuk és a ma­gyar kormány intézkedéseinek nem külső kényszer, hanem a legmé­lyebb hazafias érzésből fakadó kö­telességteljesítés a magyarázata. Amióta bennünket Németország a „csizmájával tapos“ azóta országunk területe és lakosságszáma éppen a kétszeresére növekedett és függet­lenségünk legerősebb biztosítékát éppen abban a szövetséges és baráti viszonyban látjuk, amely bennün­ket Németországhoz és Olaszország­hoz kapcsol. Ne fájjon tehát Eck­hardt Tibor feje olyan dolgokért a kényelmes Amerikában, amelyért nekünk a Duna-medence exponált vidékén élő szegény magyaroknak nem fáj. Nem hihetjük el és nem méltányolhatjuk hazafias aggodal­mait, mert félünk, hogy ezeket az aggodalmakat valami egészen más tényező ébresztette fel és tartja életben. Hogyan hihetne a magyar nép egy olyan valakinek, aki jmeg- próbáltatásos esztendeiben egysze­rűen faképnél hagyja s kivonta magát minden esetleges veszély le­hetősége alól, Amerikából oszto­gatja „jó tanácsait“ és honfibútól gyötör fejtét bánatosan földnek ereszti. Az az intézkedés, amely őt és qéhány gyászmagyart megfosztotta állampolgárságától kifejezése annak a ténynek, hogy a magyar nép ezeket az urakat nem óhajtja többé a nemzet testéhez tartozó egyé­neknek tekinteni, mint ahogy nem is tekintheti magyaroknak azokat, akik a Jászy Oszkárok és Károlyi Dietrich dr. német birodalmi saj­tófőnök nagy feltűnést keltő tájékoz­tatást adott a keleti arcvonal pil­lanatnyi helyzetéről. Bejelentette, hogy a keleti hadjárat a Timosen- ko hadseregrész szétrombolásával eldőlt. A keleti arcvonal katonai hely­zete úgy fog alakulni, ahogyan mi akarjuk, mondotta. Szovjet Oroszor- szág az általunk rámért utolsó ha­talmas csapással katonailag elinté- zettnek tekinthető. A két arcvona­las háborúról álmodott aDgol álom egyszersmindenkorra véget ért. A biroda’n i sajtófőnök a továb­biakban közölte, hogy a keleti had­műveletek nagyszabású és gondo­san előkészített terv eredményei. Ezzel kapcsolatban utalt a Führer- nek az október 2-ára virradó tör­ténelmi éjszakán tett kijelentésére, amelyben közölte, hogy a küszöbön álló csapás még a tél beköszöntése előtt szétzúzza az ellenséget. Ennek az esztendőnek utolsó nagyszabású döntő ütközete megkezdődött. A kö­zépső arcvonalon végrehajtott ha­talmas áttörés Timosenko tábornagy hadseregének két katlanba való bezárásához vezetett. Az itt körül­Mihályok példáját utánozva olyan tetteket követnek el, amelyekre nincs bűnbocsánat. Ezeknek az urak­nak a nevét a magyar közvélemény annak a Benesnek a nevével kap­csolja össze, akit nemrég melegen üdvözöltek. Ez pedig mindennél többet mond. zárt szovjet hadseregeket 60—70 hadosztályra becsülik. A Yjasma közelében körülzárt szovjet kötelékekkel együtt Timo­senko tábornagy itt feláldozta az egész szovjet arcvonal utolsó tel­jes harcierejű hadseregeit. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy Vorosilov hadserege Leningrádba van bezárva és Budjennij hadseregeit sikerül el­intézni, akkor kétségtelen, hogy most már az egész szovjet arcvona­lat szétzúztuk. Timosenko hadseregének most folyó megsemmisítése után az utol­só szovjet hadseregcsoportokat is félreállítjuk az útból és harcképte­lenné tesszük. A Volga forrásától az Azovi tengerig, eltekintve a megsemmisülés előtt álló körülzárt hadseregektől, a megvert szovjet hadseregek mindenütt visszavonul­nak. A birodalmi sajtófőnök rámuta­tott arra, hogy megtörtént az, amit német részről június 22-ikén, a hadjárat kezdetekor, nem is remél­tek, hogy a szovjetcsapatok ahe­lyett, hogy kitértek volna a küz­delem elől, harcbaszálltak és így semmisültek meg. Három szov|ethadsereget kerítettek be A véderő főparancsnoksága közli: A mélyen benyúló áttörési hadmű­veletek a keleti arcvonal középső részén újabb nagyszabásúbekeritési csatára vezettek. Erős páncélos egységektől hátbatámadva most már a Brjanszk körüli térben is meg­A magyar seregtestek befejezték a Dnyeper-szakasz védelmét Magyar tájékoztató helyről jelen­tik, hogy a szövetséges csapatok ukrajnai hadműveletei során a be­kerített szovjet erők megsemmisíté­se gyors ütemben halad előre. — A gyűrűbe zárt ellenség kitörő kí­sérletei általában erőtlenebbeknek mutatkoznak, mint a szovjet elleni hadjárat régebbi hasonló helyzetei­ben tapasztalható volt. A hadifoglyok tömegeinek és a hadizsákmány tö­megeinek még hozzávetőleges mé­semmisítés előtt áll három ellensé- séges hadsereg. Timosenko tábornagy a már Vjaz- mánál körülzárt kötelékekkel együtt itt az egész szovjet arcvonal utolsó teljesen harcképes hadseregeit ál­dozta fel. rétéi sem becsülhetők meg. A gyürüképzésen és a bennük lévő ellenség megsemmisítésén kívüli fel­adatokkal megbízott szövetséges erők egy része az Azovi tenger partját vette birtokába, más részük pedig a gyűrűtől keletre állott ellenséges erők üldözése közben közeledik a Donee medencéhez. A magyar seregtestek befejezték a Dnyeper-szakasz védelmét és új hadműveletekre készülnek fel. Szovjetoroszország katonailag elintézettnek tekinthető

Next

/
Oldalképek
Tartalom