Eger - napilap, 1941/2
1941-10-10 / 160. szám
ÄRA 8 FILLÉR Eger, LI1. évfolyam, jf6*0. szám. ♦ Péntek ♦ Trianon 22, 1941. október 10. ELŐFIZETÉSI Dili egg hónapra 1 pengő 10 fillér, neggedévre 1 pengő. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK RETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Gyászmagyarok Eckhardt Tibor hosszú politikai pályafutása alatt nem egy meglepetéssel szolgált. Míg itthon politizált lassan-lassan átkerült a szélső- jobboldalról a baloldalra s meggyőződésének olyan mértékű váltogatásával kápráztatta el a magyar közvéleményt, hogy az utóbb minden beszédét, minden cselekedetét gyanakodással fogadta és nem hitt szándékainak őszinteségében. Azoknak a politikusoknak, akikkel valaha együtt küzdött, utóbb halálos ellensége lett s ellenük intézett támadásainak alaptalanságával és kíméletlenségével meglepte az ilyen modorhoz hozzá nem szokott magyar politikai közvéleményt.Tipikusan terméketlen politikus volt, nem ugyan elméje, szellemi képességei hiánya, mint inkább erkölcsi állhatatlansága miatt. Jelentékeny szellemi képesség párosult az ő esetében olyan gyenge moralitással, hogy ebből a szerencsétlen szövetkezésből jó nem fakadhatott. Egy idő óta itthagyta az országot és Amerikába távozott. Különböző suttogó híresztelések keltek szárnyra ottani szerepléséről, melyek a magyar embernek annyira hihetetlenek voltak, hogy nem igen hittük el. Most azonban ő maga süti saját homlokára az árulás bélyegét azzal a nyilatkozatával, amelynek állításai előtt csodálkozva állunk meg. Mi, akik itt éljük át a nagy európai mérkőzésnek minden változását és nem vonultunk el az esetleges megpróbáltatások elől egy biztonságos és jólétet nyújtó hatalmas állam területére, tudjuk, hogy mennyire nem igazak EckhardtTibor állításai. Szerinte a népek szabadsága ellen irányított náci támadás megsemmisítette Magyarország függetlenségét, Hitler bevonuló hadserege megfosztotta a magyar kormányt cselekvési képességétől, a nácik által kikény- szerített új rend szellemileg és testileg kizsákmányol bennünket és Magyarország, a szabadságszeretet ősi csatatere újból a német csizma sarka alá került. Eckhardt, mint egy új honmentő, hivatást érez magában arra, hogy Magyarországot mindezektől a „szörnyűségektől“ megmentse és síkra szálljon krisztusi eszményeinkért, emberi jogainkért és nemzeti függetlenségünkért. Eszményei : Roosevelt és Churchill, akiknek legutóbbi nyilatkozatára hivatkozik, elfelejtve azt, hogy az előző világháború befejezése előtt is hangoztak el nyilatkozatok éppen az előbb említett oldalról, amelyekből egy szó sem valósult meg, s a győzelem brutalitását nem enyhítette egyetlen megértő, a legyőzött népek érdekeit és önérzetét kímélő gesztus sem. Tulajdonképpen felesleges egy szót is vesztegetni Eckhardt képtelen állításainak a cáfolására, mert hiszen mi, itt élő magyarok tudjuk a legjobban, hogy semmiféle náci hadsereg hozzánk be nem vonult, legfeljebb átvonult, hogy harcoljon azok ellen a népek ellen, amelyek nekünk magyaroknak halálos ellenségeink, hogy nem vesszük észre mintha kormányunk cselekvési képessége bármilyen mértékben is akadályozva lenne, s nem érezzük, hogy szellemi és testi rabszolgák lennénk. Az igaz, hogy nálunk is vannak korlátozások és kényszerintézkedések, de nem német nyomásra, hanem abból a jól felfogott érdekből kifolyólag, amely kötelezően előírja egy ilyen óriási háború hullámaitól körülcsapkodott ország számára az óvatosságot és előrelátást. Mi nem élünk a biztonságot nyújtó óriási Amerikában, nekünk ittmaradt szegény magyaroknak vigyáznunk kell, hogy népünk jövőjét biztosítsuk és a magyar kormány intézkedéseinek nem külső kényszer, hanem a legmélyebb hazafias érzésből fakadó kötelességteljesítés a magyarázata. Amióta bennünket Németország a „csizmájával tapos“ azóta országunk területe és lakosságszáma éppen a kétszeresére növekedett és függetlenségünk legerősebb biztosítékát éppen abban a szövetséges és baráti viszonyban látjuk, amely bennünket Németországhoz és Olaszországhoz kapcsol. Ne fájjon tehát Eckhardt Tibor feje olyan dolgokért a kényelmes Amerikában, amelyért nekünk a Duna-medence exponált vidékén élő szegény magyaroknak nem fáj. Nem hihetjük el és nem méltányolhatjuk hazafias aggodalmait, mert félünk, hogy ezeket az aggodalmakat valami egészen más tényező ébresztette fel és tartja életben. Hogyan hihetne a magyar nép egy olyan valakinek, aki jmeg- próbáltatásos esztendeiben egyszerűen faképnél hagyja s kivonta magát minden esetleges veszély lehetősége alól, Amerikából osztogatja „jó tanácsait“ és honfibútól gyötör fejtét bánatosan földnek ereszti. Az az intézkedés, amely őt és qéhány gyászmagyart megfosztotta állampolgárságától kifejezése annak a ténynek, hogy a magyar nép ezeket az urakat nem óhajtja többé a nemzet testéhez tartozó egyéneknek tekinteni, mint ahogy nem is tekintheti magyaroknak azokat, akik a Jászy Oszkárok és Károlyi Dietrich dr. német birodalmi sajtófőnök nagy feltűnést keltő tájékoztatást adott a keleti arcvonal pillanatnyi helyzetéről. Bejelentette, hogy a keleti hadjárat a Timosen- ko hadseregrész szétrombolásával eldőlt. A keleti arcvonal katonai helyzete úgy fog alakulni, ahogyan mi akarjuk, mondotta. Szovjet Oroszor- szág az általunk rámért utolsó hatalmas csapással katonailag elinté- zettnek tekinthető. A két arcvonalas háborúról álmodott aDgol álom egyszersmindenkorra véget ért. A biroda’n i sajtófőnök a továbbiakban közölte, hogy a keleti hadműveletek nagyszabású és gondosan előkészített terv eredményei. Ezzel kapcsolatban utalt a Führer- nek az október 2-ára virradó történelmi éjszakán tett kijelentésére, amelyben közölte, hogy a küszöbön álló csapás még a tél beköszöntése előtt szétzúzza az ellenséget. Ennek az esztendőnek utolsó nagyszabású döntő ütközete megkezdődött. A középső arcvonalon végrehajtott hatalmas áttörés Timosenko tábornagy hadseregének két katlanba való bezárásához vezetett. Az itt körülMihályok példáját utánozva olyan tetteket követnek el, amelyekre nincs bűnbocsánat. Ezeknek az uraknak a nevét a magyar közvélemény annak a Benesnek a nevével kapcsolja össze, akit nemrég melegen üdvözöltek. Ez pedig mindennél többet mond. zárt szovjet hadseregeket 60—70 hadosztályra becsülik. A Yjasma közelében körülzárt szovjet kötelékekkel együtt Timosenko tábornagy itt feláldozta az egész szovjet arcvonal utolsó teljes harcierejű hadseregeit. Ha figyelembe vesszük, hogy Vorosilov hadserege Leningrádba van bezárva és Budjennij hadseregeit sikerül elintézni, akkor kétségtelen, hogy most már az egész szovjet arcvonalat szétzúztuk. Timosenko hadseregének most folyó megsemmisítése után az utolsó szovjet hadseregcsoportokat is félreállítjuk az útból és harcképtelenné tesszük. A Volga forrásától az Azovi tengerig, eltekintve a megsemmisülés előtt álló körülzárt hadseregektől, a megvert szovjet hadseregek mindenütt visszavonulnak. A birodalmi sajtófőnök rámutatott arra, hogy megtörtént az, amit német részről június 22-ikén, a hadjárat kezdetekor, nem is reméltek, hogy a szovjetcsapatok ahelyett, hogy kitértek volna a küzdelem elől, harcbaszálltak és így semmisültek meg. Három szov|ethadsereget kerítettek be A véderő főparancsnoksága közli: A mélyen benyúló áttörési hadműveletek a keleti arcvonal középső részén újabb nagyszabásúbekeritési csatára vezettek. Erős páncélos egységektől hátbatámadva most már a Brjanszk körüli térben is megA magyar seregtestek befejezték a Dnyeper-szakasz védelmét Magyar tájékoztató helyről jelentik, hogy a szövetséges csapatok ukrajnai hadműveletei során a bekerített szovjet erők megsemmisítése gyors ütemben halad előre. — A gyűrűbe zárt ellenség kitörő kísérletei általában erőtlenebbeknek mutatkoznak, mint a szovjet elleni hadjárat régebbi hasonló helyzeteiben tapasztalható volt. A hadifoglyok tömegeinek és a hadizsákmány tömegeinek még hozzávetőleges mésemmisítés előtt áll három ellensé- séges hadsereg. Timosenko tábornagy a már Vjaz- mánál körülzárt kötelékekkel együtt itt az egész szovjet arcvonal utolsó teljesen harcképes hadseregeit áldozta fel. rétéi sem becsülhetők meg. A gyürüképzésen és a bennük lévő ellenség megsemmisítésén kívüli feladatokkal megbízott szövetséges erők egy része az Azovi tenger partját vette birtokába, más részük pedig a gyűrűtől keletre állott ellenséges erők üldözése közben közeledik a Donee medencéhez. A magyar seregtestek befejezték a Dnyeper-szakasz védelmét és új hadműveletekre készülnek fel. Szovjetoroszország katonailag elintézettnek tekinthető