Eger - napilap, 1941/1

1941-05-28 / 76. szám

1941 május 16. E G E B 3 tékbea javítja. A rendelet a nyug­ellátást 7 százalékkal emeli és így az itt még fennálló csökkentés lé­nyegesen megszűnik. A családi pótlékok felemelése mellett további jelentős családvé­delmi rendelkezéseket tartalmaz a rendelet. Kimondja, hogy az igény- jogosultságoi a tényleges katonai szolgálatra bevonult gyermek is megtartja (a családi pótlékra, neve­lési járulékra) mindaddig, míg a Ä magénalkalmazottak fizetésemelése A Budapesti Közlöny május 15-i száma közölte a minisztérium ren­deletét. A rendelet hatálya alá tar­tozó azok a magánalkalmazottak (tisztviselők, sib.) és gazdatisztek, akiknek fizetése az évi 6000 pen­gőt nem haladja meg, 8 százalék fi­zetési pótlékot, azok az alkalma­zottak pedig, akiknek fizetése az évi 6000 pengőnél több, de a 12 ezer pengőt nem haladja meg, az Eger városa ünnepélyeseit fogadta a bolgár szövetkezeti mozgalom vezetőit gyermek a katonai szolgálat alatt a tényieges altiszti rendfokozatot nem éri el. Iiyen rendelkezés az is, hogy az árvákat megillető nevelési járulék összege a családi pótlék összegénél kisebb nem lehet, továb­bá az, hogy a nyugdíjasok örökbe­fogadott gyermeke is részesülhet a jövőben nevelési járulékban. Az 1941. május hóra járó külön- bözetet a június havi járulékkal együtt fizetik ki. eddigi fizetési pótlékon felül továb­bi 480 pengő fizetési pótlékot kap­nak. Csökkenő mértékű fizetési pót­lékban részesülnek az évi 12.000 és 12.480 pengő között mozgó fize­tésű alkalmazottak, kiknek fizetését 12.480 pengőre kell kiegészíteni. Ez az újabb fizetési pótlék a rendelet értelmében a május hónap első nap­jától kezdve teljesített szolgálat után jár. Eger, május 16. Eger városa lobogódísszel, ünne­pélyes külsőségek közepette fogadja a baráti bolgár nép küldötteit. A délután hat óra tájban érkező ven­A közgazdaság és közellátás ér­dekeit súlyosan sértő káros jelen­ségek megelőzése, illetőleg kiküszö­bölése érdekében kiadott 3.150/1941. M. E. sz. kormányrendelet akként rendelkezik, hogy az iparos (keres­kedő) a rendes kereskedő gondossá­gával köteles ügyelni arra, hogy közszükségleti cikket fogyasztónak C3ak a közvetlen fogyasztás szük­ségletének megfelelő és a rendkí­vüli gazdasági viszonyok által indo­kolt mennyiségben szolgáltasson ki. Ez a rendelkezés természetszerűen nem vonatkozik azokra a közszük­ségleti cikkekre, amelyeket a ha- tálybanlévő jogszabályok szerint csak jegy vagy utalvány ellenében szabad kiszolgáltatni. Az ilyen köz­szükségleti cikk kői minden iparos (kereskedő) köteles a jegyen, ille­tőleg utalványon feltüntetett meny. nyiséget a fogyasztónak készletéből kiszolgáltatni. A közvetlen fogyasztás szükség­letének megfelelő és a rendkívüli gazdasági viszonyok által indokolt mennyiséget az iparos (kereskedő) a fogyasztó vásárlási könyvébe be­jegyzett adatok (foglalkozás, nem, kor stb.) és a fogyasztó egyéb, eset­leg általa ismert életkörülményei, korábbi fogyasztásának, illetőleg vásárlásának mérve, valamint az illető közszükségleti cikkből ren­delkezésre álló mennyiség alapján a rendes kereskedő gondosságával köteles megállapítani. dégeket dr. Kálnoky István polgár- mester fogadja a Korona előtt, este a szövetkezetek vacsorán látják ven­dégül az érkezetteket, holnap pedig városnézés lesz. A kormányrendelet 1. § ában fog­lalt rendelkezés végrehajtásának el­lenőrzése érdekében kapott felhatal­mazás alapján a közellátási minisz­ter akként rendelkezett, hogy bizo­nyos közszükségleti cikkeket az ipa­ros (kereskedő) fogyasztónak csak a fogyasztó vásárlási könyvébe való bejegyzés mellett szolgáltathat ki. Ezek a közszükségleti cikkek a kö­vetkezők: mosószappan, pipereszap­pan. ideértve a borotvaszappant is, konzerv (gyümölcsből készült kon. zerv kivételével), rizs, tüzelőanyag, szövet, selyem, vászon és egyéb textil méterárú (a rövidárü kivéte­lével), kész fehérnemű, ágy- és asztal­nemű, kész felsőruha, kötöttárú, cér­na, varró- és kézimunkafonal, utal- ványinentesen beszerezhető lábbeli, hozott anyagból készített fehérnemű vagy ruha. A felsorolt közszükségleti cikkek valamelyikének rendkívüli szükség­let fedezése céljából történő beszer­zése esetében a rendkívüli szükség­let fennforgását (pl. menyasszonyi-, csfcsemőkelengye.stb.) hitelt érdem­lően igazolni kell. A vásárlási könyveket városok­ban a polgármester, községekben a községi elöljáróság adja ki. A vá­sárlási könyvek kiállítását szabály- szerű igénybejelentőlapon kell kér­ni, a kiállításért 40 fillér kiállítási díjat kell fizetni. Vásárlási könyvet minden igénylő részére ki kell állí­tani. A vásárlási könyvet a tulaj­donos (háztartás feje) köteles az arra szánt helyen aláírni. Az iparos (kereskedő) bejegyzést csak a rendeletben foglalt rendel­kezésnek megfelelően kiállított és aláírt vásárlási könyvre és csak tin­tával vagy tintaírónnal teljesíthet. Az iparos (kereskedő) valamint fogyasztó, aki a vonatkozó rende­letekben fogialt rendelkezések vala­melyikét megszegi vagy kijátssza, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással, illetőleg 8000 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; azt a közszükségleti cikket, amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni. A rendeleteket a Budapesti Köz­löny május 16 i száma közli. A rendeletek a kihirdetés napján ha- tálybaléptek. Bolgár költők és szábadsághösök Most, amikor bolgár vendégeinket testvéri szeretettel üdvözöljük Eger város ősi falai között, időszerűnek véljük, hogy rövid ismertetést kö­zöljünk Bulgária költőiről és szabad­sághőseiről. Alig van nép, amelynek olyan vérrel írott irodalomtörténete lenne, mint a bulgároké, akiknek a török iga elleni szibadságküzdelmeik mesz- sze visszanyúlnak a 19. századba. 1845-ben, a „Stojan és Radau bal­ladák megírásával kezdődik a bul- gár műköltészet időszaka. Költőik lázadók a szolgaság ellen. Egy éb­redő ország prófétái és harsonásai. Verseik és Írásaik háttere és indí­tója a történelem. A költők kalan­dos életében az egész nemzet sorsa tükröződik vissza. Az ország törté­nelmét kell az embernek megírnia, ha ezen költők életének pillanatfel­n vételeit akarja vázolni. Ősük, Bul­gária első újkori költője, Petko Slowejkoff, egy példa erre. Neve a „csalogány“ szóból szár­mazik. Éneke egyáltalán nem volt gyengéd, inkább egy rosszul han­golt dudához hasonlított. Forradalmi lapja nevezte így el, amelyet 1865- ben Konstantinápolyban adott ki. Ide menekült Slaw^jkoff, egy ma­cedóniai üstműves fia, hogy a meg­vesztegethető görögkeleti püspökök ellen, akik állásukat árűba bocsá­tották, felvegye a harcot. Bulgár nyelven szónokolt és az irodalmi nyelv megteremtője lett. Amikor 1876-ban Oroszország és Törökország között Bulgária miatt a háború veszélye fenyegetett, Sla- wejkoffaak el kellett hagynia bos- porusi menedékhelyét és visszame­nekült hazájába. Ott, ahol minden rögöt ismert, az oroszoknak mutatta a győzelemhez vezető utat. A törö­kök ezt azzal bosszulták meg, hogy Stara Sagora elfoglalása után el­égették kéziratait, amelyeken bul­gár dépdalait jegyezte fel. Később miniszter lett. Még vadabbul folyt és végződött Christo Boteff élete. Neki is idegen­ben kellett a tanító és segítő sze­repét vállalnia. Romániai bulgár kertészek között készítette elő nem­zeti forradalmát. Kezdetben bohém­életet folytattak, később lassanként politikai rablóbandává alakultak át és mint idealisták önzetlenül, vitézül több alkalommal megvédték hazájuk határait. Kilenc év után, 1876 ban puccsot hajtottak végre. Boteff seregével a bulgár hegyek közé vonult fel. A török rendőrség harcba szállt a felkelőkkel. Boteff és vele együtt valamennyi harcosa elesett. Ez a nap — május 19 — a bulgár szabadság kezdete. Elő- harcosa, Christo Boteff, megmaradt az emlékezetben, nevét megörökí­tette a történelem és az irodalom. Azokban az évtizedekben, amikor Bulgária szabadságáért felvette a fegyvert, irodalmi élete majdnem kizárólag külföldön játszódik le. Christo Boteff, Stamboloff, a későbbi államférfi, Ivan Wasoff, a bulgár epikus költészet megalapítója, to­vábbá Luben Koraweloff, mindany- nyian egy kis sötét bukaresti szer­kesztői szobában ültek, ahol emigrá- ciós lapjukat Írtak. Címe: »Szabad- ság,« majd később »Függetlenség.« Ezt az újságot a Dunán átcsempész­ték, és otthon kézről-kőzre adva mindenki olvasta. Mint tüzesító fel­hívások későn érkeztek volna ezek a lapok, éppen ezért a nemzeti propaganda érzékeltető és szemlél­tető módon elbeszélésekben, balla­dákban, dalokban, novellákban, köl­teményekben és drámákban jutott kifejezésre. Szóvivőik nem a min­dennapi életre író, hanem öntudat­lanul is az utókor számára költő poéták voltak. Iwan Wasoffal kezdődik a klasszí­w kus irodalom. Oáei kereskedők vol­tak, akik az ifjút több nyelvre meg­tanították, hogy egykor majd idegen országokban dohányt és rózsaolajat árusítson. Ezt a tudását azonban politikai küzdelemhez használta fel. Száműzetésében minden felkelésben résztvett és sok pusztító háború után megérte a bulgár szabadság fel­támadását. — H Pesti Tőzsde új száma érdekes információkat közöl az ér­téktőzsdei és árupiaci helyzetről, a biztosítók új fontos tranzakcióiról, a bankok erdélyi és bácskai új ér­dekeltségeiről és tranzakcióiról. Hai- dekker Pál érdekes cikket írt a szappanellátás kérdéséről. Svájc gazdasági helyzetéről eredeti tudó­sítás számol be. Sok érdekes hír egésziti ki az új számot. A TALMUD ismertetése magyarul írta: Rohling Ágoston dr. Darabja 1 P. Felelős kiadó: túrkevei Bukrg Szabó István. Kapható az Egri Kér. Sajtó- szövetkezet könyvkereskedé­sében. Hirdetésével célt ér, ha az „Eger“ napilapban hirdet Mától kezdve csak vásárlási könyvre lehet kapni minden fontosabb közszükségleti cikket

Next

/
Oldalképek
Tartalom