Eger - napilap, 1941/1
1941-02-24 / 31. szám
E G E e *441. február 24. i köszönte meg a közgyűlés bizalmát és & polgármester üdvözlő szavait. — Ez a bizalom — mondotta többek között a múltban gyökerezik, a jövőre pedig kötelez. Arra kötelez bennünket, hogy még több lelkesedéssel, kitartással lássuk el felad*tkörünket, s a város érdekeiért — a legegyenesebb úton haladva továbbra is — szívvel-lélekkel dolgozzunk, s a reánk kiosztott £ feladatokat a lehető leggyorsabban és a legjobban teljesítsük. — Mi beosztott tisztviselők, a közigazgatási feladatokat akkor végezzük el legjobban, ha arra törekszünk, hogy állandó továbbképzés és lelki önnevelés utján szakképzettségünket továbbfejlesszük, lelki egyéniségünket és gondolkodásunkat pedig alkalmassá tesszük a társadalmi és szociális kérdések meglátására és megoldására. — Azon leszünk, hogy mindenkor meglássuk a kiosztott munka vezető szempontjait. Azon leszünk, hogy minden munkánál tisztában legyünk annak jelentőségével. Minden munkát magasabb szemszögből fogunk nézni, s az egyénre és a közösségre való hatása ismeretében fogjuk elvégezni. Olyan magasra akarunk felemelkedni, amely magasságból mindezt tisztán megláthatjuk. Ilyen törekvés és cél nélkül ugyanis csak a munkát lehet megismerni, értelmét azonban soha. — Minden munkának jelentőséget fogunk tulajdonítani, mert tudjuk, hogy a társadalmat összefűző szálak között a legkisebb munkának is ott van a maga kisugárzó hatása. — A közigazgatás örök mozgás, maga az élet, melyben mi is részt kívánunk venni a magunk gyarló törekvéseivel, jószándékú elhatározásaival, szívünk, lelkünk és fizikai testünk erejével elvégzett munkánkkal, Eger város közönségének érdekében. — Ezen jószándékú törekvéseinkhez kérjük a Tekintetes Képviselő- testület további bizalmát és támogatását. tál veszi tudomásul, egyben tudomásul veszi, hogy a vágóhíd tervezésére és az építkezéshez szükséges kölcsön megszerzésére a város vezetősége megteszi a szükséges lépéseket. Radii Káioly nagy sajnálattal fogadta a földművelésügyi miniszter válaszát, annál is inkább, mert a közelmúltban a földművelésügyi kormányzat más városok, így Miskolc, Kassa számára ennél sokkal nagyobb összegű államsegélyt folyósított. Aggodalmát fejezte ki az iránt, vájjon a húsfogyasztás csökkenése, ami a hústalan napokkal áll kapcsolatban, nem fogja-e lehetet' lenné tenni a szükséges kölcsön fel* vételét. a víz a vezetékben. Az elmúlt tiz év alatt előfordult töréseknél, javításoknál minden alkalommal tüzetesen megvizsgálták a kiemelt, sérült csőrészeket s megállapították, hogy a 6—7 milliméteres csövek belső felületén mindössze egy negyed milliméteres elhasználódás figyelhető meg. Ez, a feltevések szeriut, még a savtalanítás előtti időkből származik. A vízvezetéki hálózat kopása, sőt pusztulása tekintetében tehát aggodalomra nincs ok. Braun Károly felszólalásában kijelentette, hogy most még kevésbbé van megnyugtatva, mint ezelőtt, mert a közérdekeltségek felügyelő hatóságának kiküldöttje, Szlovák műszaki tanácsos mondotta, hogy Szeged, február 24. Vasárnap délelőtt a Magyar Élet Pártja szegedi szervezetének vá- lasztmáuyi ülésén megjelent és beszédet mondott Teleki Pál gróf miniszterelnök és Varga József kereskedelem- és iparügyi miniszter. — Ma ebben az országban helyi erdekek nincsenek — mondotta beszédében a miniszterelnök — hanem csak országos érdekek. Vonatkozik ez az ország nagy részein most pusztító árvizek körül felmerülő kérdésekre is. — Miért van rajtunk a víz ? Két okból. Az egyik az, hogy az elmúlt huszonkét év alatt senkisem kotorta folyóinkat. A folyók forrásvidékein mindenki vágta az erdőt, sem a románokat, sem a cseheket sem a tótokat nem érdekelték azok a vidékek, ahová ezek a folyók folynak. — De van még egy másik ok is és ez az, hogy mindenki csak a maga dolgát nézte és kicsinyben és nagyban is egyik a másikra eresztette a vizet, tehát egymásra a városok, a megyék, a vizi társulatok és a barázdás szomszédok is. Ennek az állapotnak most vége lesz. — Mi a vízgazdálkodás terén helyi érdekeket többé nem ismerünk. Ezt a kérdést országosan oldjuk meg, mert csak országosan lehet eredményesen megoldani. így mindenki érdekét védjük, a helyi érdekeket is, jobban, mintha helyi érdekeket védenénk már a megin- indulásnál. — Ha az elmúlt 22 esztendő mulasztásáról beszélek — nem kívánok vele vádolni — elsősorban a nemzetközi helyzet volt a hibás és az, hogy a vizek felső folyása nem a mi kezüukben volt. — Tavaly előtt óta a helyzet megváltozott. Kárpátaljával visszakerültek a Tisza forrásvidékének azok a részei, ahol a legtöbb csapadék esett. Az ősz óta a Szamos forrásvidéke is a kezünkben van, ma tehát már lehet észszerű tervet készíteni és a vízvezetéki hálózat rövidesen tönkremegy. Ö csak közérdekű szolgálatot vélt teljesíteni azzal, amikor ezt a véleményt a nyilvánosság elé bocsátotta. Fraak Tivadar válasza után a közgyűlés tudomásul vette a gép- üzemi igazgató megnyugtató szak- véleményét és további szakvélemény beszerzését mellőzte. (A tárgysorozat további pontjairól külön cikkekben számolunk be.) azt észszerűen a magunk otthonában végrehajtani. — A belvízkérdés, az ármentesíi.és, a folyószabályozás, a hajózás, az öntözés, valamint akár a sík- vidéken, akár az újonnan vissza, került hegyvidéken a völgyzáró gátak felállításának kérdése, sőt még az így keletkező vízi erők kérdése is egységes program szerint oldandó meg. — Nincs külön dunai, külön szolnoki, szegedi vagy kalocsai kérdés, ez mind egy kérdés, most nekilátunk megoldásának. — Természetes, hogy pénz kell a megoldáshoz. De a péoz előteremtése tekintetében is tanult a világ é3 tanultunk mi is. És vannak még olyan munkák is, amelyek szintén nagy összegeket igényelnek. A visz- szatért területek felszerelése, azok kapcsolatba helyezése a trianoni országrészekkel, a hadsereg továbbfejlesztése a mai európaj háború tapasztalatai alapján stb. Hiszen háború alatt kipróbálnak fegyvereket, fegyvernemeket, és ezek közül sok dolog, amit valaki ma beszerez, két év múlva már ócskavas. Reméljük, hogy az európai háború nem fog túlsoká tartani, mert nem igen lenne módunkban felszereléseinket cserélgetni. A miniszterelnök hatalmas lelkesedéssel fogadott beszéde után Vargha József miniszter mondott nagyobb beszédet az ország nyers- anyagprobl ém ái ról. Hz Új élet regémgtárának hetenként megjelenő 10 filléres füzetei kaphatók a Kér. Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. Hirdetésével célt ér, ha az«£ger» napilapban hirdet. FERENC JÓZSEF KESERŰVIZ s .................... r 9 00 ezer kilo hús pótlékolásából kell megépíteni a vágóhidat A tárgysorozatra térve Frank Tivadar főjegyző beszámolt az új közvágóhíd építésére kért 200 ezer pengő államsegély ügyéről. A földművelésügyi miniszter a város kérelmére azt válaszolta, hogy nem áll módjában államsegélyt folyósítani, annál is inkább, mivel figyelemmel volt a város tervére, hogy a vágóhídi díjat az építkezés fedezésére felemeli kilónként 8 fillérrel. A vágóhídi statisztika szerint Eger lakoságá 900 ezer kilogramm húst fogyaszt évenként, ennek a mennyiségnek 8 filléres megpótlé- kolása tehát 72 ezer pengő többletbevételi eredményez. Ez az ösz- szeg elegendő az építkezésre felveendő kölcsön törlesztésére. A választ a város közönsége sajnálatÄ belügyminiszter jóváhagyta a volt Nemzeti Szálló megvételét Jelentette a továbbiakban az előadó, hogy a belügyminiszter jóváhagyta a volt Nemzeti Szálló épületének megvásárlását, az anyagiakra vonatkozólag azonban úgy rendelkezett, hogy a város ne külön Rossz-e a vízvezetéki csőhálózat? Az egyik gépüzemi állás átszervezésével kapcsolatban még a múlt év egyik utóbbi közgyűlésén Braun Károly polgármester felszólalt és kijelentette, hogy tudomása szerint a vízvezetéki hálózat közeli pusztulásával kell számolni, ő olyan szakvéleményt ismer, amely megállapítja, hogy a hálózatot teljesen kikezdte a víz kémiai összetétele s ezért óvatosságra s megfelelő tartalékalap gyűjtésére hívta fel az üzemi igazgatósig figyelmét. A kijelentés akkor nagy feltűnést keltett. A gépüzemi állás átszerve zésének ügye később a vármegye elé erre a célra felvett kölcsönből, hanem a kormány által rendelkezésre bocsátott 100 ezer pengős kamatmentes kölcsönből fedezze a vételárat. került, Braun Károly fellebbezésével kapcsolatban. A vármegye a fellebbezést elutasította, a mérnöki állás szervezését jóváhagyta, felhívta azonban a gépüzemeket, hogy tegyenek jelentést a vízvezetéki csőhálózat állapotáról. A jelentést ezúttal tette meg Ringelhann Béla üzemigazgató. — A jelentés szerint megállapították a vízvezeték megépítése után, hogy a vízben lévő agresszív szénsav marja a hálózat csőrendszerét s ekkor építették meg a savtalanitó berendezést. Négy évig savtalanítás nélkül, azóta savtalanítással kering Teleki Pál miniszterelnök az árvízkérdés országos, egységes és végleges megoldását Jelentette be Szegeden