Eger - napilap, 1940/1

1940-06-17 / 96. szám

■ V E G E e 1940. június 17. élet rendjének, továbbá az állam- háztartás egyensúlyának biztosítá­sára irányuló törekvését csak abban az esetben koronázhatja siker, ha az ország minden egyes polgára be­csülettel és áldozatkészséggel tesz eleget adófizetési kötelezettségeinek és résztvesz a nehéz viszonyok által követelt áldozatokban. — Ebben a nagy munkakörben minekünk, pénzügyi tisztviselőknek az a feladatunk, hogy egyrészt meg­felelő felkészültséggel, áldozatkész munkával és nem utolsósorban sok tapintattal, másrészt félretéve azt az ellenszenvet, amely hivatásunk gyakorlása a társadalomban általá­ban kivált, gondoskodjunk a köz­terhek arányos és a lehetőséghez képest igazságos felosztásáról. — Be kell vallanom, hogy ezen a téren, különösen most, amikor az államhatalom a teherbíróképesség mondhatni legvégső határáig veszi igénybe az adózó polgár fizetési készségét, szinte emberfeletti mun­kát végzünk. De bármennyire is sú­lyos ez a munkakör, új beosztásom­ban hatóságom egész tisztikarával és személyzetével azon leszek, hogy működésünk a jogos igényeket min­den vonalon kielégítse. — Amíg egyfelől szigorú adó­morált kívánok a vármegye minden egyes polgárától, addig másfelől mindig szemelőtt kívánom tartani az erkölcs és a méltányosság szem­pontjait. Amikor bele kívánom vin­ni a köztudatba, hogy az adófize­tés a legelső állampolgári köteles­ségek egyike és akik e nevelő mun­kát végzik és a bevételi erőforrá­soknak az államhatalom részéről való igénybevételét lehetővé teszik, a legnemesebb hivatások egyikét töltik be. Különösen gondot kívá­nok fordítani arra, hogy a közter­hek kivetésében és behajtásában, továbbá az adózó közönség kérel­meinek elintézésénél a legszigorúbb tárgyilagosság, a, gyorsaság és elő­zékenység szempontjai érvényesül­jenek. — Ott, ahol megvan az adófize­tési készség, de az adózó tőle kí­vül álló okok miatt fizetni nem ké­pes, a viszonyok által megkövetelt méltányossággal fogok eljárni és a kedvezmények nyújtásánál az egyé­ni körülményeket kívánom gondo­san mérlegelni. Egyebekben azon­ban a közterhek behajtását az állam- hatalom minden törvényes eszközé­vel biztosítani fogom, mert ren­dezett állami élet csak ott lehetsé­ges, ahol a kormányzatnak rendel­kezésére állanak a törvényhozás ál­tal megszavazott anyagi eszközök. — Mindenkor szívesen veszem, ha az adózó polgárság, avagy azok különféle érdekképviseleti szervei esetleges sérelmüket feltárják és rámutatnak bajaikra. Ezzel szem­ben azonban kérek mindenkit és el is várom, hogy a panaszok komoly alapon nyugodjanak, konkrét esete­ket tárjanak fel és necsak kísérlet legyen arra, hogy általánosságban mozgó kijelentésekkel hangulatot teremtsenek az adóhatóságokkal szemben • A MESE vívócsapata nyerte a Jekelfalussy-kupát Eger, június 17. Vasárnap zajlottak le a Jekel- falussy-kupáért kiírt vívóversenyek, a vármegye kardvívó csapatainak reprezentatív mérkőzései a polgári iskola tornatermében. A versenyben a MESE egy, a hatvani vívógárda egy és az egri ciszterci gimnázium három csapattal képviseltette ma­gát, Gyöngyös távolmaradt. Az elő és döntő mérkőzéseken egyaránt szép sport alakult ki és az a meggyőződés, hogy a vármegye vívóélete a fejlődés útján halad. A mérkőzések végső eredménye­ként a Jekelfalnssy-kupát a MESE csapata nyerte. A csapatban Sán­dor, Mártonffy és Bárándy igen jó formát mutattak, ugyancsak szépen küzdöttek a ciszterci gimnázium ví­vói, Kenderessy István és Károly, Hegedűs, Irinyi, Bódi, Ditrói, Vágó és S/abó, akik már a Szmrecsányi- kupáért vívott küzdelmek során is kitűntek. Különös elismerést arattak a hat­vani vívók, Pál, Niedermüller s ki­vált Pap, mindhármukon meglát­szott a hatvaui állami gimnázium magas színvonalú nevelése. A csa­pat dr. Pap Zoltán vezetésével ér­kezett, aki fáradhatatlan a hatvani vívószellem fenntartásában. A MESE csapatainak szép ered­ménye Tóth Ferenc vívómester lelkes és országos viszonylatban is figyelemreméltó oktató munkáját dicséri. Gunics Miklós négygyermekes, tűzharcos, ipari munkás tarnaörsi összedőlt házát építik fel a füleki gyári munkások 4000 pengős adományukból az árvízkárosultak megsegítésére hozott önkéntes elhatározásuk alapján Minden magyar embernek meg­mozdult a szíve az elemi csapások­ban bővelkedő idei tavaszon, amikor ezer és ezer magyar testvérünk la­kóházára rátört az árvíz és romba­döntötte a sok esetben égy élet ne­héz munkája árán szerzett, vagy épített házacskákat is. Az ország­szerte megindult adakozás a mai sorsdöntő időkben különösen meg­ható és biztató jele a magyarság testvéri együttérzésének. Sok szép példáját láthattuk az adakozásnak és a segítségnyújtásnak, de ezek között is a legszebbek közé tartoz­nak a füleki állami zománcedény és fémárúgyár munkásai, akik már is­mertetett felajánló levelükben be­jelentették önkéntes elhatározásu­kat az árvédelmi kormánybiztos út­ján dr. dr. Hedry Lőrinc főispán­nak. Elhatározták a füleki gyár derék munkásai, hogy Hatvanban, vagy környékén egy tűzharcos, leg­alább négygyermekes családú árvíz- károsult ipari munkás házát négy­ezer pengő költséggel felépítik. Meg­írták levelükben a további feltéte­leket is, nevezetesen, hogy a ház el nem adható, meg nem terhelhe­tő és a családban mindig az első szülött fiű örökli stb. Hatvan környékén nem találtak a feltétel minden pontjának megfe­lelő árvízkárosultat. Találtak azon­ban Tarnaörsön, ahol a többi kö­zött Gunics Miklós házát is romba- döntötte a megáradt Tárná. Gunics Miklós igazolt tűzharcos, négy gyer­meke is van és ipari munkás is, mert a nehéz sors arra kényszerí­tette, hogy családjától távol, Buda­pesten keresse meg a kenyerét ön­maga és családja számara. A fővá­ros egyik faaprító üzemében dolgo­zik már hosszú idő óta. Dr. Hedry Lőrinc főispán értesí­tette a füleki munkásokat a hely­zetről és megkérdezte a felajánlókat, hogy nem Hatvanban, hanem Tárna- őrsön hajlandók lennének-e felépí­teni Gunics Miklós összedőlt házát. Amennyire megható volt az ere­deti határozat, olyan volt a főis- páni értesítésre küldött válasz is. Nemcsak készséggel vállalták a tarnaörsi ház felépítését, hanem azonnal négy tagú küldöttséggel jelentek meg Tarnaörsön, szemre­vételezték az építendő házat és on­nan bejöttek Egerbe dr. Hedry Lő­rinc főispánhoz és bejelentették, hogy nemcsak felépítik a házat, ha­nem a felajánlóit összeg keretében Guuics Miklósnak régebbről fenn­álló házhelytartozását is kifizetik. A lelkes munkásküldöttség tagjai a következők voltak : Juhász József munkavezető, Skokán András és Kovács József munkások és Oszegyán István gyári építőmester. A tarna­örsi házat teljesen betonból építik a gyári építőmester vezetésével, a szükséges fedél- és asztalosanya­got pedig Füleken készítik el és vasúton szállítják majd Tarnaőrsre. A francia Kormány visszautasította az angol segítséget Bezanszon elfoglalása után gyors­mozgású német alakulatok elérték Genf közelében a svájci határt és ezzel az elzászi francia hadsereget bekerítették. -— A megvert francia csapatok Lion irányába vonultak vissza. Petain tábornagy kormánya rövi­és békét akar kötni desen meghozza súlyos döntését. Petain tisztességes békét szeretne létrehozni. Már kormányának össze­állítása is az eddigi francia politika teljes megtagadását jelenti. — A francia államtanács visszautasította az új angol segítséget. Uitéz Tolnay flnöor helyett uitéz lakabffy Dezső operettársuiata játszik Egerben június Z6-tól Hathetes lesz az egri operettidéng . Ötventagú az operettársulat Eger, június 17. Kiss Ferenc, a színművészeti ka- rdara elnöke tegnap levélven érte­sítette dr. Kálnoky István polgár­mestert, hogy vitéz Tolnay Andor színtársulata helyett vitéz Jakabffy Dezső társulata érkezik Egerbe és június 26 án megkezdi játékát. A változást az teszi szükségessé, hogy vitéz Tolnaynak az újpesti színház­ban kell idényt tartania beosztása szerint és az újpesti színház építé­se késedelmet szenvedett, úgy, hogy a szezont csak jóval később kellett megkezdeni. Mivel pedig az új ren­delkezések szerint a színtársulatok tagjai szabadságot is élveznek, nem jut már idő arra, hogy Tolnay Egerbe jöhessen. Vitéz Jakabbffy színtársulata a legjobb stagione-társulatok közé tar­tozik, ötven tagból áll és saját zenekara van. Az őszi kezdet óta Szombathely, Kaposvár, Sopron, Békéscsaba, Miskolc városokban játszott, a sajtó és a közönség me­leg elismerése mellett. A társulat Egerben az „Aranykalász“ operet­tel nyit. Vitéz Jakabffy Dezsőt jól ismeri a város színházlátogató kö­zönsége, mert Kardoss Géza társu­latánál működött hosszú ideig, mint főrendező. A társulat egri vendégjátékát hat hétre tervezi. Mátray József titkár a társulat részéről ma Egerbe érkezett és megkezdte a bérletek gyűjtését. ZONGORAHANGOLÁST VÁLLAL FERENCZ JÓZSEF róm. kát. kántor. CÍM LEADHATÓ AZ EGRI KERESZTÉNY SAJTÓSZÖVETKE­ZETBEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom