Eger - napilap, 1940/1

1940-05-25 / 83. szám

Eger, Ll, évfolyam, 83. szám ft HÄ 12 FILLÉR ♦ Szombat *> Trianon 21, 1940, május 23. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vAbheotei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓ HÍV ATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Magyar testvér! Hajléktalanná vált testvéreid várják adományaidat. Ma délután közgyűlést tart Eger város képviselőtestülete Berlin, május 25. (Német TI) Az északfranciaországi és belga területen a német gyalog­ság nehéz harcokban a Schelde ál­láson túlra szorította vissza a ma­kacsul védekező ellenfelet, áttörték a Genttől keletre lévő erődítményt, behatoltak Gent városába és sike­rült előretörniök a Lys nyugati partjáig. (MTI) A Lavoro Fascista jelenti a nyugati harctérről: Illetékes né­met helyen közük, hogy a német csapatok által létesített gyűrűben 23 szövetséges hadosztály, összesen mintegy 500 ezer ember van be­kerítve. A Tribuna berlini jelentése sze­A Popolo di Roma haditudósítója jelenti, hogy az Anglia elfoglalására irányuló német tervet valamennyi angol katonai kikötő elpusztítása előzi majd meg. Ezt a tervet a németek nem ki­zárólag a Stuka-gépekkel akarják végrehajtani. Az eddigi hadművele­tek még nem leplezték le, hogy a Eger, május 25. Mint ismeretes, május utolsó vasár­napját a halott hősök emlékének szenteli a nemzet. Május 26 án or­szágszerte ünnepségeket rendeznek és felidézik azok alakját és hősi szellemét, akik életüket adták a hazáért. A halott hősök egri ünnepe a következő rendben megy végbe: Délelőtt 9 órakor ünnepi szent­mise a főszékesegyházban. Ugyan­akkor ünnepi istentisztelet a fele­kezetek templomaiban. Szentmise után gyülekezés a fő­székesegyház előtt, ahonnan az egyesületek, iskolák, hivatalok, tes • tül etek ünnepélyes menetben zászló Bár az ellenség a körülzárás első napjaiban számbeli fölényben volt és még semmit sem vesztett harci értékéből, valamennyi áttörési kí­sérlete csődöt mondott a német csapatok elszánt magatartása kö­vetkeztében. Időközben aztán a nyugatra előretolt állásokban is megváltozott az erőviszony a né­metek javára. rint német katonai köröket élénken foglalkoztatja az a kérdés, mennyi ideig fog tartani a flandriai csata. Feltehető, hogy három hétig is el­tarthat, nincs kizárva azonban, hogy a német hadvezetőségnek sok­kal rövidebb idő alatt sikerül ezt a kérdést megoldani. Németbirodalomnak milyen eszkö­zök állanak rendelkezésére a ne­héz tüzérség terén, a világ azonban nemsokára ezt Í3 megtudja. A né­metek arra készülnek, hogy hatal­mas horderejű ágyúkat helyeznek el a belga és a francia partvidéken, ahonnan Anglia partjait fogják bombázni. alatt a 60-as hősök emlékoszlopá­hoz (Deák Ferenc utca) vonulnak. Délelőtt fél 11 órakor a 60-as hősök emlékoszlopánál ünnepély. (Esős idő esetén a városháza köz­gyűlési termében közvetlenül a szent­mise után.) Az ünnepély műsora: Magyar Hiszekegy. Éneklik az egyesített dalkörök. Végváry Sán­dor: „Eredj, ha tudsz“ című költe­ményét előadja: Bajnok Dezső jog­hallgató. Ünnepi beszéd: mondja dr. Tóth József jogakadémiai tanár. Nem, nem, soha! Éneklik az egye­sített dalkörök. Koszorúk elhelye­zése. Himnusz: Játsza a 14. Hon­véd Gyalogezred Zenekara. Eger város képviselőtestülete má­jus 25-én, szombaton délután 4 óra­kor rendes közgyűlést tart a város­háza nagytermében. A közgyűlés tárgysorozatának fontosabb pontjai: a pénzügyminisz­ter rendelet« 50 ezer pengő kamat­Eger, május 25. Nagyjelentőségű kulturális ese­mény elé néz ma Eger város zene­élvező közönsége. A közép- és közép­fokú iskolák hangversenye számára elkészült a Líceum hatalmas udvara. Az udvar egyik sarkában felállított dobogó zászlódíszben várja a kilenc- száz tagú fiú- és leánykar színpom­pás csoportját. A hátteret Cs. Pogány István országos hírű festőművész, a tanítóképzőintézet tanára tervezte: a népdalkórusokhoz illő hatalmas székely kaput ölelnek át a lobogók. A fél 9-kor kezdődő daloshang­versenynek országos jelentőséget ad Kodály Zoltán és feleségének sze­mélyes megjelenése. Kodály Zoltán neve ma már fo­galom nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Az 58 éves zeneszerző ezelőtt 35 eszten­dővel vágott neki a magyar föld­nek, hogy pusztulni indult, de el­dugott székely falvak fatornyos templomai tövében még föllelhető, kukoricafosztáskor, halk téli esté­ken föl-föleíró, alföldi parasztlegé­nyek hadbavonulásakor kivirágzó magyar népi dallamokat összegyűjtse. Munkája nem volt hiábavaló. Nem­csak a maga és külföldi követői ze­néjét termékenyítette meg új ihle­tekkel, hanem a magyar földet újra teleszórta ősi népdalkincsünk sajá­tos dallamaival. A közönség eleinte húzódozott az új zenétől, mert ízlé­sét elrontotta a cigány, a dzsentri sírvavigadó érzelgőssége és dalár­dáink idegen szellemmel megfertő­zött, ma már régen idejét múlt énekkulturája. Kodály és követői működése nyomán az éneklésnek egészen új lehetőségei tárultak fel. Természetes, hogy ezt az új ének­stílust elsősorban gyermekkaraink tették magukévá, hiszen őket nem kötötte a múlt század végéről mentes állami kölcsön folyósításá­ról, a Pesti Hazai Első Takarék- pénztár ajánlata a borszövetkezet ingatlanának megvételére, a kert- munkásiskola végelszámolása, kére­lem előterjesztése segély iránt a városi menház újjáépítésére. ránksúlyosodó zenei hagyomány. Eb­ben az új zenében egészen különös fényű tisztasággal csendült föl a legszebb zenei szerszám, az emberi hang értéke. A magyar lélek azt köszönheti Kodálynak, Bartóknak és követőiknek, hogy elkészítették az új arcú magyarság kialakulásá­nak alapját egy darab történeti­népi magyar lélek újrateremtésével. Köszönhetjük nekik azt, hogy immár az egész világ felfigyelt nemcsak egyéni muzsikájuk különös ízére, hanem gyüjtőtevékenységük jelen­tőségére is. Az egri középfokú iskolák a vá­ros közönségét két esztendővel ez­előtt, a Szentév folyamán meglep­ték bámulatos felkészültségről, nagy lelkesedésről tanúskodó hangverse­nyükkel. Akkor egyházi művek sze­repeltek műsoron. Most a rendező­ség a magyar népdalkincs gazdag tárházából gyűjt össze egy csokor- ravalót. A gyermekdalok vidám da­lai a gyerekkor kacagását vará­zsolják vissza a szívekbe. A ma­gyar népi élet komoly ég víg han­gulatait tükrözik az ország minden tájáról összegyűjtött népdalok. Az egyes népszokások évszázadokra visszanyúló szöveg- és dallamkin­cse megvillantja a betlehemesek csillag után járó komolyságát, az újévi köszöntök jövőbe ringató vá­rakozását és a pünkösdölés immár kivesző szokásának tavaszos táncra hivó, boldog örömét. A katonada- dalok férfias komolysága, az elha­gyott édesanyára, az özvegyen ma­radt asszonyra és az árván felejtett mátkára való gyöngéd emlékezése megkapó érzések viharát korbá­csolja fel. Hisszük, hogy a rendezőség fá­radhatatlan munkája, Eger város büszkeségének: ifjúságának lanka­datlan lelkesedése nem lesz hiába­23 szövetséges hadosztály félmillió katonája a német gyűrűben Három hétig is eltarthat a flandriai csata Óriási ágyúkkal fogják a németek a francia partokról Anglia partjait bombázni Eger város közönsége kegyelettel emlékezik halott hőseire A hősök ünnepének részletes rendje Felejthetetlen élményt ígér a Deuelcik Körének mai hangversenye

Next

/
Oldalképek
Tartalom