Eger - napilap, 1940/1

1940-03-08 / 38. szám

Eger, Ll. évfolyam, 38. szám. Aha 8 FILLÉR * Péntek ♦ Trianon 21, 1940. március 8. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Flnn-szovjetorosz béke­tárgyalások híre Stockholmban A szovjet új és messzemenő követeléseket támasztott Finnországgal szemben Az á| társulati adó írta: dr. Temesváry Imre miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő A társulatok adóztatása gazda­sági életünk évtizedes fejlődésével nem mindenkor tartott lépést és ta­lán éppen ez volt az oka auuak, hogy a társulatok adóztatásával szemben oly sokfele kifogás hang­zott el. De igazolja ezt az is, hogy a törvényhozás a társulatok adóz­tatásának megjavításával a háború után eltelt 20 esztendő alatt úgy­szólván minden esztendőben foglal­kozott, hogy közelebb vigye azt a való élethez és megközelítse ezen a téren is az igazságos és aráDyos adóztatást. Nem kívánok itt foglalkozni azok­kal a kifogásokkal, amelyek a tár­sulati adóval szemben rendszerint elhangzanak. Bír a társulati adóról, tantiem-adóról szóló, nemsokára ta­lán törvényerőre is emelkedő tör­vényjavaslat legutóbbi parlamenti tárgyalása rendjén is hangzottak el olyan kemény és éles kritikák, a- melyek szerény megítélésem szerint nem mindig maradtak a tárgyila­gosság határain belül és amelyek csak arra alkalmasak, hogy a ke- vésbbé tájékozott polgárság előtt elhomályosítsák a tőkekoncentráció révén létrehozott vállalatok hatal­mas, nagy gazdasági jelentőségét. Pedig ha visszatekintünk gazdasági töriéuelmünkben csak a múlt szá­zad közepéig is, akkor világosan áll előttünk az akkori idők nagy gaz­dasági elmaradottsága, amelynek megszüntetéséért küzdöttek az ak­kori idők nagy gondolkodói", Szé­chenyi, Kossuth, Wesselényi és kor­társaik, akik mind csak a tőke­hiány, illetőleg a tőke szétforgácso- lódásában látták gazdasági tespe- désünk legfőbb okát és hirdették, hogy csak tőkegyűjtéssel, a hitelélet megteremtésével és egészséges ala­pokra való helyezésével lehet gaz­dasági elmaradottságunkat a fellen­dülés útjára vezetni. A hazai tőkeképződés lassúsága és elégtelensége bár alig volt ele­gendő a mezőgazdaság egy részé­nek alimentálására, feltétlenül ele­gendő volt arra, hogy megindítsa, itt az országban, a vállalkozási kedvet és tudjuk azt, hogy a ki­egyezés utáni időkben már hatalmas külföldi tőkék áramlottak az ország­ba és vállaltak részt nagyipari vállalatok, gyárak alapításában. így indult meg nálunk a nyersanyag feltárása, majd a feldolgozó ipar- vállalatok alapítása és így támasz­totta alá a tőkekoncentráció — a mezőgazdaság fejlesztésén keresz­tül — azt a hatalmas ipari fellen­dülést, amely ma letagadhatatlanul igen jelentékeny részét alkotja or­szágunk nemzeti vagyonának és nemzeti jövedelmének. Abban tehát, azt hiszem, mind­annyian egyetértünk, hogy a hitel­élet, az ipar, a kereskedelmi válla­latok, egyáltalában nem lettek vol­na képesek egyéni erővel azokra a hatalmas alkotásokra, amelyek ma országunk gazdasági gépezetét al­kotják és hogy csak a tőkekon­centráció révén létesült társulatok alkalmasak — az egészséges hitel­élet megszervezésével — ilyen nagy­arányú gazdasági tevékenységre. A vállalatoknak ez a nagy gazda­sági tevékenysége azonban nem mentesítheti őket az alól, hogy jövedelmük arányában részt ne vegyenek a mindannyiunkra nézve egyformán kötelező köztehervise­lésben. A társulati adót reformáló, most elintézés alatt lévő, törvényjavas­latnak egyetlen célja az, hogy a társulatok jövedelmének azt a ré­szét is bevonja az adóztatásba, a közteherviselésbe, amely rész a je­lenleg érvényben lévő törvényeink és rendeleteink — talán egy kissé túlságosan könnyed értelmezése — következtében mentesült eddig az adózás alól. Semnresetre sem célja azonban ennek a törvényjavaslatnak az, hogy elvonja a társulatok jövedelmének azt a részét, amelynek elvonása esetleg megbéníthatná a társulatok további fejlődését, hiszen a törvény- javaslat teljesen érintetlenül hagyja mindazokat a korábbi törvényein­ket, amelyek a társulatok részére illetőleg az iparfejlesztés részére adókönnyítéseket engedélyeznek. És azt is láthatjuk a törvényjavaslat­ból, hogy továbbra is ugyanolyan keretek mellett gyűjthetnek tarta­lékokat a vállalatok adózatlanul, mint ahogyan az eddig történt. De természetesen ellenőrizni fogják azt, hogy ezek a tartalékok ugyanazokra a célokra használtassanak is fel, amely célokra adómentesen tartalé- koltattak. Mindenesetre remélhető, hogy a kérdést az újabb törvény­alkotással sikerül olyanmódon meg­oldani, hogy a lehetőség szerint minden érdek kielégítést nyerjen. Helsinki március 8. A finn vonal áttörésére irányuló szovjet-kísérlet végleg meghiúsultnak tekinthető. A fintek ellentámadásokkal kiza­varták parti állásaikból a szov­jet-csapatokat és 30 harckocsit zsák­mányoltak. A szovjet-had vezetőség átcsoportosítja csapatait. A szovjet hadvezetősége, úgy látszik, túlke- vésre becsülte a Viipurit védő finn csapatok erejét. Stockholm, március 8. A svéd fővárosban tegnap egész nap nagy diplomáciai tevékenység folyt. A svéd miniszterelnök három ízben is tárgyalt a külügyminiszterrel. A lapok külön kiadásban adnak hírt a Moszkva és Helsinki közötti köz­vetítés lehetőségéről. Arról is ír­nak, hogy a békeértekezletet Stock­holmban tartják meg. Finnországban a közvélemény minden olyan feltételt hajlandó el­fogadni, amit Mannerheim tábor­nagy elfogadhatónak tart. A Német Távirati Iroda jelenti, hogy a finn kormány értesülése sze­rint Szovjetoroszország messzemenő követeléseket támaszt Finnország­gal szemben. Erre vonatkozólag azonban részletek hiányoznak. A dán rádió jelentette az elmúlt éjjel, hogy a szovjet új és messze­menő követeléseket támaszt Finn­országgal szemben. A finn kor­mány az éjjel rádión is közreadta ezt a hírt és jelezte, hogy a kö­vetelések részleteit nyilvánosságra hozzák. A Messaggero c. olasz lap sze­rint a szovjet-finn békeértekezleten Finnország részéről Erko és Paasikivi miniszterek, Szovjetoroszország ré­széről Kollontsi asszony nagykövet vesznek részt. A Popolo di Roma szerint Finnország előtt két lehető­ség áll: vagy elfogadja a szovjet ajánlatát, vagy pedig Anglia és Franciaország katonai támogatását fogadja el. Megálltak a szovjetcsapatok Helsinkiből érkezett finn hivata­los jelentés szerint a szovjetcsapa­tok folytatták támadásaikat a vii- purí öböl ellen. Ezidőszerint a szov­jetcsapatok Viipuri város előtt meg­állapodtak és megálltak az egész karjalai földszoroson is. Leningrádbói jelenti a szovjet vezéikar, hogy Petsamotól délre az oroszok elfoglaltak egy várost, s légi harcok során 11 finn repülő­gépet lelőttek. Óriási hóviharok és fagg Erdélyben és Romániában Romániából és Erdélyből nagy hóviharokat jelentenek. Bukarestben két méter magas hó van. Szatmár­németiben tegnap este —22 fokot mértek. Máramarosban is nagy ha­vazások vannak. A Duna alsó folyása végig befagyott. A Vaskapu-szoros­ban robbantani kell a Duna jég­páncélját, hogy az árvíz katasz­trófát ne okozzon. Nagy robbanások és géppuskázás Anglia keleti partjain Anglia keleti partjain az elmúlt éjjel hat ízben óriási robbanást, majd géppuskák kattogását hallot­ták. Állítólag német bombavetők dobtak bombákat, de a bombák ten­gerbe estek és kárt nem okoztak:

Next

/
Oldalképek
Tartalom