Eger - napilap, 1939/2

1939-10-07 / 159. szám

2 EGER 1939. október 7. Az új 43-ikÄ|§i| magyar kir, OSZTÁLYSORSJÁTÉK Vasárnap 8 búzása már szombaton Hétfő 9 14-én kezdődik ^ Kedd Saját jól fölfogott érdekt, 10 hogy a kapott sorsjegy árát min-| denki e napokban fizesse meg, j különben nincs nyeremóny- jogosultsága! Szerda ü 11 Ha még nincs sorsjegye, sies* Csütörtök 12 mert mindenkinek és mln- minden egyes sorsjegynek egyforma a nyerési esélyei Péntek 13 Nyerni azonban csak az nyerhet, kinek sorsjegye van 1 Szombat 14 Hivatalos ára az I. osztályú sorsjegyeknek az összes fő árusítóknál; i/8=3Va, 1A=7, V2=14, Vi—28 P Állandó és kitartó játék által érhető el eredmény! A szerencse útja mindenkinek nyitva áll 1 Új sorsjáték, új reménység 1 Aki mer, az nyeri London: Hitler vezér beszédé­vel kapcsolatban angol részről még nem történt hivatalos állásfoglalás. Londoni jelentések szerint ottani politikai körökben a beszédet tar­tózkodással és bizalmatlansággal fogadták. Páris: A beszéd nem talált ked­vező fogadtatásra. Politikai körök véleménye szerint a beszéd nem lehet kiindulási alap a béketárgya­lásokhoz. Párisi jelentés szerint Chamber­lain az alsóházban, Daladier pedig rádióbeszédben válaszol majd Hitler javaslataira. Bdma: A beszéd a legnagyobb figyelmet és érdeklődést keltette római politikai körökben. A beszéd erőteljes és a tárgyalások kiindu­lásának alapja lehet. Az olasz lapok tegnap rendkívüli kiadásban közölték a beszéd teljes szövegét. Mackensen római német nagykö­vet a beszéd szövegét már tegnap 10 órakor átnyújtotta Mussolininek. A mai olasz lapok bő részletes­séggel foglalkoznak a beszéddel. A Messagero Újjá kell építeni Euró­pát címmel nagy cikkben ismerteti Hitler javaslatait és hangsúlyozza, hogy meg kell szüntetni a háborút. A béke útjait már kijelölték — írja a lap — és ezen az úton haladva kell újjá építeni Európát. Madrid: A spanyol lapok szó szerint közük a beszédet, de meg­jegyzéseket még nem fűznek hozzá. A békét és biztonságot nemcsak az európai helyzet megállapításával kell megszilárdítani, hanem a fegy­verkezés csökkentésével is. Meg kell állapítani a használó fegyvereket s meg kell fosztani a háborút at­tól, hogy olyanok ellen is irányul­jon, akik nem vesznek részt benne. Nem hiszem — mondotta a vezér — hogy akad Európában egyetlen felelős államférfi is, aki szíve mélyén ne kívánná népe virágzását és bol­dogulását, s egyszer össze kell ül­niük Európa államférfiainak, hogy a helyzetről és a kibontakozásról tárgyaljanak.. Természetesen nem lehet tárgyalni ágyúk dörgése köz­ben, sőt még mozgósított hadsere­gek nyomása alatt sem. Ésszerű, hogy ezek a tárgyalások minél ha­marabb meginduljanak, míg a nem­zeti vagyonok el nem pusztulnak a gránáttűzben s az emberek millióit fel nem áldozzák a háborús célok­nak. Ha elutasítják utoljára nyújtott békejobbomat—fejezte be Hitler — akkor Németország harcolni fog. Ha Churchill úr azt állítja, hogy Anglia győz, akkor én egy pillana­tig sem kételkedem abban, hogy Németország fog győzni. S olyan eset még nem volt a történelemben, hogy két győztes legyen, de arra már volt példa, hogy két vesztes fél le­gyen. Ilyennek tűnik a legutóbbi világháború is. Eden tegnap rádióbeszédben ismertette Anglia háborús céljait Eden dominiumügyi miniszter teg­nap rádió beszédet mondott, amely­ben hangoztatta, hogy a világon meg kell szűnnie az erőszak ural­mának, mert a világ népei csak ak­kor élhetnek majd ismét békesség­ben. A Brit Birodalom kész min­den áldozatot meghozni ezért a cél­ért s a háborút is csak azért foly­tatja Anglia, hogy ezt a célt elér­hesse. n-wwiiewiwiwiiwiii—w)iw(iwiiwn-)iwnxiiein— Zuhogó esőben tartották meg az araói uértanúk emlékünnepét Eger, október 7. Az aradi vértanúk nemzeti gyász­ünnepét fájdalmas emlékezéssel, ma­gyar érzésben egybeforrva ünnepel­te meg október 6-án Eger város ifjúsága és polgársága. Az ünneplés külső kereteit rendkívül zavarta a szinte zuhogásszeru eső, amely már csütörtökön este megeredt és vál­tozatlan erővel hullt, de így is igen nagy számmal jelent meg a közön­ség a Knézich-emléktábla előtt, hogy kegyelettel áldozzék a vértanúk szellemének. Az emlékünnepélyt szentmise előz­te meg a minoriták templomában, ahol a hatóságokon, testületeken, társadalmi egyesületeken kívül meg­jelentek az iskolák képviseletei is nagy számban. Innen a Knézich-emléktáblához vonult az ünneplő közönség, ahol az egyesitett dalkörök a Himnuszt énekelték, majd-ÉrAárft József községi közigazgatási tanfolyamhallgató sza­valt el nemes tűzzel egy emlék­verset. A nap jelentőségét s a vértanúk áldozatát Kovách Albert joghallgató méltatta rövid ünnepi beszéddel. Még élénken emlékezünk— mon­dotta — a tavalyi hideg, esős, bo­rús október hatodikára, amikor nem csak fölöttünk voltak esőfelhők, de országunk határán is tornyosultak fekete vészfellegek. Nem féltünk, el voltunk készülve mindenre és itt Knézich Károly emléktáblájánál meg­fogadtuk, hogy ha szükség lesz rá, mi is olyan bátran fogjuk megállani a helyünket, mint ahogy azt a negyvennyolcas honvédek tették. Akkor azonbau már virradt a ma­gyar feltámadás hajnala és a mi áldozatunkra nem volt szükség. Ke­gyes volt hozzánk a magyarok Istene és az országzászlónk, mely még min­dég félárbocon gyászolja tőlünk el­szakított rabságban sínylődő test­véreinket, minden nagyobb vérál­dozat nélkül kétszer is a magasba szökkent. — Akkor kegyes volt hozzánk a magyarok Istene, a felhők szétosz­lottak de most újabb fellegek gyü­lekeznek, hasonlók azokhoz, melyek a negyvennyolcas eget borították. — Akkor is dolgoztak társadalmi reformokon és ha nem is nevezték azokat szociális reformoknak, mégis teljesen rokontermészetűek voltak a mostaniakkal. Ezeket a reformokat nem most találták ki, itt örök em­beriről van szó. Társadalmi és va­gyoni erőeltolódások okozzák idő­ről-időre ezt a kirobbanni akaró fe­szültséget, melyet le kell vezetni az ország és a nemzet egészséges fej­lődése érdekében. — Negyvennyolc lényegét azon­ban nem ezek a kisebb súrlódások alkották, hanem a nagy véres ösz- szecsapások. Ezek sem pillanatnyi konfliktusokból születtek, hanem a magyar nép, a magyar nemzet ezer­éves élniakarásából, függetlenségé­hez való ragaszkodásából és sza- badságszeretetéből. — A mi helyzetünk az új világ­égésben ha nem is veszélytelen, legalább is nem válságos. Húsz évi trianoni nyomorúságban meg­mutattuk, hogy még ilyen körülmé­nyek között is tudunk élni, és nem csak élni, de tudunk államot is al­kotni, olyan államot, mely a mos­tani forrongó Európának talán leg­nyugodtabb és legbiztosabb pontja. Ezáltal bízvást remélhetjük a nagy­világ bizalmát. Ha hazánk további békés gyarapodását akarjuk, akkor nekünk ifjúságnak, első feladatunk, hogy elsimítsunk minden fölösleges izgalmat és összekötő kapocs gya­nánt szerepeljünk a nemzet egész­séges fejlődésében. Éppen az ifjú­ságnak, mely szélsőségekre hajla­mos, kell manapság példát mutatni arra, hogy csak a legszigorúbb ösz- szetartás, önfegyelem és nyugalom utján érhetünk el békés belső fej­lődést és érhetjük el legkevesebb véráldozat nélkül a szentistváni Nagymagyarország határait. Ha azonban hazánkat vagy ezeréves jogainkat bármi vész fenyegetné, készek vagyunk ifjú hévvel vérün­ket áldozni. — Amikor kegyelettel áldozunk a vértanuk emlékének, kérjük a jó Istent, hogy az ő vértanuságukért távolitson el minden vészt hazánk­ról, ha azonban ez összeegyezhetet- len volna isteni terveivel, küldje közénk a vértanukat, hogy tanít­sanak meg minket olyan bátran har­colni a hazáért, amilyen bátran ők meghaltak érte. Az ünnepi beszéd után az emlék­tábla megkoszorúzása következett. A honvédség tisztikara nevében nemes Kolossváry László m. kir. őrnagy, Eger város közönsége kép­viseletében dr. Pál Endre fogal­mazó, az egri községi közigazgatási tanfolyam megbízásából Csuka Fe­renc senior helyezte el a kegyelet koszorúját az emléktáblán, végül az ünneplő közönség elénekelte a Magyar Hiszekegyet. Hitler beszédének hatása Németország ezeket a gyarmatokat nem rablással, nem háborúval, ha­nem békés megegyezésekkel, cserék­kel és kereskedelmi ügyletekkel szerezte. Ebben nincs ultimátum­szerű követelés, ezt a politikai igazságosság és a gazdasági ész­szerűség kívánja. Újjá kell ren­dezni végül a nemzetközi gazda­sági életet és a piacokat. Belgrád: A jugoszláv lapok tel­jes egészében közük londoni és párisi jelentéseiket, amelyszerint Anglia és Franciaország Hitler javaslatait nem tartja elfogadhatónak. Newgork: Amerikai politikai körökben nagy érdeklődéssel vár­ták Hitler beszédét. A beszéd ame­rikai időszámítás szerint a kora reggeli órákban hangzott el, ennek ellenére azonban igen sok szenátor és politikus hallgatta meg. A lapok bőven ismertetik a beszédet és meg­jegyzéseket fűznek hozzá. Bukarest: A ma reggeli román lapok teljes szövegével közük a be­szédet. A külügyminisztérium lapja, a Timpul vezércikkben foglalkozik •a beszéddel, megjegyzéseket azon­ban nem fűz hozzá, csupán idézete­ket közöl belőle. A Curentul hosz- szabb cikkben méltatja Hitler javas­latait. A Suvalki vidékén előrenyomuló német csapatok tegnap elérték a litván határt. A német—orosz határegyezmény alapján az orosz csapatok megkezd­ték azoknak a területeknek a ki­ürítését, amelyek az egyezmény alapján német érdekkörbe tartozik. Suvalki vidékén az orosz csapatok visszavonultak és a nyomukba vo­nuló német csapatok elérték a lit­ván határt és felvették az érintke­zést a kijelölt határvonalon az orosz csapatokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom