Eger - napilap, 1939/1

1939-03-30 / 50. szám

Aba 8 fillér ♦ Csütörtök ❖ Trianon 20,1939. március 30, Eger, L. évfolyam, 50. szám. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra; 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. A szlovák minisztertanács ma délelőtt határoz a magyar javaslat iölött Az országépités korszaka Az ősi földnek, az ezer esztendős szentistváni birodalomnak legújab­ban visszakapcsolt északkeleti ré­szén, a gens fidellissima földjén, bombák robbannak, felgyújtott fa­luk füstje száll a fellegek felé, dö­rögnek a honvédek légelhárító fegy­verei és az ország miniszterelnöke a belügyminiszterrel együtt ott jár ezeu a földön, sorra látogatja a vá­rosokat, falvakat, betér a sokat szenvedett őslakosság szegényes há­zaiba, biztató szót mond ennek is, annak is. Érzi, tudja az ország mi­niszterelnöke, hogy neki most ott a helye a visszatért testvéreknél, akiknek éppúgy szükségük van a magyar kenyérre, mint a magyar baráti kézre, megértő lélekre, az őszinte szivekből feléjük sugárzó szeretet áldást hozó melegére. Ott jár a miniszterelnök a húsz esztendős keserves szenvedés után fellélegzett nép között és a legke­letibb magyar havas lábánál hir­deti az új korszak eljövetelét, az országépités korszakának komoly munkát igénylő hajnalát. Elmon­dotta Teleki Pál gróf miniszterel­nök, hogy a világháború lezajlása óta három korszakot éltünk meg a csonka hazában. Mindhárom vezérlő gondolata teljes harmóniában állott az akkori helyzettel, a magyar és az európai viszonyokkal. Az első ilyen korszak vezérlő gondolata a nemzeti integritás volt. Ez volt az a gondolat, amely legelsősorban ál­lította talpra a nemzet jobbjait és keltett hitet a lelkekben. Azután következett a revízió korszaka, mi­kor már sikerült elszigeteltségünk­ből kiszabadulni és baráti kötelé­kekkel is dicsekedhettünk. A har­madik korszak magyar és az idegen anyanyelven beszélő testvérek visz- szatérésével most kezdődött meg. Ez a korszak a komoly és céltuda­tos országépítés kora. Az országépítésnek a megválto­zott viszonyoknak megfelelő változ­tatásokkal ugyan, de alapjábanvéve az ősi történelmi elgondolások vo­nalán a szentistváni államalkotó gondolat jegyében kell megindulnia és lefolynia. Szakítani kell a régi liberális és kapitalista világnézet­tel, a szociális gondoskodás jegyé­ben az állam mellé kell állítani társul a megszervezett társadalmat és az egyént. Kerülni kell minden olyan momentumot, amely a szent­istváni birodalom lakosságát egy­mástól elválassza és azokat, aki- | két a sors közös szenvedésekre és örömökre, közös küzdelmekre és egymás támogatására rendelt a Kárpátokba és a Duna—Tisza völ­gyébe, nem szabad, de nem is le­het kategóriába, egymással szem­benálló csoportokra, töredékekre osztani. Minden ilyen felosztás és kategórizálás a magyar nemzeti erőt csökkenti, az egységet, a testvériség érzületét lazítja. Tanulnunk kell a történelemből, különösen pedig a történelemnek abból a legújabb fejezetéből, amely a mai idősebb generáció, a hadvi­seltek és a világháborút átéltek szeme előtt pergett le. Meg kell érteni abból, amit hosszú esztendő­kön át láttunk és tapasztaltunk, hogy milyen romboló munkát vég­zett ebben az országban a katego­rizáló liberális merkantilista gazda­sági rend, amelynek nemcsak a vele rokon kapitalizmust, hanem a hűvö­sen tárgyilagos tudományt is sike­rült a maga részekre bontó rendszeré­nek megnyerni. Annak a rendszer­nek, melyet mint a „divide etimpera“ elméletet már a rómaiak is ismertek. Teleki Pál gróf miniszterelnök nem ezt a rendszert hirdette a ke­leti végeken. Ennek a rendszernek határozottan hadat üzent és az or­szágépítés munkáját, amelynek most kell a legnagyobb lendületet vennie és mindnyájunktól a legnagyobb odaadást igényli, az ősi szentistváni államépitő gondolat tisztán világító reflektorának fényébe helyezte. Eb­ben a világításban értékes konkré­tumokat is láthatunk. Láthatjuk azt, hogy a kormány nemcsak a meg- igért autonómia közjogi rendszeré­nek kidolgozásával foglalkozik, ha­nem különböző tervek vannak máris készen, amelyek minél előbb végre­hajtásra kerülnek s amelyek segít­ségével emelni kívánja a kormány a visszacsatolt Kárpátalja területé­nek erkölcsi és anyagi jólétét. Nem csupán karitativ adományok jutta­tásával akar gondoskodni a kormány a visszatért nemzethű lakosság jó­létéről, hanem nagyarányú közmun­kák kezdeményezésével juttat nekik munkaalkalmat és kenyeret. Készen vannak a tervek, ennek a terület­nek ipari és mezőgazdasági fellen­dítésére, a természeti kincsek ki­aknázására és hasznosítására. Álta­lában az egész vonalon máris meg­indult az építő munka, melynek végső célja az, hogy a visszacsatolt ősi országrész zökkenőmentesen kap­csolódjék bele a nemzeti életbe. A magyar—szlovák tárgyalások még nem vezettek eredményre. A szlovák küldöttség a magyar javas­latot kormányához továbbította, amely — mint Pozsonyból hivata­losan jelentik — a ma délelőtti mi­nisztertanácson dönt a javaslat sorsáról. A szlovák hivatalos lap mai szá­ma a belügyminiszter rendeletét közli, amely szerint mindazokat, Eger, március 29. A nemzeti beruházási kölcsön második részlete kedden került ki­bocsátásra. A beruházási kölcsön 125 millió pengő névértékű első részletet az elmúlt év júliusában bocsátotta ki a kormány. A hadsereg felszerelésének terv­szerű folytatása most szükségessé tette a kölcsön második részleté­nek kibocsátását. Ez a kölcsön­részlet 150 millió pengő névértékről szól. A kibocsátás feltételei a múlt évi kibocsátás feltételeivel teljesen meg­egyeznek: az évi kamat 5%, a törlesztés időtartama 30 év és az Eger város képviselőtestülete március 31-én, pénteken délután 4 órakor közgyűlést tart. A közgyű­lés tárgysorozata rendkívül felduz­zadt, 65 pontot kell letárgyalnia a képviselőtestületnek, mert február­ban a polgármester távolléte miatt nem volt közgyűlés s így két hó­nap összegyűlt ügyeit kell elin­tézni. A közgyűlés fontosabb pontjai a következők lesznek: Jelentés a Moktár kölcsönök rendezéséről. A vármúzeum ügyében kiküldött bi­zottság jelentése. A -városi bizott­ságok ügyében a megyei közgyű­lés határozata. A tatarozási adó- kedvezmény kérelmezése Miskolczy István indítványára. Az export­akik az állami élet nyugalmát ve­szélyeztetik, védőőrizetbe kell venni és a védőőrizet tartama alatt ve­lük közhasznú fizikai munkát kell végeztetni. A rendelet a mai na­pon életbe lép. Murgácsot, a Hlinka-gárda egyik vezetőjét államtitkárrá nevezték ki. Prchala tábornok tegnap Len­gyelországon át visszaérkezett Prá­gába. átvételi árfolyam 96°/o. A nemzeti beruházási kölcsön kötvényei óva­dékképesek és az állami, törvény- hatósági és községi pénzek, közha­tósági kezelésben álló pénzek, hit- bizományi és letéti pénzek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak pénzei­nek elhelyezésére alkalmasak. A kötvények tőkéje és kamatai adó, illeték, váltság és egyéb, bár­minő közteher levonása nélkül ke­rülnek kifizetésre. Az előzetes tárgyalások eredmé­nyéhez képest máris meg lehet ál­lapítani, hogy a kibocsátásra ke­rülő kölcsön elhelyezése teljes egé­szében biztosítva van. piac kérdése. A városi számvevő­ség létszámának felemelése. Az in- ségakció költségvetésének módosí­tása. A polgári fiúiskola kérelme gazdasági gyakorlóterület engedé­lyezése iránt. Nagy vita várható a kereskedelmi miniszter egyik újabb körrendeletének bejelentése után, a rendelet ugyanis megszünteti a helybeliek vásári és piaci helypénz kedvezményét. Az elöljáróság előter­jesztése a szeszfőzde részére szesz­nagykereskedői, rum és likőrgyár­tási engedély megszerzése iránt, sza­bályrendelet-tervezetet mutatnak be a hegyi utak kiépítéséről és fenn­tartásáról, ugyancsak szabályrende­let tervezetet mutatnak be a lakó­házak kötelező fellobogózásáról. Kedden bocsdjtottdk ki a nemzeti beruházási kölcsön 150 milliós második részletét Pénteken délután közgyűlést tart a városi képviselőtestület 65 pontból áll a tárgysorozat

Next

/
Oldalképek
Tartalom