Eger - napilap, 1939/1

1939-02-19 / 29. szám

ahä 12 FILLÉR

Eger, L. évfolyam, 29. szám. ❖ Vasárnap ♦ Trianon 20, 1939. február 19.

ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg

hónapra: 1 pengő 50 fillér, neggedévre 4 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér.

SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefón: 11.

KIADÓHIVATAL: Szent János Ngomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz.

Tovább a népi reformok útján

A politikai körvadászat véget ért: vitéz Imrédy Béla lemondott miniszterelnöki tisztségéről. Bukása azonban olyan, amely fölemel, mert a magyarság millióinak helyeslésétől kísért programért küzdve, nem hibák és mulasztások súlya buktatta meg őt, hanem szinte a görög sorstragédiákra emlékeztető végzet. Megbukott olyasmiért, amiért nem felelhet, amiről csak a legutóbbi napokban szerzett tudomást s amint tudomást szerzett róla, őszintén és nyíltan meg is mondotta a magyar közvéleménynek. Viselkedése mélységes tiszteletet kelt, miniszterelnöki működése alatt tapasztalt odaadása, a magyar nép jobb sorsáért folytatott küzdelme, megnemalkuvó egyenessége pedig mindannyiunk szívében azt az óhajt kelti, hogy ne tűnjék el a magyar közélet ma különösen küzdelmes porondjáról, hanem támogassa utódát abban a nagy munkában, amit tőle átvesz.

Mert erről van szó: Imrédy Béla programjának változatlan és töretlen végrehajtásáról. Teleki Pál gróf, az új miniszterelnök, a Nemzeti Egység Pártjában tartott bemutatkozó beszédében hangsúlyozta, hogy a zsidótörvényt és a földreform tör- vényt változatlanul magáévá teszi és azokat megvalósítani óhajtja. Mindjárt figyelmeztette is azokat, akik esetleg abban reménykednek, hogy vállalkozása csak átmeneti lesz, hogy erről szó sincs. Hangsúlyozta, hogy belső meggyőződésből és kötelességérzetből vállalta el a miniszterelnöki tárca ma bizonyos súlyos terheit, mert egyetért azokkal az elvekkel, amelyeket kilenc hónapon át szolgált vitéz Imrédy Béla kormányában s nemcsak egyetért velük, hanem a nemzet érdeke szempontjából megvalósításukat múlhatatlanul szükségesnek tartja. Az a tény, hogy vitéz Imrédy Béla miniszterelnök kormányának minden tagja helyet kapott az új kabinetben s csak a kultuszminiszteri tárca élére került vissza Hóman Bálint, aki már egyszer betöltötte ezt a tisztet, továbbmenőleg megerősíti a kormánypolitika elveinek változatlanságát. Hogy Magyarország kormányzója hozzájárulását adta a kabinet névsorához, mutatja, hogy a Főméltóságú Úr is a reformok megvalósítását kívánja s Imrédy Béla távozása nem jelenti a reform- törekvések meggyengülését.

Az űj miniszterelnök program- adáson túlmenőleg néhány igazán megszívlelendő figyelmeztetést is intézett az ország közvéleményéhez. Utalt azokra a gyanúsításokra, amelyek ma mindenkit minden cselekedetében, gondolkozásában, jellemében megvádolnak. Hangsúlyozta, hogy ezeknek meg kell szűnniük s el kell tűnni a magyar közéletből annak a szellemnek, amely ezt a jelenséget kitermelte.

A magyar mivoltról szólva kijelentette, hogy nem definíciókkal kell értelmeznünk a magyarsághoz tartozást, hanem azzal az érzéssel, amely a nemzetről való sajátos felfogásunkból fakad. „Maradjunk felfogásunkban magyarok, Európának is az használ legtöbbet, ha Európa minden nemzete fenntartja saját karakterét,“ — mondotta Teleki Pál gróf. Ebben a kijelentésben az foglaltatik, hogy amennyire tiszteljük más népek nemzeti karakterének megtartására irányúló törekvését, ugyanúgy magunknak is megköveteljük, a jogot, hogy magyarok maradhassunk és magyarokként élhessünk itt a Duna völgyében. Ehhez a magyar mivolthoz szorosan hozzátartozik a jogfolytonosság és az alkotmányfolytonosság. Ezeknek megőrzése és fenntartása kötelességünk s minden cselekedetünkben szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy a magyar alkotmány mindenkor integráns része volt nemzeti életünknek. De nem is lehet ez másként, mert az új miniszterelnök értelmezése szerint a magyar alkotmány ama törvényeknek és szokásoknak a foglalata, amelyek a nemzet vérébe mentek át. Már pedig egy nép csak a vérébe átment szokások és az évszázados fejlődés során megalkotott törvények keretében élhet.

Természetes, hogy a keresztény, nemzeti Magyarország elvéből egy jottányit sem enged az új miniszterelnök sem. A nagy változások áldozatokat követelnek. Nagyon ritkán sikerült megvalósítani a világtörténelemben azt a csodát, hogy j nagy reformok jöjjenek létre, de ; ugyanakkor a gazdasági és egyéni j jólét is tetőfokán álljon. A jövőben j kapni akarunk valamit, tehát a je- : lenben adni kell valamit a jövő- ■ beni eredményekért. Nem a pilla- j natnak kell élnünk, hanem a jö- j vőnek, gyermekeink jövőjének, a- I mely azonos az egész magyar nép í jövőjével.

i Teleki Pál gróf miniszterelnökségét nemcsak azért fogadja szívesen a magyar közvélemény, mert oiyan programot vállal magáénak, amely rokonszenves a magyar nép legszélesebb rétegei előtt, hanem politikai múltja miatt is. Mindenkor a keresztény jobboldali Magyarország eszméjének harcosa volt. Tiszteletreméltó egyénisége és elszántsága biztosíték arra, hogy a modern magyar reformtörekvések az ő kezében jó helyen vannak.

♦♦♦»♦♦♦♦♦♦»♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

Eger, február 18.

Eger városa, az egri egyházmegye, de túl a helyi kapcsolatokon, az ország egész katolikus társadalma mély részvéttel s a súlyos veszteség érzésével veszi tudomásul a hirt, hogy Török Kálmán pápai prelátus, prépostkanonok, az Egri Egyházmegyei Takarékpénztár és Egri Lapkiadó Szövetkezet volt elnöke, a gyöngyösi kerület két cikluson át volt országgyűlési képviselője, Gyöngyös város díszpolgára február 17-én este 11 órakor visszaadta nemes lelkét Teremtőjének.

Török Kálmán halálával az egri kanonoki testület egyik legérdemesebb, legmunkásabb életű papja, a katolikus főpapi karnak egyik legértékesebb egyénisége távozott az élők sorából. Azok közül való volt, akik a főpapi méltóságot egyéni értékeik méltóságával teszik a világ előtt érthetővé s az egyházi elismerés és dísz mellett elevenen ható társadalmi és közéleti tényezővé. Kora ifjúságától késő öregségéig dolgozott, előbb, mint a hívek lelkipásztora, aztán mint az ifjúság vezetője, majd főszékesegyházi hitszónokként mint a nép vezetője, később a helyi közügyek lelke, harcosa, hogy a polgári elismerés az országgyűlési képviseletbe küldje az ország ügyeinek megfontolt és bölcs irányítására. Mint kanonok, később a pénzügyi világban szerzett komoly elismerést nevének és képességének. Egyéniségének három vonása az, amely nevét megörökíti majd a késő utókor emlékezetében. Egyik szónoki képessége, amely általában klasszi- cizáló hajlama szerint a szónoki formák nagyszerűségében jutott kifejezésre. Gondolatai mindig tökéletesen csiszolt, súlyos és zárt tömbökbe faragva mutatták hitét, maga- sabbrendű eszményeit s a régi réto- rokra emlékeztető emelkedettség töltötte el őt is, hallgatóit is minden szónoki alkalommal. Az emberi lélek tudásban, érzésben, szóban való megnyilvánulása nála nem a hétköznapok világába tartozott, hanem ünneppé magasztosult.

Ugyanez a szellem nyilatkozott meg egyházi írói tevékenységében, amely értékes jogászi vonatkozásokra is kiterjed. De jótékonysága s a szép iránti áldozatkész szeretet volt az, ami leginkább tiszteltté és becsültté tette személyét. Bőkezűen támogatta mindazokat az intézményeket, amelyeknek valaha munkás tagja, vagy vezetője volt. A gyöngyösi tűzkárosultakat, a hadiözvegyeket é3 árvákat 15 ezer koronás adománnyal segítette, a gyöngyösi Katolikus Legényegylet házának újjáépítésére 10 ezer koronát adott, számtalan alapítványt tett, gyöngyösi híveit támogatta, és szülőfalujáról, Detk községről sem feledkezett meg. Mindezeken kívül nagy pártfogója volt a művészeteknek, s ízléssel, külföldi utjain szerzett gazdag művészi tapasztalatokkal sokat lendített a sokszor válságba jutott magyar művészeken.

S fel kell jegyezni róla, hogy bár szerette magát körülvenni művészi alkotásokkal, maga megmaradt jelleme szerint puritán életű és életrendű papnak. A közéletben mindig szilárdan képviselte meggyőződését s bölcs mérséklete, higgadt megfontolása példa marad azok előtt, akik nyomdokain járnak.

Törők Kálmán életrajza és munkássága.

Török Kálmán 1865. november 11-én született a hevesmegyei Detk községben. Iskoláit Egerben s az egri hittudományi főiskolán végezte s pappá lb91 június 26-án szentelték.

Előbb Bátorban, majd Kistályán s a miskolci alsóvárosi plébánián volt káplán s 1893-ban került Gyöngyösre. 1894 ben Egerbe rendelte főhatósága karkáplánnak, főszékesegyházi hitszónoknak és az Angol- kisasszonyok intézete hitoktatójának; később a Szent József inter- nátus aligazgatója lett. 1899-ben