Eger - napilap, 1938/1
1938-05-22 / 81. szám
Ma: 50 százalékos kedvezményű színkázjegy-utalvány Ä K Ä 12 FILLÉB Eger, XLIX. évf. 81. szám. ♦ Vasárnap * Trianon 19, 1938. május 22. ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 558. SZ. Erősebb Magyarország Nemcsak a magyar közvélemény, hanem a külföld is nagy várakozással tekint Imrédy Réla miniszter- elnöki működése elé. Ezt bizonyítják a legnagyobb világlapok cikkei, amelyek mind megemlékeznek Imrédy Béla hivatalba lépéséről, s annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy Magyarország fejlődésének újabb korszaka várható az ő vezetése alatt. A világ közvéleményének ez az érdeklődése bizonyítja, hogy Magyarország külpolitikailag ma maisokkal nagyobb szerepet játszik, mint csak pár esztendővel ezelőtt. Az természetes és érthető, hogy a külföldi államok leginkább arra kiváncsiak, milyen politikát fog folytatni a hivatalba lépő új minisztérium? Imrédy Béla miniszterelnök erre vonatkozólag már nyilatkozott képviselőházi beszédében. Megmondotta, hogy Magyarország aktív békepolitikát folytat továbbra is s a magyar külpolitika irányvonala a régi marad. Közelebbi tájékoztatót ad a kormány külpolitikai szándékairól három távirat, amelyeket Imrédy Béla pénzügyminiszter Mussolinihoz, Hitlerhez és a lengyel miniszterelnökhöz intézett, akik már válaszoltak is Imrédy Béla távirataira. Természetesen & magyar közvélemény számára nem jelentett komoly meglepetést, hogy a hivatalbalépő miniszterelnök éppen ennek a három államnak a miniszterelnökeit kereste fel soraival, hiszen sem az olasz, sem a német, sem a lengyel barátság nem újkeletű. Olaszország a magyar külpolitika elgondolásainak az alapja, hiszen ez az állam volt az első, amely a trianoni békeszerződés igazságtalanságai ellen szót emelt és az akkoriban szinte teljesen elszigetelt Magyarország segítségére sietett. Mussolini választávirata újabb megerősítése a két ország között fennálló barátságnak, hiszen azt ígéri a Duce, hogy még tovább akarja fejleszteni a két ország között meglévő kapcsolatokat és tovább akar együttműködni Magyarországgal. Hitler vezér és kancellár választávirata Németország őszinte sze- rencsekívánatait tolmácsolja az új magyar kormánynak s bejelenti, hogy a német birodalom további céljának tekinti a német—magyar barátság ápolását és elmélyítését. A lengyel miniszterelnök hasonló szellemben válaszolt Imrédy Béla miniszterelnöknek. Hivatkozik a két népet összefűző hagyományosan szívélyes kötelékekre és ugyancsak a két ország együttműködésének készségét fejezi ki. Nagyfontosságu tény az, hogy Európának ez a három hatalmas állama a hivatalbalépő új magyar minisztériumot ilyen rokonszenvvel fogadja. A magyar külpolitika útja a mai európai helyzetben adva van. Elsősorban Olaszországra és Németországra kell támaszkodnia, azután pedig Lengyelország barátságát keresni, amelynek népe a kormányzó legutóbbi Lengyelországi látogatása alkalmából szeretettel és lelkesedéssel üdvözölte a magyar államfőt. A német-olasz barátság Hitler római látogatása után megerősödött, bár voltak körök, amelyek a barátság lanyhulásáról véltek tudni, de csak addig, amig el nem hangzott Mussolini genovai beszéde, amely nyíltan és félreérthetetlenül adta tudtára az európai közvéleménynek, a Berlin— Róma tengely szilárdságát és csor- bítatlanságát. Ha Imrédy Béla úgy akül-, mint a belpolitika vonalán megvalósítja mindazt, amit programmjában bejelentett, akkor Magyarországnak a Duna medencében való szerepe még jobban kidomborodik, mert erősebb, gazdaságilag, katonailag és szociális vonatkozásban hatalmasabb Magyarország lesz az európai politikát ma nagymértékben megszabó Olaszország és Németország szövetségese. A kongresszusi vonatok pontos menetrendje Egri egyházi ünnepségek a kongresszus idején Eger, május 21. Megírtuk legutóbb, hogy az eucharisztikus kongresszus főünnepségeire Egerből kilencszázan utaznak Budapestre, hogy részt vegyenek a katolikus világ hitének hatalmas megnyilatkozásain. A résztvevők két csoportban utaznak, az alábbi menetrend szerint: Az első csoport május 25-én 8 óra 43 perckor indul 14, ötven üléses kocsival, amelyből 12 kocsiban az egri, a 13. sz. kocsiban a Kistályán, a 14. sz. kocsiban az Aszódon felszálló utasok részére biztosítanak helyet. Ez a vonat Városliget állomásra 12 óra 57 perckor érkezik. Az első csoport május 27-én a Városligetből indul vissza 16 óra 50 perckor, Egerbe érkezik 21 óra 25 perckor. A második csoport május 28-án ötven üléses kocsival, amelyből a 7—19. sz. kocsiban az egriek, a 19-es sz. kocsiban pedig a makiáriak szállanak fel. A vonat Városliget állomásra 12 óra 57 perckor érkezik. Ez a csoport május 30-án Városligetből indul 16 óra 50 perckor és Egerbe érkezik 21 óra 25 perckor. Az itthonmaradottak is bekapcsolódnak a május 22-től 29-ig tartó eucharisztikus hét ünnepségeibe. Áldozócsütörtökön az ünnepi renden felül egésznap szentségimádás lesz, reggel 6 órakor szentségkité tel, délután 6 órakor szent-óra, amely szentbeszéddel kezdődik, után- na ájtatosságok, 7 órakor szentségbetétei. Május 19-én Szent István tiszteletére délután 6 órakor renden kivfil körmenet lesz az Oltári- szentséggel a Főszékesegyház körül, utánna szentbeszéd, ájtatosságok. 7 órakor szentségbetétellel Egerből 8 óra 48 perckor indul 12 | az ünnepség végetér. Eger város ú] építési szabályrendelete szerint az útvonalba nyálé erkélyeit és cégtáblák után Is dijat kell fizetni Eger, május 21. Eger új városfejlesztési terve és iránya szükségessé tette a városi építési szabályrendelet újjáalakítását. A városrendezési program nemcsak a városépítés szerkezetében, hanem a külső városképben is ; újabb, korszerű követelményeket vesz I figyelembe, ilyen körülmények között a régi építési szabályrendelet elavultnak tekinthető s azt az újabb szempontok alkalmazásával megfelelően módosítani kellett. A városi mérnöki ügyosztály már korábban végrehajtotta az építési szabályrendeleten szükséges változtatásokat, azt a közgyűlés letárgyalta, a vármegye törvényhatósága azonban visszaküldte a városnak azzal a megjegyzéssel, hogy szükségesnek látszik a szabályrendelet teljes új- jáalkotása s ilyen értelemben teljesen új szabályrendelet alkotására hívta fel a várost. Az új építési szabályrendelet nem régiben elkészült a városrendezési tervek figyelembe vételével. A szabályrendelet több lényeges újítást tartalmaz, amelyekre nemcsak az újabb építkezéseknél, hanem a tata- rozási munkáknál is figyelemmel kell lenni. Lényegesebb előírásai az új szabályrendeletnek, hogy a város területét körzetekre osztja be, külön szabályozza a magasépítést, előírásokat tartalmaz az épületek külső formájára is, a szabályrendelet szerint a tulajdonosokat kötelezni lehet elhanyagolt házaik rendbehozatalára. Figyelemre méltó szakasza az új szabályrendeletnek az, amely a jövőben az útvonal fölé nyúló erkélyek és üzleti reklámtáblákra is díjszabást állapít meg. Ezt az építési szabályrendeletet a város az építési vállalkozókkal is letárgyalta, keresztül ment az állandó választmányon és az építési bizottságon is, az új szabályrendelettel foglalkozó közgyűlésen azonban aggodalmak hangzottak el a rendelkezések megsötései miatt, a- melyek az amúgy is megcsappant építkezési kedvet még inkább csökkenteni fogják; kifogások merültek fel az erkélyeket és különösen a cégtáblákat terhelő díjak miatt, amelyek az iparosokat és kereskedőket újabb illetékekkel fogják megterhelni. Az egyik képviselő azonban megnyugtató formában közölte, hogy a cégtáblákra vonatkozó rendelkezéseknek nem az intenciójuk, hogy újabb terheket rójjon az üzlet- és műhelytulajdonosokra. A szabály- rendelet módot ad a polgármesternek arra, hogy a kérdést a méltányosság szempontjai szerint kezelje és helyesen állapíthassa meg a díjakat. A képviselőtestület ezután változatlanul elfogadta az építési szabályrendeletet.
