Eger - napilap, 1937/1

1937-04-18 / 62. szám

Ar* 10 FILLÉB ♦ Vasárnap ♦ Eger, XL Vili. évf. 62. szám Trianon 18, 1937 április 18. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPSA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKAREKPÉN ZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 GYÖNGYÖSI UJSZ VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ- HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA. EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ- HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Egerben marad-e a slketnéma intézet? Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő kérdést intézett a vármegye vezetőségéhez és megnyugtató választ kapott A közoktatásügyi minisztérium és a vár­megye alkudozása az intézet épületéért Treuga Del Irta: Szitás István A mai világ politikai életéről ál­talánosságban azt lehetne mondani, hogy nem más, mint újraélesztése annak a korszaknak, amelyet a kö­zépkori ököljog korának nevezünk. Ma a politikai vonalvezetés általá­nos jellemzője az erőszak, a töme­gek fanatizálása. Igaza van Keyserling Hermann grófnak, amikor azt mondja, hogy átfogó szemszögből vizsgálva a tör­ténelem fejlődését, azt látjuk, hogy az kontrapnnktikus módon halad előre: ellentétes irányok, egymással ellenkező történelmi korszakok, szembenálló eszmeáramlatok váltják egymást benne. Ha csak az elmúlt századra is tekintünk vissza, beigazolva látjuk ennek az állításnak a helyességét. A XIX. század liberális irányzata határtalan és fékevesztett egyéni­ségkultuszhoz vezetett. Ma azonban az Én helyét a Mi fogalma váltja fel, az egyéniség teljes kiélése he­lyett a tömegember tipus lesz az uralkodó; előlép a tömegember, mint a vezető egyéniség akaratának fel­tétlen politikai vazallusa. A tömeget azonban el kell hódí­tani, hogy tagjai egyéniségük tel­jes feladásával szolgálhassák a közt. Ez a kábítószer pedig századunk­ban a mítosz. Mitikus elképzelé­sekkel, a nemzeti múltba való visz- szaszállással igyekeznek a nép belső rugékonyságát felfokozni és abenne rejlő kihasználatlan erőket a törté­nelemalakítás folyamatába bekap­csolni. De itt ne csak Rosenberg míto­szára gondoljunk, amely a nagy­németség politikai mákonya. Ilyen a spanyol nemzetiek felfogása is, amellyel a kereszténység bajnokai­ként küzdenek a sátáni sarló-ka­lapácsos világnézet ellen. Hasonló a régi római császárság gondolatá­nak továbbélése a mai Olaszország­ban és Ausztria dunavölgyi kul- túrküldetése is. Vájjon lesz-e a Dunavölgyben valaha is politikai Treuga D ei ? Vájjon elkövetkezik-e itt az az Isten békéje, amikor a keresztény élet- szemlélet talaján eljön a békés fej­lődés időszaka? Felvetődik a kérdés: Mi lesz itt a sorsunk? Mit kezdjünk maroknyi magyarok, akiket ma is pártközi ellentétek hasogatnak szembenálló táborokra ? Mi hozza meg számunkra az Isten békéjét. Csak a nemzeti múltból történő erőmerítés, nemzeti történelmünk életerőinek teljes felfokozása vihet keresztül bennünket ezen a válsá­gon. Csak Szent István magasztos állameszméje lehet századunk igazi politikai eszménye. Az az állam­eszme, amelyben megvan a keresz­tény szemléletmód minden felemelő szépsége, az emelkedett szellemű po­litikai vonalvezetés minden alapja és záloga, de amely, ha a nemzet egész érdeke úgy kívánta, keménnyé és acélossá is tudott válni. A szent- istváni állameszme lehet igazi esz­ményünk, amelyben összekapcsolód­nak a múlt hagyományai és a jelen kívánalmai. De ennek az államszemléletnek nemcsak belső meggyőződésünknek kell lennie, hanem külső politikai hitvallásunkká kell acélosodnia. Hir­detnünk is kell ezt a felfogásun­kat. Ne higyje senki, hogy ezzel hiábavaló munkát végzünk, mert örök igazság az, amit ifj. Andrássy Gyula gróf mondott: „A politikában nem az érdekek a döntők, hanem az érdekekről alkotott nézetek.“ Nem szabad elzárkóznunk állam­eszménkkel, hanem meg kell csil­logtatnunk annak évezredes szép­ségeit a külföld előtt is. Hirdetnünk kell azt, hogy a Dunavölgy folyto­nosan változó politikai irányainak és állandóan elhulló nemzedékeinek percnyi élete fölé emelt magyar Szent Korona lehet az a szimbó­lum, amely meghozza számunkra a Treuga Deit. Erős meggyőződésünknek kell lennie annak, hogy napjaink egy elkövetkezendő jobb kort előké­szítő véres átalakulásnak az ideje. Renan mondotta egyik előadásá­ban: „A szegény emberiség úgy van megteremtve, hogy nem tudja művelni és elérni a jót, csak a rossz árán, nem képes az igazsághoz el­jutni másként, csak a tévedéseken való szakadatlan átbukdácsolásai- val.“ Higyjünk ennek a mondásnak az igazságában. Bízzunk abban, hogy a magyar Szent Koronának a Duna- völgyre hulló fényében a véres testvérharcok ököljog kora után számunkra is elkövetkezik majd az igazi, keresztényi Treuga Dei! Eger, április 17. Az utóbbi időben olyan hírek terjedtek el Egerben, hogy a köz­oktatási minisztérium megszünteti, vagy máshová helyezi a hosszú és kiválóan eredményes múlttal dicse­kedhető siketnéma intézetet, amely az ország első gyógypedagógiai in­tézményei közé tartozik. A hírek szerint a minisztérium azért szánja magát erre a lépésre, mert az in­tézet épületét meg akarja vásárolni Heves vármegyétől és nem sikerül a megyével a vételárban megálla­podnia. A siketnéma intézet Eger iskola’ kultúrájának jelentékeny tényezője, de szerepe szociális és közgazda- sági szempontból sem becsülhető le, éppen ezért dr. Petro Kálmán or­szággyűlési képviselő a legutóbbi vármegyei kisgyülésen napirend e- lőtt kérdést intézett a vármegye vezetőségéhez az elterjedt hírek valódiságát illetőleg. — Eger város polgármestere nemrégiben közölte velem, — mon­dotta dr. Petro Kálmán — hogy akadályokba ütközik annak a szer­ződésnek a jóváhagyása, amelyben a vármegye megvásárolja a város­tól a régi polgári iskola épületét a községi közigazgatási tanfolyam cél­jára. A jóváhagyás azért késik, mert szó van arról, hogy a közigazgatási tanfolyamot a siketnéma intézet épületében helyezi el a vármegye. Ebből én azt következtetem, hogy a kultuszkormány a siketnéma in­tézet elhelyezésén változtatni akar. Lehetséges-e, hogy Egerből, vagy a vármegye területéről elviszik ezt a kiváló intézményt. Úgy tudom, hogy a kultuszkormány arra törek­szik, hogy az épületért a vármegyé­nek fizetendő bért leszállítsa, de oda vezethet-e ez a törekvés, hogy a siketnéma intézetet megszüntetik, vagy máshol telepítik le? — Petro Kálmán dr. kérdésére elő­ször Okolicsányi Imre alispán vá­laszolt és kijelentette, hogy az em­lített hírek a kultuszkormány és a vármegye között folyó tárgyalások­ból származnak; a minisztérium ezzel akarja rábírni a vármegyét, hogy az intézet épületét olcsóbban adja át részére. Hedry Lőrinc dr. főispán vá­laszában részletesen ismertette a helyzetet. A kultuszminisztérium so­kallja a vármegye által emelt épü­letért az évi 15 ezer pengő bért és meg akarja vásárolni a házat. A vármegye hajlandónak mutatkozott az épület átadására, de csak az eredeti építkezési költségnek meg­felelő összeg ellenében. A minisz­térium ellenben azt kívánja, hogy az építkezési összegből vonják le a vármegyének már eddig kifizetett évi bérösszegeket s csak a fenn­maradt összeg legyen a vételár. Ebbe a vármegye nem volt hajlan­dó belemenni, mire a minisztérium felvetette a gondolatot, hogy kény­telen lesz az intézetet Egerből el­vinni. A vármegye alispánja nem tehet mást, mint erőteljesen védi a törvényhatóság érdekeit. — Meg­győződésem azonban — folytatta a főispán, — hogy ennek a gondolat­nak semmi komolyabb alapja nincs, az egész csupán a vevő és eladó szóharca az alkudozásban. — Búzás Endre dr. vm. főjegyző szolgált az ügyben még néhány fel­világosítással. A siketnéma intéze­tet a vármegye 370 ezer pengőért építtette néhai Klebelsberg Kunó miniszternek arra az ígéretére, hogy az épületet átveszi a kultuszkor­mány. A minisztérium most sokalja a bért, de volt idő, mikor a kamat­helyzet következtében a bérösszeg nem fedezte az amortizációt s a megyének rá kellett fizetni az épít­kezési hitelre. Petro Kálmán dr. megnyugvással vette az elhangzott válaszokat és kijelentette, hogy legközelebb a köz- oktatásügyi minisztert fogja meg­kérdezni ebben az ügyben. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ — Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: élénk nyugati, északnyugati szél, több he­lyen, főleg az ország északi felében záporeső, néhány helyen zivatar, a hőmérséklet kissé csökken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom