Eger - napilap, 1936

1936-02-18 / 28. szám

Eger, XL V1L évfolyam 28, szám t fi Ä 6 FELLES Kedd ♦ Trianon 17, 1986 február 18, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTÁI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HŐNAPBA! I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 1 PENGŐ 50 FILLÉR.— EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 658. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL : EGER, LI- CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. A Bm völgyének problémái Egy idő óta ismét igán élén­ken foglalkoztatja az európai politika vezető köreit a közép- európai éa a dunai bérdét. A békekötések óta ez a kérd i* új­ból visszatér, ami arra mutat, hogy a békeszerződések elha­markodottan éa szerencsétlenül ontották fel a régi monarchiát ■ ezzel végzeteién megzavarták az európai politikai egyemulyt. Mindaddig, amíg bizonyos igaz­ságtalanságok jóvá nem tétet­nek, ez a kérdés nem is jut nyugvópontra. Mi tatte azonban a jelen pilla­natban ismét olyan akuttá a Duna völgyének problémáját? Röviden azt felelhetjük : az olasz- abesszin háború. Olaszország a háború kiiörésa élőit egyike volt azoknak a hatalmaknak, ame­lyeknek garanciája a leghatáso­sabban biztosította Ausztria füg­getlen! égőt. Olaszország azon­ban most Afrikában van elfog­lalva, közben pedig a verseillesi békeszerződéssel tönkretettnek gondolt Németország a nemzeti szocializmus rendszere által mrg- ujhodva ismét egyike lett a kon­tinens legnagyobb katonai ha* talmának. Ez a két tény az, a- msly a jelen pillanatban ismét a közérdeklődés előterébe állítja Közápsurópa problémáját. Ebben a meglehetősen zűrza­varosnak látsző kérdésben meg­lehetős világosságot nyerhetünk akkor, ha a kérdés magjára gon­dolunk. Ez pedig a következő : a Duna völgyében maradjon minden ügy, ahogy ezt a béka- szerződések megszabták. Ez per­sze a kisantantnak és néhány európai vezető nagyhatalomnak az érdeke, viszont ezzel szem­benin a háborúban vesztes or­szágok ős még egy-két hatalom állásfoglalása. Ausztriában az utóbbi időben sokat rebesgették a restauráció kérdését. A másik kérdés, amely Auiztriával kapcsolatban újból és újból felmerül, az, hogy ne következzék be a Németország­hoz való csatlakozás. A kisan- tant s Franciaország azt szeret­né, hogy se restauráció, is Anich- luss ne legyen. Bár bizonyos. hogy a restauráció meglehetősen megnehezítené az Anschluss tő rekvéseket. Az érdekelt hatal­mak ameddig k>heísfg<s Ausz­triának sem a csatlakozást, sem a restaurációt Dem engedik meg. Ezt az önző álláspontot burkol­ják röviden Ausztria független' •éga garantálásének díszes frá­zisába. Ez a függetlenség mindedig, amíg Olaszország is garantálta teljesen biztosítottnak kúszott. Olaszország szonban most szem­bekerült Angliával ■ többé-be- váibbé Franciaországgal is. Az Ausztria függetlenségét biztosító hatalmak frontján tehát törés támadt. Franciaország, amely­nek a politikája mindenképpen a jelen állapot fenntartására tö­rekszik, új biztosíték után nézett s így vetődött fel az a gondo­lat, hogy Szovjet Oroszország ii lépjen azon hatalmak sorába, amelyek Ausztria függetlenségét garantálják s egybsn a válto­zott vitzoyok következtében ju­tóit Ciehországnak is fokozot­tabb szerep a kőzépeurőpai kér­dések rendezésében. Vagy leg alább is Csehország szeretné msgáhos rüg’.dni a bszdemé nyesést. Kőzlp&urőpa rendezése azon­ban nsm olyan egyszerű, hogy máról-holnapra meg lehetne cl dani, különösen akkor nem, ha mindent a régiben akarnak hagy­ni. A békeszerződések olyan igazságtalan és lehetetlen hely zetet teremtettek itt, hogy a ne­sze semmi fogd mag jől elve alapján nem lehet rendezni a kérdést. A nagyhatalmak ét a kisantant ezt jól tudják s ezért hatalmi szövetségek, magyarán az erőszak segítségével akarják arra kényszeríteni gz érdekelt államokat, hogy a mai helyzetbe nyugodjanak bele. Ez a négy szövetségkeresői mind abból a félelemből faked, hogy a Ganf- ben megbántott Olaszország és Németország közelednek egy­máshoz, valamiképpen megegyez­nek Ausztria kérdőtökén és a velük rokonszenvező országok csoportjával olyan hatalmi szö­vetséget alkotnak, amelynek ka­tonai ereje rendkívüli nyomást gyakorolhat a kontinensre. A kisantant és Frsnokotczág szem­pontjából az Ideális megoldás az volna, hogy minden marad a régiben: Ausztria ne restau ráljon, ue csatlakozzék Német­országhoz, Magyarország hatá­rai na igazitlassanak ki s ma­radjon a kisantant birtokában mindaz, amit erőszakkal és ra­vasz fondorlatokkal'a volt mo­narchia testéből letépett megá­nak. Ez a győzők, a birtokon balül lövök álláspontja. Ezzel szemben áll azok követelése I akiknek kárára, akiknek tönkre­tételével jött létre az űj »rend» Középeurőpában. Erők, hatal­mas erők mérkőznek a jelen pil- lanetban ■ hogy merre fog bil­lenni a mérleg serpenyője, ezt elsősorban az űj európai kato­nai nagyhatalom: Németország éliásíogialása és erőviszonyai döntik el. Új alapokra helyezik az egri termés értékesítését Új piacért, jobb árakért szövetkezeti mozgalom indult Egerben Eger, február 17. A híres éa messze földön elis­merten V3rs8nyképe* egri gyü­mölcs- és zöldségkultűra a gaz- gák minden igyekezete ellenére sem biztosítja azokat sz anyagi eredményeket, amelyeket a tar melók fáradozásuk után méltán megérdemelnének. Ennek oka kétségtelenül a szervezettség hiánya, mert hiszen űgyizólváo mied 3D termelő külön-külön ke resi terményei számára az érté­kesítési lehetőséget, amely pedig éppen azért szűkkörű, k*vés és nehézkes, mert a termelők figyel­men kívül hagyják azokat a kö­vetelményeket, amelyeket a pia­cok támasztanak az áruval szem­ben. Ezen a helyzeten kívánt segí­teni a Hangya Szövetkezet, ami­kor a kereskedelmi kormány in ­tenciójához híven elhatározta, hogy a minden szervezeti támo­gatás nélkül küzködö magyar gazditársadalom hóna alá nyúl és mai elseattségéből az összes világpiacokat behálózó szövet­kezeti forgalmi hálózatába be­vonja. A központilag egysége­sen irányított értékesítés űj ala­pokra helyezi, illetve űj lehető­ségeket nyit az egri gyümölcs éa zöldség azámára. Ezekről a lehetőségekről v sárn?p délelőtt Pécely Sic dor a Hangya értéke- sites! osztályának főnöke népes gazdaértekezlet keretében tájé­koztatta ez egri gazdatőrsedal- mat. Az értekezletet Meyer Béla dekáck .nonok nyitotta meg, rá­mutatva arra, hogy a városháza nagytermét zsúfolásig megtöltő gazdaközönség érdeklődése ezt bizonyítja, ez egri termelők is­merik érdekeiket és helyzetük javítása 6. dákéban nem zárkóz­nak el a hasznos reformoktól. Azzd kezdte az előadó, hogy a Hangya az év elejétől teljesen át­szervezte ez értékesítést nyugati mintára. Egységesíti azt miodtő- megbán,mind minőségben,ugyan­akkor széleskörű akciót kezdemé­ny- zett űj piacok biztosítása vé­gett. Eger gyümölcséé zöldsőgkul- tűráját a béc>i piac érinti első­sorban, amelyet szintén sikerült biztosítani a Hingyának. Hang­súlyozta az előadó a minőségi termelés szükségességét, ami el- sősoíban a termelő hitelét óvja. A Hangya oil ja ez értékesítést a gazda számára közvetlenné ten­ni s ezzel elsősorban a termelő jövedelmeit növelni. A szövet­kezet bizományi alapon vezi fel az árút s költségei megtérí­tésére minimális jutalékot számít fel. Eanek ellenében a csoma­goló enyegot is díjmentesen bo- Ciájíea rendelkezésére az eladók­nak. A szövetkezeti értékesítés biztosítja a termés elhelyezését, jótékony érsz bilyoző hatásával pedig gátat vet a spekuláció ár- rombolásának. Nagy László a gazdaközönség részéről teljes bizalmát nyilvá­nította a Hangya új értékesítési mozgalmával szemben éa szám­szerűen bizooyí otta az egysé­ges fellépés előnyeit. Különösen g zd-tár»ai lelsére kötötte a márkázás fontosságát, ami nél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom