Eger - napilap, 1935/1

1935-02-02 / 19. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. február 2. tabCettáic, . megSui£ésne£ f Ua&HÜaak a » fäayei «kuuaüel m AYE R Ma^acgtfaetmÓM^. • Vjty ünnepnapi ünnepélyei szentmi- ■ék végén a mozgalom sikeré- ért imádság végeztessék. Erről a határozatról a család- védelmi előadáiok közönaége gyermeki hódolattal értesíti agg Főpáaztor&t, kinek atyai áldftaa kiaérte végig előadáaainkat. Eger vfiroa katolibui közön­aége felirattal fordul a m. kir. miniszterelnök úrhoz éa az ő út­ján a kormányhoz éa rámutatva arra, hogy latén áldáaával or- azágot építeni caak ügy lehet eredményeién, ha az orazágot alkotó nemzetnek alapja, a cia- lád megerőaíttetik éa a cialádi élet lazaaága úgy az előkelők­nél, mint pedig a legegyszerűbb- nél ia megazüntettatik, — kéri a kormánytól, hogy köveaae e te­kintetben ii a nagy Mussolini* nak példáját éa a polgári há­zasság eltörlésével állítsa visz- sza az állam előtt is a házas­ságnak szentségi jellegét. Végül a cialádvédelmi előadá­sokon rősztvett közöniég Eger várói katolikua lakoiai nevében felkéri egyházközaégi világi el­nökét, Petro Kálmán dr. ország- gyűléai képviaelőt, hogy a pol­gári házaaaág eltörléaének kér­dőiét úgy válaaztőkerületének gyűléaein, mint pedig az orazág- gyűléaen ia abban a szellemben tartsa állandóan napirenden, mint amely szellemben a házaaaág szentségéről előadóiéban itt hoz­zánk szólott éa ennek a mozga­lomnak képviselőtársait igyekez­zék megnyerni, a m. kir. kor­mányt pedig a polgári házaaaág eltörléaére igyekezzék rábírni.» A hallgatóság nagy lelkese­déssel fogadta el a határozati javallatot. Kurics Adalberts az Egyház iránti azeretetről tartott nagy­vonalú előadást. A katolikui nő éa a szerzetss hevületével éa ra­jongásával hódolt a kétezer éves intézmény előtt, amely az igaz­ságosság éa szentség hatalmas eszméit őrzi a világ végezetéig. Gyöngyös, február 1. Feszült várakozással tekint Gyöngyös város, de a környező községek lakoaaága ia a vasár­napi »Magyar Farsang» címén rendezendő bokréta előadás elé. A rendezőség Gyöngyösön ős a vidéken állandó permanenciában van éa a még hátra lévő pró­bákon végzi az utolaő simítáio- kat. Paulini Béla már pénteken délelőtt megérkezett GyöDgyöare éa azonnal érintkezésbe lépett a szereplő köziégek csoportjainak rendezőivel: így Gyöngyöaha­Az egész országban egyedül­álló és példát mutató előadás­sorozatot annak fáradhatatlan vezetője: Novák Sándor apát, kanonokplebinos fejezte be len­dületei beszédével. — Az elő­adások befejeződtek — mondta többek közt, de az igazi munka most kezdődik. A fönségea éa nagy gondolatokat azét kell vin­ni a társadalomba, hogy meg­valósuljon Krisztus király ural­ma, az igazság, azeretet éa béke egyaége. — Köszönetét mondva a sorozat kiváló előadóinak éa a közreműködő egyesületeknek a intézményeknek, Gárdonyi Géza örök szépségű sorával fejezte be beszédét: Az Isten 9zért adott két kezet a gyermeknek, hogy egyiket édesanyja vezető, gond­viselő kezéba, másikat édesapja gyámolíló kezébe tegye. Jaj an­nak a társadalomnak — mon­dotta — amelyben a gyermek hiába keresi apja, vagy anyja kezét. Ma, amikor a pokol min­dent elkövet oéljai elérésére, ne legyen mindegy a család ügye, ne legyen mindegy, hogy vörös lobogó leng-e a tömegek fölött, vagy Krisztus keresztje fénylik. Ha mindenki jőszándékkal és apostoli lélekkel hallgatta az előadássorozatot, az elérte oél- ját s az Érsekfőpásztor áldást- küldő szavai szerint: elő fogja mozdítani a család védelmét, bé­kéjét és megszentelését. Végezeiűl Kriston Endre püs­pök szólalt fel. Köszönetét mon­dott Novák Sándor apát, kano- nokplebánoinak, aki mint hívei­nek jóságos atyja alkalmat adott arra, hogy az előadások négy igazságait meghallgathassák. A nemzetek jövendőjének sorsa fordul meg a családon. Ezért kell ráébreszteni a nemzet tag­jait arrB, hogy nekik Isten ren­delése szerint apáknak és anyák­nak kell lenniök. A gyűlés a püspök és az apát plébános meleg ünneplésével ért véget. lászon Miklőssy Károly ig. taní­tóval, Nagyrédén Plahy Árpád adóügyi jegyzővel. Atkáron Pók Márton ig. tanítóval, Gyöngyös- patán Hauer Lijos főjegyzővel, akik fáradságot nem ismerve már hónapok óta dolgoznak a nemes cél sikere érdekében. Az előkészületek és Paulini vélemé­nye a legnagyobb sikert Ígérik. Az összes kiadásokat a »Magyar Bokrétaszövetség« fedezi. Paulini szerint az ünnepség úttörő mun­kát végez Gyöngyösön és a kör­nyékbeli községekben, amennyi­ben remélhető, hogy a már leg­több helyen megromlott népvi­selet és szokások fel fognak ele­venedni. Gyöngyöshaláazon a nép körében máris erős mozga­lom indult, hogy ezentúl össze­jöveteleiket, mulatságaikat és la­kodalmaikat a kihalt, de most újra felelevenített népviseletben rendezzék meg. Az egész bok­réta csoportnak «Métraelj Bob­A sorrend is ugyanez. Nem az értűk V9ló küzdelem sorrend­jét értem ez alatt, hanem a meg­valósulás sorrendjét, mert küz­deni mindenáron, egyformán fon­tos célunkért egyszerre és egy időben kell. Vegyük sorra nemzeti küzdel­münknek ezt a három elsőren­dűen fontos kérdését és mérle­geljük, hogy melyik mikor va­lósulhat meg. Mik azok a szer­ződéseken alapuló jogok, melyek hozzájuk segíthetnek bennünket és mik az akadályok. Vájjon igaz-e a győző hatal­mak azon állítása, hogy minden nemzet egyenlő a népszövetség előtt ? Ez a kérdés most aktuális; a magyar miniszterelnök Szol­nokon megállapította, hogy az igazságtalan békeszerződések ál­tal kiskorú nemzet rangjára sülyesztett Magyarország nem fog a tárgyalásokon megbékélt lélekkel résztvenni, mert a Duna völgyében elsősorban Magyar- országnak van joga nagykorú­nak lenni. A Le Temps francia félhivatalos lep cinikus és rossz­hiszemű váiasza legjobban mu­tatja, hogy igenis kétféle mér­tékkel mérnek Ganfben. A fran­cia lap szerint nincs kiskorú és nagykorú nemzet, mertvalameny- nyiökre egyformán áll a szerző­dések által megteremtett jog. Tehát egyenlőek vagyunk a népszövetség előtt. Ha egyenlőek volnánk, ha valamennyi nemzet­re egyformán állana a szerző­dések által teremtett jog, akkor a győzőknek már régen le kellett volna szerelni velünk egyforma mértékig. A reánk kényszerített békediktátum ugyanis ezzel a kötelességvállalással kezdődik. Ha valamennyiünkre egyformán állana a szerződésekben meg­teremtett jog, akkor a népszö­vetség rákényszerítené a kis- antantot arra, hogy a kisebbsé­geket egyenlő állampolgároknak rőté« lesz a neve és az augusz­tusban rendezendő »Gyöngyösi Hét« alkalmával Hasznos köz­ség, Sirok és Recsk csoportjai­val kiegészítve újból, még szebb és bővebb műsorral fogják meg­rendezni. A kedvezőtlen idő mi­att a szánkorző helyett, kocsi- korzót tartanak. Vasárnap dél­előtt 10 órakor általános főpróba előzi meg az előadást. tekintse, mart ezeket a magyar kisebbségeket a nemzetek szö­vetsége szerződésileg védelmébe vette. — Lehetne itt egész olda­lon a meg nem tariott kötelezett­ségeket felsorolni, mert bátran mondhatjuk, hogy a győző ha­talmak 16 év óta egyetlen egy kötelezettségüket sem tartották be, kivéve a Saar-vidéki nép­szavazást, ezt is csak azért, mert nem merték be nem tartani. Egyenjogúságot követelünk tehát 16 évvel az úgynevezett békekötés után és psdig egyen­jogúságot a tárgyaló asztal körül, — egyenjogúságot gaz­dasági vonatkozásokban és e- gyenjoguságot hazánk védelmé­ben, a fegyverkezés terén. Németország minden bizony­nyal rövidesen kierőszakolja a teljes egyenjogúságot, vigyáz­nunk kell arra, hogy a Német- birodalommal együtt mi is meg­kapjuk az őszinte, fenntartás nél­küli egyenjogúságot. Ha ez meg lesz, akkor mint egyenjogú fél leülhetünk a tárgyaló asztalhoz. Ez a követelésünk tehát leg­hamarabb megvalósulhat. A kisebbségi kérdésben a nagy­hatalmak éa a kisantant államai egyenkint és külön-küiön szer­ződést kötöttek, melyekben kö­telezik magukat a területükön a faji, nyelvi és vallási kisebb­ségek védelmére. Ezt a szer­ződést 1919. szeptember 10.-én kötötték meg Saini-Germain-En- Layeben. Idézek pár mondatot, hogy azok az olvasók, akik est a szerződést nem ismerik, meg­ismerjék a vállalt kötelezettsé­geket. «Mindhárom utódállam kötele­zi magát, hegy ezeket a rendel­kezéseket kötelezőknek és alap­törvényekül ismeri el és hogy semminemű törvény, rendelet, vagy hatósági intézkedés ezekkel nem lesz ellenmondásban.» «Saját állampolgárainak isme­ri el mindhárom állam jogárvé­A gyöngyösi „Magyar Farsang“ régi szépségében fogja feleleveníteni a magyar népviseletet A nyáron bővebb műsorral megismétlik a Mátraalji Bokrétát EGYENJOGÚSÁG, KISEBBSÉGI VÉDELEM ÉS BEVIZIÓ IRTA: MILASSIN KORNÉL NY. EZREDES.

Next

/
Oldalképek
Tartalom