Eger - napilap, 1934/2

1934-11-22 / 212. szám

A H R 8 FILLÉB Eger, TL V. évfolyam 212. szám # Csütörtök ♦ Trianon 15, 1934 november 22. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi l PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP i: :: 10 FILLÉR. :: :: GYÖNGYÖSI ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG» EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA 54 658. SZÁM. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Magyarország a vádlottak padján IRTA: MILASSIN KORNÉL NY. EZREDES. A nemzetközi ügyészség végre mégia elkészül majd a vádirat­tal, mellyel bennünket a genfi bíróság elé állít, hogy faleljünk szörnyű bűnünkért, a reviziő kö­veteléséért. MindeD, ami ekörül a francia kéztől vezetett cosmány sajtőhadjárat körül folyik, vég eredményben a reviziő ellen irá­nyul. Vannak mégis nálunk politi­kusok, s ezek között a vezér Zsilinszky Endre, akik elitélik a kormány olasz barátságát és a francia orientációt sürgetik. Noháí, ezeknek a politikusoknak megsúgok valamit, amit ők bi­zonyára nem tudnak. A napokban vadászaton vol­tam együtt egy politikussal, aki most jött vissza Párisből. Az il­lető nagybirtokos, így érthető, ha érdeklődött a francia mező­gazdaság iránt. Elment a ma­gyar követséghez és ott bejelen­tette, hogy szeretne egy francia magángazdaságot megnézni. A magyar követségen összenéztek a benfentesek, mosolyogtak, és végül megkérték az illetőt, hogy tegyen le erről a szándékáról, mert kereszíülviiele igen nagy nehézségekbe ütközik. Amikor az illető magyar politikus ra­gaszkodott kívánságához, a kő­vetkező felvilágosítást kapta a legilletékesebbebtől: T/gy le ok> vétlenül erről a szándékodról, mert magángazdaságba semmi körülmények között nem enged­nek be, a francia földbirtokosok között nem aksdna egy sem, aki téged fogadna, állami birtokba ki lehetne erőszakolni egy láto­gatást, de abban sem volna kö­szönet, mert kitennéd magadat annak, hogy lépten-nyomon meg­sértenének. Franciaországban ma teljesen lehetetlen magyar em­bernek a társaságba bejutni. Mi ez? Ha már ennyire va­gyunk? A marseillei királygyil­kosságnak ilyen kézzel fogható következményei (ehetnek? Ne higyje tehát senki, hogy ennek a vad sajtó hadjáratnak niocs semmi következménye és ered­ménye. A múlt héten Pániban meg­jelent egy gyalázatos könyvi melynek címe: »Az európai bé­ke. Magyarország és a merény­letek.* A könyv címlapja a kö­vetkező: Középen a földgolyó, rajta nagy betűkkel Budapest, honnan kiindulva nagy vér* folyam ömlik Belgrad falé ée egész Jugoszláviát elárasztja, A cím és ez a nagyszerű címlap mindent megmond. Az egész könyvben nincs egyetlen bizonyíték sem Magyar- ország ellen. Ezt a szerző is érzi ée ezért egy helyen a következő­képen ír: >A hivatalos magyar kéz olyan ügyesen van elrejtve, hogy csak sok bajjal lehat msjd meghatá­rozni a jogi határvonalát a fe­lelősségnek mindabban a dolog­ban, ami az utolsó években a megbékélés munkáját megzavar­ta és végül a marseillei bűntény­hez vezetett. —- De elég egy kis gondolkodás és egy normális adag józan ész, hogy tisztán lássuk Magyarország munkáját.« A szerző annyira megy otrom­baságában, hogy Xl.Pius pápát is bűnösnek jelöli meg. Na ne­vessen senki, mert ez tény. A pápa bűnösségét a következő­képen hozza ki: I. A marseillei merényletet rendező magyar revizionisták egyúttal legitimisták is. — II. A pápa támogatja a legitimistákat. — III. Tehát a pápa bűnös a marseillei merényletben. Ideirom a könyv szerzőjét, hogy min­denki megjegyezze magának : K. S. Chandan. Az embernek megáll az esze. Az a Franciaország, melynek földjén olyan hallatlan könnyel­műséggel, szinte felkínálták a vendég királyt a leselkedő gyil­kosoknak, — az a Jugoszlávia, melynek alattvalói a 15 éves el­nyomás és diktatúra felett any- nyira elkeseredtek,'hogy minden szenvedésük okát, királyukét le­gyilkolni határozták el és amely ország a Dollfus gyilkosoknak menedéket edott, ezer számra engedte be az odeaenekült lá­zadókat és teljes szabad moz­gást adott nekik, — és ez a Csehország, melynek földjén az emigrált horvát vezérek évek óta szőtték összeesküvésüket, sok jel szerint cseh hivatalos assziszten­ciával,— amely ország a februári osztrák szccialista lázadás el­menekült tetteseit tárt karokkal fogadta, — mondom ez a három ország összefog és nem maguk között keresi a bűnösöket, ha­nem egy ártatlan, de a revíziöt »eg nem alkuvőan és szívósan követelő kis országot és annak tönkretett, lerongyolt, kirabolt, de büszke és lovagias népét okolják a király gyilkossággal \ minden alap nélkül. Hogy ez a hadjárat tisztán ta­lálomra, minden alap nélkül fo­lyik, legjobban bizonyít} az, hogy a támadó cikkek Janka pusztát egyszer a Dunántúlra, egyszer a Duna Tisza közé teszik. A valóság a következő: Du­nántúlon még van egy Janka- puizte a szerb határtól 6 kilo­méterre. Ezt tudjuk az újságok­ból. A napokban utaztam a Bácskában közvetlenül a szerb határ mentén Baja felé és ott egyezer ciak megüti fülemet a kalauz kiáltása: »Janka major« Azonnal megértettem az egész rágalomh&djárato*. Ellenségeink a vasúti menetrendből lopták ki ezt a nevet s mivel kői hasonló nevű puszta van, egyik major, — amikor pontosabban kelleti meghatározni a puszta helyét, a menetrendben eltévesztették és a másikat írták ki s így került a két puszta egyszer a Dunán­túlra, egyszer a Duna Tisza | közé. Várjuk türelemmel és nyugod­tan, méltóságteljesen a vádat, amit majd ránk olvasnak. Bizo­nyosak lehetünk, hogy a főtár- gyaláson, ahol mi leszünk a vád­lottak, úgy fog fordulni a hely­zet, hogy a korona tanúból lesz a — tettes. Egy pár ellenzéki politikusunk­nak pedig üzenjük meg, hogy csak folytassák a francia orien­tációt . . . Mi lesz a Koronával? R város álláspontja szerint a bérlő júniusi ajánlata nem fogadható el tárgyalási ala­pul. — Csütörtökre összehívják a Korona-bizottságot Eger, november 21. Az egri Korona neve annyi hercehurca, jő és rosszindulatú bírálat, gombásodás és átépítési örömök után ismét napirendre került. Napirendre került pedig abból az alkalomból, hogy ez év végén lejáró bérletre egyetlen pályázat sem érkezett be a nyil­vános versenytárgyaláson, más szóval az európai nívójú intéz­ményben senki sem akart, vagy tudott fészket rakni azon a ki­próbált, minden tekintetben meg­felelő emberen kívül, aki hat év óta közmegelégedésre látja el ezt a fontos idegenforgalmi po­zíciót. A következő kérdés tehát az: mi lesz a Koronával ? Megkérdeztük az érdekelt fe­léket, egyrészről dr. Eálnoky István városi tanácsnokot, a Ko­rona előadóját, másrészről Un­terreiner Jánost, a szálló jelen­legi bérlőjét, aki nem pályázott a versenytárgyaláson. Dr. Kálnoky Isivén e követ­kezőket mondotta : Mivel a bérlő nem adott be ajánlatot, bérlete az év végén lejár. Volt ugyan egy ajánlata, emit még június­ban nyújtott be, azonban a kép­viselőtestület azt nem fogadta el, hanem versenytárgyalást hirde­tett. A Korona-bizottságot való­színűleg már csütörtökön össze­hívják a további teendők meg­beszélésére. Unterreiner János nem köti msgát kétségbeesetten és min­den áron a bérlethez. Neki neve van a szállodaiparban; ebből a névből s a munkából, amivel a nevet szerezte, megél bárhol. Álláspontja az, hogy ajánlata ott fekszik a városnál s azt el lehet fogadni tárgyalási alapul. Hogy Egerben kíván maradni, az ter­mészetes, ideköti hat év fárado­zása, éppen a legnehezebb idők­ben. Szeretné bevárni a jobb idő­ket, amik kárpőtolják az elvesz­tett energiákért ős a rossz anya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom