Eger - napilap, 1934/1

1934-06-24 / 128. szám

ma 10 FILLÉR Eger, XL V. évfolyam 12S. szám ♦ Vasárnap ♦ Trianon 15, 1934 június 2 4 ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA s 1 P 50 F, NEGYED­ÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG» EGER, LÍCEUM, FSZ. 8. TELEFON: 11. KI ADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG ÉS KIA­DÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118. r Puky Árpád polgármester a miniszterelnöknek referál a Patrona Hungáriáé szobor-akcióról Hz Érsekfőpásztor 200 pengőt adományozott a szobor céljaira. Az az akció, amelyet P. Her­mann Hermenegild ferencea atya kezdeményezett a Kékestetőn felállítandó Patrona Hungáriáé azobor felfillítfiaára, örvendete- aen halad a megvalósulás felé. Puky Árpád polgármeater Göm- böa Gyula miniszterelnöknél éa Fabinyi Tihamér kereskedelem- ügyi miniazternél rövidesen ki­hallgatáson jelenik meg ebben az ügyben. A miniazterelnök különben már ígéretet tett, hogy anyagi aegítaéget biztoaít — a Eger, június 23, Több ízben foglalkoztunk már Lenkey Jánoa negyvennyolcaa tábornok Aradon nyugvó csont- jainak hazaizállítáaával. Két év­vel ezelőtt találták meg az ara­di vár mellett a me gyár aza- badaágharc vértanújának ciont- jait éa bitófáit. Akkor a magyar aajtó felvetette azt a gondolatot, hogy a hamvakat azállitaák ha­ze, a több vároa hangoztatta igényét a nemzeti ereklyékhez. Két év óta azonban felaóbb he­lyen nem történt érdemlegea éa eredményea intézkedéa a vérta­núk hazahozatalára. A vértanúk közé kell sorol- nunk Lenkey Jánoa honvédtá­bornokot, aki 1807-ben Egerben azületett a az oaztrák hadsereg- ben azolgált a azabadaágharc kitöréae előtt. Galíciában álló- máaozott, mint a Würtenberg huszárok egyik azázadának pa­rancsnoka, amikor hírül vette a délvidéki vérengzéseket. Századá­val együtt május 28-án haza- azökött a az alakuló honvédség kormány a azobor felállításához a ezenkívül országos gyűjtésre ia engedélyt ad. Eddig társa­dalmi adakozásból 8000 pangó gyűlt össze a azobor céljára a legutóbb az Érsekfőpásztor 200 pengőt adományozott a szobor­ra, amikor a vasárnap felszen­telt ferencrendi papnövendékek hódoló látogatását fogadta. A Főpáaztor buzdította a fia­tal ferencea atyákat, hogy legye­nek apostolai a Patrona Hun­gáriáé szobornak. | első szilárd pontját teremtette meg. Később Komárom parancs­noka lett, majd a tiszai lovas- hadoaztály parancsnoka. Világos után az aradi börtönbe került, de nem tudta a Kamarilla kivé­geztetni, mert fogságában meg­örült. 1850-ben halt m9g a az aradi ó-temetöbe temették el. Amikor az aradi vértanúk sír­jait megtalálták, figyelmébe aján­lottuk az illetékes tényezőknek, hogy velük együtt Lenkey tá­bornok hamvait is szállítsák haza, azonban ebben az ügyben sem történt eddig semmi. Most Egerbe érkezett Sín Já­noa, egy lelkes magyar ember, aki az aradi vesztőhely ásatása­inál működött a elsőnek találta meg a vértanúk sírját. Mint mon­dotta, nem nyugszik, míg biztos helyen nem tudja Lenkey sírját. Sín János, igaz hazafias érzés­től áthatva, úgyszólván fillér nélkül jött Egerbe, mert a vas­gyár, ahol dolgozott, már szüne­tel, hogy felhívja az egri ható­ságok és polgárság figyelmét a Lenkey sírját fenyegető vesze­delemre. Előadta ugyanis, és fényképekkel igazolta, hogy a Lenkey sírját magában foglaló temetőt a románok házhelyekké parcellázták s az egri születésű szabadsághös nyugalma csak addig van biztonságban, amíg a parcella tulajdonosa megkezdi az építkezést, ami minden nap megtörténhet. Akkor pedig kímé­letlenül kiszórják csontjait s meg­semmisítik a már egyébként is széttört sírkövét. Sin János azonnal felkereste Trak Géza polgármestert, aki jegyzőkönyvet vétetett fel az elmondottakról és a jövő hétele­A magyar miniszterelnök vi­lágosan és érthetően megmond­ta, hogy az európai kérdéseket nem lehet háborúval megoldani, mert őrült politikus az, aki a meg nem oldott kérdéseket há­ború segítségével akarja meg­oldani.—Mi hozzátehetjük ehhez az igazsághoz azt is, hogy lelki- ismeretlen gonosztevő az, aki háborúval fenyegetőzik. Minden magyar újság, de az összes európai nagy lapok is tele vannak idegességgel, hábo­rús készülődésről írnak és ezzel zavarják a nyugodt termelő munkát, mert idegességet ős bi­zonytalanságot okoznak háborús híreikkel. A sajtónak pedig kö­telessége, — ha a külföldi há­borús uszító híreket le is adja, nyugalmat és bizalmat hirdetni. Nézzünk bátran szembe ezek­kel a háborús hírekkel és vizs­gáljuk meg nyugodtan, vájjon lehetséges-e ma, vagy belátható időn belül háborúval számolni. Kezdjük mindjárt magunkon Mit érhet el Magyarország há­borúval? Mivel vannak nálunk is sokan, akik háborút kíván­nak, mert a revíziót talán ezzel vélik gyorsabban elérni, bátran ki lehet mondani, amit a minisz­terelnök kijelentett, hogy őrült ember ez, aki ma háborút akar. Teljesen körülzárva a legádá­zabb ellenségekkel, akik a há­borúhoz szükséges minden kel­lékkel teljesen fel vannak ké- i jén érintkezésbe lép a kormány­nyal, hogy mi módon lehet ha­zaszállítani Lenkey hamvait, szü­lőföldje temetőjébe. Mi a magunk részéről csak he­lyeselhetjük a közvetlen érint­kezés felvételét, egyben azonban kérjük a hatóságot, hogy az ügyet állandóan tartsa napi­renden, elintézését föltétlenül sürgesse, mert késedelemre nincs idő. Ha pedig nem sikerülne rö- rövid időn belül megoldani a kérdést, Eger város társadalmá­nak hazafias érzésű közönsége mindent el fog követni, hogy hazahozassa nagy fiának porait. szülve és 45 millió lakost szám­lálnak összesen, igazán a leg­nagyobb naivság kellene ahhoz, hogy ilyen viszonyok között a siker legkisebb reményével háborút akarjunk. Nézzük most az európai erő­viszonyokat és hasonlítsuk ősz- SZ8 az 1914, évi világháborút megelőző erőviszonyokkal. Franciaország erőbeli fölényét, melyet a békékkel szerzett, most már teljesen elvesztette. Reszket a németektől, mert látja, hogy senki nem menne vakon segít­ségére egy esetleges német-fran­cia konfliktus esetén. Ezért sza­ladgál agg külügyminisztere ál­landóan, hogy ismét összeková­csoljon egy olyan szövetséges rendszert, mint 1914-ben. Kétszer egymásután azonban semmi sem sikerülhet. 1914-ben 25 szövetségest tudott fegyverbeállítani Franciaország a németek ellen, köztük a 160 milliós hatalmas cári Oroszor- országot, Angliát, Olaszországot, Japánt és Amerikát, hogy a ki­sebbekről ne is beszéljünk. Kik­re számíthat Franciaország ma ? A félelmetes cári Oroszország helyett egy megfogyatkozott, is­meretlen erejű és szellemű Szov­jet maradt meg, de ez sem köz­vetlenül határos Németországgal, hanem egy hatalmasan fejlődő, erős, független Lengyelország és kisebb és semleges balti államok ékelődtek közéjük. A Szovjet Eger városa hazahozatja Aradról Lenkey János negyvennyolcas tábornok hamvait Egerbe érkezett Sín János munkás, aki kiásta az aradi vértanúk csontjait. ÖRÜLT EMBER AZ, AKI HÁBORÚT AKAR IRTA: MILASSIN KORNÉL NY. EZREDES.

Next

/
Oldalképek
Tartalom