Eger - napilap, 1933/1

1933-03-23 / 67. szám

Aba 8 FiLLÉst

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA j 2 PENGŐ -EGY NEGYED ÉVRE 5 PENGŐ 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 8 FILLÉR. — VASÁRNAP 10 FILLÉR.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv.

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. ::

XJjIV. évfolyam 67. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1933 március 23

A háború ellen.

Gömbös Gyula miniszterelnök az angol premiér legutóbbi genfi nyilatkozatára válaszolva kijelenteni», hogy »aki oly leikiame- retlen, hogy másfél évtizeddel a világháború után innét a háború fegyveréhez akar nyúlni, azt le , kell bunkőzni.« A mi rokkantja- ] ink még ma ia kolduuorson ten- 1 getik életüket, politikai és gazdasági életünk még ma aem heverte ki a világháború rettenetes csapásait. Be nem heggedt sebekkel tele a csonkaország egész teste. Mi tudjuk, mi a háború. Mi, a magyar közvélemény, igazat adunk a miniszterelnöknek. Nekünk, akik a »legyőzött« nép ík szomorú sorsát éljük, nem kell a háború. De bennünket szörnyű igazságtalansággal sújtottak a trianoni békeszerződésben. Az ország testét szétdarabolták, kiizakltctiak belőle három és fél millió magyart, szét- ; rombolták azt az ideális gazdasági egészet, amely századok óta biztosította Keleteurópa gazdasági és politikai életének szinte ideális egyensúlyát. Az országhatárok megvonásának kiáltó igazságtalanságát maguk a békét diktáló hatalmasságok is érezték, mert az ismeretes Millerand- fálé kísérő jegyzékben felvetették a revízió lehetőségét akár utólagos tárgyalások, akár ple- biscitum formájában. S vájjon történt-e valami ezen a téren? Semmi.

Az a kegyetlenség, amellyel j Magyarország sorsát megpecsé- | telték százszázalékos valóság- . nak, 8z a meggondolás, amely ; a jobb emberi belátást, a tísz- j tességet és igazságot csak mini- j malis mértékben is szóhoz en- [ gedte volna jutni, humbugnak i bii.onyult. Magyarországot a nyo- j mór fojtogatja, az »utódállamok« területén lévő magyarság népi, j gazdasági és politikai jogaiból ‘ kiforgatva tengeti veszendőbe I menő életét. A Dunán hadianyagokkal tömött uszályok százai és ezrei úsznak Jugoszlávia és Románia felé. Mi nem akarunk háborút. Da mért nem akarnak békét azok bz államok, amelyeknek megalkotása egy két évtizedes konjunktúrát jelentett a cseh és francia hadiiparnak ?

Egyetlen arzenál a három kis- antant állam és vasból és acélból font gyúrú szorul a fuldokló áliam köré, amely siralmas el- esettségében és szomorú kifosz- tottságában nem tudja politikai és gazdarági kötelezettségeit betölteni, nem tud egy borzolmas légköri feszültséget levezetni. Mi nem akarunk háborút. Ezer évig

háborúikodtunk az európai civilizáció védelmében, s ha most pacifista hitvallást vagyunk kénytelenek tenni, joggal várjuk, hogy akár Gint, akár Róma, akár London tájékán az a jobb belátás diadalmaskodjék, amely békés eszközökkel keresi meg Magyarország igazi helyét a nép alatt.

Ma már a rokkantjavaslatot tárgyalja a képviselőház

A képviselőház tegnap nyolcórás ülésben tárgyalta az állami kölcsön felvételéről szóló javaslatot. A feliratkozott nyo'c szónok közül ciak hatan beszéltek, aztán Imrédy pénzügyminiszter válaszolt a vitában elhangzottakra. Hangsúlyozta, hogy az infláció előidézője nem lehet az {

államkölcsön, amelyre a javaslat vonatkozik.

Az előadó stiláris módosításának elfogadása után a javaslat tárgyalása véget ért.

Az elnök ezután napirendi javaslatot tett, amely szerint a Ház ma tart ülést ás napirendre tűzi a rokkanttörvény javaslatát.

MacDonald és Daladier tanácskozása Parisban

Páris, március 22.

MBcDouaid angol miniszterelnök kedden délelőtt 9 óra 50 perckor leányának és Sir John Simon külügyminiszternek társaságában Rómából jövet Páris- ba érkezett. A minisztereket a pályaudvaron Daladier miniszterelnök, Paul Boscour külügyminiszter, lord Tyrell párisi angol nagykövet és más előkelőségek fogadták. A pályaudvarról automobilon egyenesen az angol nagykövetségre mentek.

Az angol és franoia államférfiak fél 12 órakor tsnácitozásra jöttek össze.

A tanácskozást megelőzően Daladierminiszterelnők hosszabb megbeszélést folytatott Harriot volt miniszterelnökkel. Délután 1 órakor lord Tyrell angol nagykövet ebédet adott az angol miniszterelnök tiszteletére. Az ebéden Daladier francia miniszter- elnök és Paul Boncour külügy- mioisztar is résztvett.

A tárgyalásokat ebéd után folytatták, az államférfiak ma reggel utaztak el Páriából. Mac Donald egyenesen Londonba megy, míg Sir John Simon Génibe tér vissza.

Az angol-francia megbeszélések kedden déluián 8 órától háromnegyed 6 óráig tartott&k. A tárgyalásokról a következő hivatalos jelentést adták ki:

MacDonald angol miniszterelnök és Sir John Simon külügyminiszter a francia miniszterelnökkel és külügyminiszterrel hosszabb megbeszélést folytatott, amelynek során tájékoztatták a francia államférfiakat a Mussolinival folytatott tárgyalásokról. ' A két ország miniszterei rövidesen eszmecserét fognak folytat- i ni. A francia államférfiak abbeli óhajuknak adtak kifejezést, hogy a négy európai nagyhatalom között a népszövetség szellemében meghitt együttműködés alakuljon ki.

Legutolsó jelentés szerint a PSrisbsn folytatott tanácskozások során Daladier és MacDonald megegyezett és Franciaország hajlandó a tárgyalások alapjául a római tervezetet vál- tozallenul elfogadni. A Daily Telegraph jelentése szerint azonban ennek a hírnek éppen az ellenki zöje az igaz, amennyiben a francia hivatalos körök mereven elzárkóznak a római terv elől.

Amerikai lapjelentések szerint az Egyesült államok a teljes fegyverkezési szabadság álláspontjára helyezkedik.

Londonban ez európai béke biztosítása érdekében a legmesz- szebbmenő engedményeket is hajlandók megadni. Az angol kormány Németországgal gyarmati egyezményt hajlandó kötni. Eszerint ADglia visszaadná Németországnak mindazokat a gyarmatokat, amelyeket a világháború után elvett. Pártiban ezt az angol előzékenységet nagy aggodalommal nézik és messzemenő következtetéseket vonnak belőle.

Az osztrák szövetség- tanács Dollfuss elcsapa- tását követeli.

Az osztrák szövetségtanács nevében Emmerling képviselő Mik- las elnöknek átnyújtotta a sző- vetségtanáci határozatát, amelyben Dollfuis kancellárnak és kormányának elosapatását követelik. Miklas kijelentette, hogy ragaszkedik a Dolifuii-kormány- hoz.

Az Oizlrák védőrség legújabb követelése az, hogy mindenütt oszlassák föl a szooöldemokrata védöszövetség szervezeteit, Seitz polgármester helyett pedig állami biztost nevezzenek ki Béci főváros élére.

A Dollfuss-kormány több uj fontos törvényjavaslaton dolgozik. Köztük van a véderőtörvény reformja is. A katonai esküt megváltoztatják olyan módon, hogy bz vallásos szellemben történjék. Törvény készül az állés- halmozők ellen is.

Anglia megszakítja a kereskedelmi kapcsolatot Oroszországgal.

Az angol nagykövet tegnap délután kormánya megbízásából a szovjet külügyi népbiztosának bejelentette, hogy a mai naptól kezdődően Anglia a kereskedelmi összeköttetést megszakítja Oroszországgal. Valószínű, hogy messzebbmenő intézkedésekre nem kerül sor, mert a szovjet elhatározta, hogy az angol mérnökök ügyét kiveszi a GPU hatásköréből t így Angliának nem lesz oka, hogy erőiebb retorzióval éljen alattvalói érdekében.