Eger - napilap, 1933/1

1933-03-14 / 60. szám

2

EGER

1933. március 14.

daság erculata azonnal meg fog változni. Akkor b földműves a maga terményeit drágább áron fogja tudni eladni és az ipari szükségleteit olcsóbb áron fogja tudni beszerezni.

— Ez az első lépés. Da ez az első lépés arra fog vezetni, hogy politikailag egy olyan javuló helyzet fog itt teremtődni, amely vissza fogja vonzani a tőlünk elszakított testvéreinket is. Mert botor ember és kalandor az, aki azt hiszi, hogy mai adott lehetőségeinkben mi erőszakkal tudjuk visszaszerezni azt, aatti a miénk. Magyarország határait osak akkor tudjuk visszaszerezni, ha itt az életlehetőségeknek, a politikai szabadságoknak és a régi tradícióknak oly képét tudjuk a tőlünk elszakított testvéreinknek megmutatni, amely visszahúzza őket ezon vonzalomnál fogva, mely régi, évszázados gyökerekből táplálkozik.

Ezután a restauráció kérdésének az aktualitásával foglalkozott Paliavicini őrgrőf. Figyelmeztetett mindenkit arra, hogy a megoldás elhúzásával jóvátehetetlenül időt veszít a nemzet. Az ütőd államok természetszerűen minden erejükkel ezon vannak, hogy Magyarországon a restauráció keresztül ne vitessék, sőt ezekben az országokban ez elégedetlenségnek, a desintegrálödásnak, a politikai nehézségeknek oly nagy foka van. hogy a vezető köröket majdnem arra készteti, hogy preventív háborúba vigyék egész Európát azon célból, hogy belső nehézségeiket le- küzdheisék.

Majd a nagyhatalmak álláspontját ismertette egyre feszültebb figyelem között. Mussolini Olaszországé, de Franciaország és Anglia is ma már más szemmel nézi a restauráció kérdését, mint azelőtt. A magyar külpolitikának most már egyre aktívabb szerepet kell játszania ezen a téren, ha azt akarjuk, hogy ez a kérdés rövid időn belül a magyar nép kívánsága szerint rendeztesiék.

— Az ez impfiriutn, mely a Duna medencéjében létesülni fog, az a királyság, amelyet éa sz integritás elérésében célként ma gam előtt látok, egészen más lesz, miat a régi osztrák-magyar monarchia. Egy nagy dunai im- páriumot látok, melynek székhelye Budapest; talán lesz benne külön Tótország, Ruszka- krajna, horvát királyság, mely le fog nyúlni egészen Dalmáciáig, szövetségesünk lesz Ausztria mint hercegség, de nem mint os&száriág és vissza fogjuk nyerni a régi erdélyi fejedelemséget. Ha a magyar nemzet összefog s a maga passzivitását, kishitűségét feladja, elérheti azt, hogy Szent István koronája legitim királyájának fején ragyogva egy

közelakkora birodalmat fog itt létrehozni, mint amilyen Nagy L^jot idejében volt. Nana lehetséges az, hogy Európa ne jusson arra s belátásra, hogy a nagy Duoa-medencében csakis a magyar nemzet az, amely mintegy védőgátja lehet azoknak a keletről jövő bolteviki törekvéseknek, amelyek azzal fenyegetik a nyugati kultúrát, hogy végleg elsöprik. És ha ezt belátja nyugat, hogy a kis államok természetellenesek, sem fajilag, sem lelkileg nem fognak együtt élni, széjjelbotnlanak. Ciak egy gócpont lesz, amelyhez ismét mint egyesülési ponthoz fognak vonzódni s az Szent István birodalma lesz amely a történelem folyamán tőrökkel-tatérral szemben egyedül tudta nyugatot évszázadokon át megvédeni.

Melegen ünnepelte a közgyűlés közönsége Paliavicini őrgrő- főt lélekemelő, a magyar jövő áhított kontúrjait megrajzold előadásáért. A közgyűlés másik szónoka Kray István báró országgyűlési képviselő volt, aki >A magyar legitimizmus alapjai■ címen taitott mélyen szántó, az egész kérdést kitünően átvilágító előadást. Miután lapunk szűk terjedelme nem teszi ezúttal

A Steinhauser-család

Eger, március 13.

Az egri rendőrség szombat reggel óta minden erejét latba- vetve folytatja a nyomozást sz Angolkisasszonyok templomának fosztogatói után. Schveng Ede dr. rendőrtauácsos, a bűaügyi osztály vezetője irányúja a nyomozás munkáját; amely a rengeteg nehézség ellenére is biztatóan halad előre. A betörők utáni hajszába a környék csendőriége is belekapcsolódott már, de a rendőrség is nyomoz a vidéken is.

A betörést két vagy három

Mélyen tisztelt Főszerkesztő Ur! | Az »Egar< 1933. január 22 ifci számában »Miért drágák a Thá- lia helyárai« című cikkre, amely cikket a Tháiia Egri Színjátszó Társaság vezetőcége adott le az »Eger« című hpaak és egyúttal Eger város közönségének, mél- tóztassék megengedni, hogy mint Eger város szíaigazgatőja, egy kis helyreigazító nyilatkozatot kérjek.

A Tháiia vezetősége, amelylehetővé, hogy Kray bárő előadását érdeme szerint bővebben ismertessük, azt teljes szövegében vasárnapi számunkban kívánjuk lehezni, Lhogy felfogásával azok is megismerkedjenek, akiknek nem volt alkalmuk azt személyesen meghallgatni.

Kray bárő előadását is többször megszakította a közönség lelkes tapsa és őszinte tüntetése a nagy eszmék mellett. A két kiváló politikusnak Török Kálmán mondott köszönetét az egri csoport körgyűlésén való megjelenésükért és felszólalásukért.

Végül dr. Urbán Gasztáv ügyvezető alelüök indítványozta, hogy az egri csoport mai közgyűléséről táviratban fejezze ki Eger társadalma hódolatát, visz- szaváró hűséges ragaszkodásának érzéseit a messze Bilgiu«- ban élő örökös királynak. A sürgöny szövege a kővetkező: »Duo de Bar, Steenockerzeel Brabant, Belgium.

A mindhalálig kiráiyhű Dobó István várának tövéből hódolattal és hűséggel köszönti Felséges Királyát a Szent Korona Szövetség egri csoportja.«

A mindvégig emelkedett hangulatú, impozáns közgyűlés a Himnusz hangjaival éri véget.

kriptáját is kirabolták?

ember követte el, akik közül egy dolgozott főként, aki sár-, vagy tornacipőben volt.

Egy másik bűaügyben is nyomoz a rendőrség szombat óta. A Rókus temetőbenaSteinhauser- csBlád kriptáját, valószínűleg már hetekkel, vagy hónapokkal ezelőtt felnyitották és a jelek szerint a koporsókat is kifosztották ez ismeretlen tettesek. A legközelebbi napokban itt is helyszíni szemlét tartanak, kiemelik és felnyitják a koporsókat, hogy megállapítsák, vitteka el a kriptanyiloga- tők valamit.

nek, őszintén kijelentem, nagy tisztelője vagyok, nagy tévedésben van a debreceni színtársulat kiadásait illetőleg. Az »Eger« című napilapban az én napi kiadásom 330 pengő éa ebből a 330 pengőből is a városi szubvenció, stb. címén megtérül any- nyl, hogy az összes napi kiadásom 165 peQgő. Az összeállítást úgy számították, hogy nekem van 25 színészem átlag 200 pengő fizetéssel. Kénytelen vaFolyik a rendőri hajsza az Angolkisasszonyok templomának betörői után

......................................... m

M

ibe kerül a színjátszás a színtársulatnak Égerben

Kardoss Géza levele.

gyök ezt megcáfolni, már csak azért is, mert az a szeretet és beciüléc, amely Eger városához köt és amelyben hiszem, hogy nekem is részem van Eger város vezetőségétől, kényszerít arra, hogy őszintén feltárjam nem egy műkedvelő, de egy hivatásos színháznak az üzemmenetét.

Tévedésben van a Tháiia vezetősége akkor, amikor leszögezi az*, hogy nekem 25 tagom van, mert a színészekkel éves szerződést kell kötnöm, tehát oly mindegy, bogy a 130.000 lakosú Debrecen városában, vagy a 35 000 lakosú Eger városában játszom, akiadásaim sajnos,nem ugyanazok. A debreceni és ezáltal az egri szíatársulatnak is a tavalyi szezonban 28 magán* szar»plője volt és 24 tagú kórusa. A karszemélyzetnek a létminimuma 120 pengő havonta, míg a magánszereplőknek a fizetőse 180 pengőtől 1000 p-ig mentek fel. Például a Cielle házaspárnak a havi fix fizetése 1000 p?ngő volt, míg Szikiayék havi fizetése 1300 pengő. A tavalyi szezonban magának a színészeknek a napi fizetése volt 430 pengő, ehez hozzájárul még a műszaki személyzetnek napi 40 pengő és ugyanosak zenés daraboknál a zenekarnak a fizetése átlag szintén 30—40 pengő. Hátra v^n még a jogdíj, a- mely a bruttó bevételnek 6—7°/» a a forg. adó, kereseti adő, beteg- ■egélyző, az Országos Színész- egyesület póifillérei, amely minden földszinti jegy után 10 fillér és páholyok után 20 fillér, az Országos Szinészegyesületnek a nyugdíja, amely a színészek fizetésének 10 százaléka és amelyet az igazgató köteles fizetni a tagok helyett, hátra vannak a nyomdaköltségek, rendőrség, tűzoltódnak stb. Most ezen összegek feltüntetése után azt hiszem, hogy ha a Tháiia vezetősége összeszámítja a napi kiadásokat, már egy olyan kétségbeejtő mínusz fog beállói az egri színházi bevételekhez viszonyítva, amely megdöbbentő.

Eger városától eddig kaptam 3200 pengő évi szubvenciót, a- melyet tavaly beleegyezésem és megkérdezésem nélkül 1600 pengőre redukáltak, pedig ha tekintetbe vesszük azt, hogy nekem legalább két vaggon díszlettel és egy vaggoa ruhatárral, amelyben a színészek ruhái is szállí- tatuak, tehát összesen 3 vaggon- nal kell átmennem Egerbe, ez a szállítás maga oda és vissza coa 890 pengő és hátra van még 70 tagnak az átszállítása, amely bár mérsékelt ároa történik, de így is végeredményben 300pengőt tesz ki, tehát csak maga a szállítás, személyek, díszletek, stb. kitesz egy 1100 pengőt, most még ehhez hozzá kell számítani a debreceni színháztól a pálya-