Eger - napilap, 1932/1

1932-01-29 / 23. szám

arä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. -- EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG EGER, LYCEUM,FÖLD SZINT 3. — TELEFON 11.— KIADÓHIVATAL EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 6. — TELEFON 87. - POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA : 54 558. : XLIII. évfolyam 23 szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1932 január 29. Szombaton délután tartja Januári köz­gyűlését a város képviselőtestülete Hírek néhány sorban. Akasztófa vár a kispesti ven­déglő* gyilkosaira. Mindhárom ellen gyilkosság büntette miatt indul meg ez eljárás. — A sik­kasztó mohácsi árvaszéki ülnök és lársBi visszakapják állásaikat. — A Vay ügy Ítéletét, amely 100 nyomtatott oldal, ma kázbeiítet- ték az érdekelteknek. A kocsi- rakományra tehető iratokat a Táblához szállították át,ahol való­színűleg a G'dó tanács fogja tár­gyalni az ügyet még a tavaszon. — Ausztriában Bureseh kapott kor­mányalakításra megbízást. Az a terv, hogy kisebbségi kormányt alakit a designéit miniszterelnök s a kabinet esetröl-esetre kéri a parlament támogatását. Politi­kai körökben nem jósolnak hosz- szú életet a kormánynak. — A magyar vámháború miatt megbu­kott egy texiilgyár, amelynek 1800 munkása volt. — Borait sze­nátor egy cseh amerikai magyar lapnak adott intervju kapcsán kijelentette, hogy a trianoni béke sem nem tisztességes, sem nem becsületes szerződés volt s a vi­lág minden jóizlésü politikusa tiltakozik ez ellen a szerződés ellen. — A Dréhr ügyben pár nap miilva dönt a miniszterelnök, azután az ügyészség veszi át a szót. A mentelmi bizottságot feb­ruár 3-ra hívják össze. — Kapá­val verte egyon férjét egy zala- szentbalázsi asszony, mert félté­keny volt az emberre. A gyil­kosságban fia is segített az asz- szonynak. — Az angliai véres fe- gyenolázadást kommunista izga­tás idézte elő. A fegyenolelepat katonai csapatok őrzik s való­sággal ostromzár alatt tartják. — »A franciák legyőzött államként kezelik Csehországot«, — mon­dották a prágai parlamentben legutóbb, amikor a francia köl­csön ügyét tárgyalták. — Négy évi fegyházra ítéltek a debreceni katonai törvényszékeu egy gaz­dasági századost, aki testöraltiszt- böl lett kapitány. A nagy kar­riert befutott egykori oláh fiú 00 ezer pengőt sikkasztott s a legutóbbi választáson képviselő­jelöltként is fellépett Hajdúmé- gyében. — A budapesti egyetem orvosi fakultása feltűnő módon foglalt állást az orvosi túlterme­lés ellen. Eger, január 28. Eger város képviselőtestülete január 30 án, szombaton délután 4 órai kezdettel tartja rendes közgyűlését. A tárgysorozatban nem egy ügy van, ami nagy érdeklődésre tarthat számot. Bevezetőül a polgármester je­lentést tesz a múlt év utolső ne­gyedéről. Duíhsy Pál prelátus kanonok bejelenti, bogy a képviselőtestü­letben választott tagsági jogát kívánja gyakorolni. Trak Géza polgármester meg­teszi jav slatfit a tisztiorvosi I összeférhetetlenség ügyében. Előterjesztés az elektromos árammérő órák bérének feleme­lése iránt. (!) A városi tisztifőügyész jelen­tést tesz a csatornázási vállal­kozó által a város közönsége ellen indított per állásáról. Kijelölik a Városi Fürdő Rt. felügyelóbizottsági tagjait. A főügyész jelentést tesz a Korona bérlője ellen vezetett biztosítási végrehajtásról. A tárgysorozat további részé­ben üzletbérek mérsékléséről,— begydíjakről és szerződősekről I tárgyal a képviselőtestület. A fájdalom elkomolyít, megrendít, ledönt, de a főidről az Égre fordítja tekin­tetünket: drága ajándékot ka­punk onoaD, egy új világot. Aki beteg, aki az ágyhozszegzetten gyötrődik — felfedezi a íz llemi életet, a maga gondolatának cso­dálatos palotájában ezer alak­ban lesz élethődítő ; akinek össze­omlik a gazdagiága, az előtt a fájdalom megnyitja az apró si­kerek bíző örömét. A fájdalom rávezet bennünket az útra, me­lyen át új világok tárulnak elénk, szentélyek, latén ragyogó fényes­ségű ajándékai. Boldogok a sí- rók, mert ők megvigaiztaltatnak, mondotta Jézus, s hogy leveret­ten itt állunk, Isivé fájdalommal — kutatnunk kell, eljutottunk-e a nagy ajándékhoz, megnetnes- bediünk-e a sírásban ? Sírők vagyunk mi itt a valóságos népek országűtján, akit marcangolnak a gondok kopöi és vérig sebez­nek a nemzetek, akik leszorítot­tak bennünket a mesgyékre; a fájdalom népe vagyunk mi itt a Duna-medenoében, mert elvesz­tettük országunk gyöngyeit, ame­lyeket áradatként öntöttek el idegen népek. Ugyan megtárult-e a magyar löiek a megrázó sza­vakra, amelyek a koporsó mellett fölszabadítják a sírást, csak azért, hogy a sebekkel sebet gyógyít­sanak ? A fájdalom megrázó hulláma ciep felénk Erdély földjéről. Az erdélyi lapok közük Majláth gróf püspök pásztorlsvelét. «Tet­szett Isten izeratetének, — írja pásztorlevelében, — irgy életem alkonyán méltónak és eléggé erősnek találtassam anyagi ja­vaim elvesztésére, sőt arra is, hogy egyszülött Fia nyomdo- kaio, a Kálvária uiját járjam. Jó nekem ez és Isten szerető ir­galmának biztos jelét látom ben­ne. Nem sajnálom a gazdagság elmúlását s ha valami fáj benne, csak az esik nehezére szivemnek, hogy híveimnek és intézménye­inknek nem lehetek tovább se­gítségére.« Erdély püipöaét meg­fosztották vagyonától, hogy csa­pást mérjenek Erdély magyar­ságára, hogy irtsák a m-gyar gyerekek sorát, hogy elnémítsák az iskolákat, hogy megöljék Er­dély földjén a m. gyár jövőt. Nem vásárolhatják vissza a városok Speyer kölosönüket A kérvényező városok már vissza is vonták beadványaikat. Megírtuk, hogy több magyar város fel akarta használni a Speyer kölcsőnkötvények ala­csony külföldi árfolyamát arra, hogy adósságai jelentékeny ré­szétől megszabaduljon. A terv tetszetős volt és elmé­letileg keresztülvihető, annyira, hogy a városok felmondták bank­betéteiket, eladták bérházaikat csakhogy elegendő pénzhez jus­sanak a converziő keresztülvi­telére. Utóbb azonban kiderült, hogy az akciö keresztülvitelének a gyakorlatban igen sok akadálya ven. Az első nagyobb városi kölcsön- tranzakciót 1925. júliusában bo­nyolították le anewyorki Speyer- bankhőzzal. Ekkor tízmillió dollár huszonöt év alatt vissza­fizetendő kölcsönt vettek föl, míg a második Speyer-köiciönt, amely csak hatmillió dollárról szólt, 1926 szeptember elején bocsátot­ták ki. A Speyer kölcsönökből mint­egy 15 millió dollár névértékű kötvény van még piacoD. A nagy áresés idején, bír sze­rint, a papírokat maga a Sp -yer bank vásárolta össze és szakkö­rök úgy tudják, hogy a kötvé­nyek túlnyomó része a bank bir­tokában van. Belföldön, a legoptimistább szá­mítás szerint kétmillió dollár név­értékű kötvénymennyiség áll a nagybankok, kistökések és kőt- vőnyüzletekkel foglalkozó cégek rendelkezésére. M>r ebből a tényből is követ­kezik, hogy az ország összes Speyer kölciönnel adós városai nem szerezhetnék be szükségle­tüket, hiszen a Magyar Nemzeti Btnk aligha adna valutát ilyen üzletekhez, még akkor sem, ha a megfelelő mennyiségű pengő a városok bankbetétei felmon­dásával, ingatlanai elidegenítésé­vel, vagy más módon elő is tud­nák teremteni. Speyerék aligha adnák oda huszonöt százalékért ezeket a száz percentet érő köt­vényeket, de ha a kormány az ilyen engedélyt megadná, a külföldön jelentékenyen meg­drágulna a magyar Speyer-köt- vény, tehát a városok eredeti kalkulációja mindenesetre fel­borulna. A kérvényező városok, a pénz­ügyminisztérium felvilágosítása után rövidesen vissza is vonták beadványukat, annál is inkább, mert az eredeti kölcsönszerződés szerint az adósoknak 6 bőnappal előre fel kell mondaniok a köl­csönt és Speyeréknek módjuk­ban áll az 8n; uítás-kördést a dollár budapesti jegyzésétől füg­getlenül is szabályozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom