Eger - napilap, 1931/1

1931-06-10 / 128. szám

AB« 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL! EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztői Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFONI 11.-KIADÓHÍV ATALl EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON i 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- i: SZÁMLA: 54.558. u XL1I. évfolyam 128. szám ♦ Szerda ♦ Egerf 1931 június 10. A Keresztény Gazdasági Párt programmja Milyen elvek megvalósításáért küzd Petro Kálmán dr. Eger, június 9. Petro Kálmán dr., mint isme- reles, a Keraiztény Gazdasági Párt programmjával lépett föl. A párt elvei ismeretesek már az elmúlt parlament életéből, de az utóbbi idők eseményei sokban kiegészítették azokat a jelen helyzet politikai követelményei­nek megfelelően. Elvek és eszmék irányították mindig a közéletet és valahány­szor választások vannak, a pol­gároknak első dolguk belenézni a jelölt kártyájába: mit akar, miért küzd, milyen elvi és gya­korlati megoldásokat akar ke­resztülvinni. Jellemző, hogy a most indulő egri választásnál ezek a kérdé­sek nem ütköznek elő elsőrendű fontossággal. Petro Kálmán dr. közéleti múltja és nemes veretű egyénisége úgyszólván fölösle­gessé tesz minden kutatást és érdeklődést. A választók bizalma annyira teljes és a kerület min­den tisztafejű és komoly polgára olyan mértékben híve Petro Kál­mánnak, hogy már személyi tu­lajdonságai és képességei miatt is fenntartás nélkül áll mögéje. Mögéje állna akkor is, ha szán­dékait titokban tartaná, mert tudását és minden irányban ki­munkált képességét az egész ember sugárzóan tiszta jelleme és hajlíthatatlan ereje támasztják meg. Mindamellett nem tartjuk ér­dektelennek, ha röviden ismer­tetjük azt a programmot, amely- % lyel a párt bele akar szólni a sekélyes magyar közélet irányí­tásába és amelyet Petro Kálmán zászlajára írt. A Keresztény Gazdasági Párt a tiszta világnézet érvényesíté­sére törekszik az állami élet min­den vonatkozásában. A népek önrendelkezési jogának alapján áll és a történelmi Magyaror­szág népeinek békés együttélé­sét és fejlődését akarja biztosí­tani. Az alkotmányos és politikai jogoknak, valamint a községi és törvényhatósági autonómiának kiépítését kívánja és a közsza­badságokban mindenkit részesí­teni óhajt. Kívánja az általános, titkos választói jog fokozatos megvalósítását és a választások tisztaságát. A pártot a legteljesebb demokrácia szelleme hatja át, amely a köz- gazdasági életben minden olyan irányt elitéi, mely az embert a tőke rabszolgájává teszi. Köve­teli az államháztartás olyan be­rendezését, a költségvetés olyan leszállí­tását, amely az ország teherviselési képességeivel arányban áll. Kö­veteli a közélet tisztaságát; a visszaélések meg*zxm\e\ésQ\& köz- szolgálatban és a közpénzekből fenntartót', segélyezett vagy ked­vezményezett intézményeknél egyaránt; a mammutjövedelmek leszállítását, az államtól több címen húzott jövedelmek meg­szüntetését, az összeférhetetlen­ségi törvény új szabályozását s az országgyűlési kerületek ará­nyosításával a képviselők szá­mának leszállítását. Az ország sorsa a magyar búza sorsával áll vagy bukik. A pért mindent elkövet, hogy a legfőbb mezőgazdasági termény­nek értékesítését előmozdítsa, hogy a gazda verejtékez mun­kájának meglegyen az értelme és jutalma. E célból követeli olyan külkereskedelmi és vámpolitikai megegyezések létesítését, amik a mezőgazdasági termel- vények jobb értékesítését le­hetővé teszik. Követeli a tőzsde és a kartellek visszaéléseinek letörésére alkotott törvények szi­gorú végrehajtását és a rész- vénytársasági törvény revízióját. Követeli a közmunkaváltság megszüntetését és a borfogyasztási adó eltörlését. Követeli továbbá a földhitelnek és a mezőgazdák személyi ős üzemi hitelének olyan megszer­vezését, amely hosszú lejáratú és olcsó kölcsönt biztosít; a falusi lakosság, különösen a mezőgazdasági munkásság foko­zottabb szociális gondozását; a mezőgazdasági munkásközvetí­tés nagyobbmérvű kiépítését, a szőlőművelés védelmét és az okszerű iparfejlesztést. A kézműiparosok kamarái, a közszállítáiokban való részese­désük és kontármunkától való megoltalmazáiuk épúgy nemzeti érdek, mint ennek a fontos pol­gári osztálynak megfelelő hitellel valő ellátása. Követeli a munkások munka­idejének szabályozását, a munka szabadságának bizto­sítását, munkabér-egyeztető bizottságok felállítását és általában a mun­kásság szociális és kultúrális ér­dekeinek legmesszebbmenő vé­delmét. Követeli a rokkantak ügyének állami úton valő ren­dezésé', a nyugdíjasok sérelmei­nek orvoslását, a hadiárvák és hadiözvegyeknek, valamint a hadikölcsön jegyzés által bajba­jutottaknak sorsáról való mél Eger, június 9. Az egri cserkészcsapatok az évenkint szokásos közös tábor­tűzi ünnepélyeik helyett az idén újszerű programmal, június 14-én vasárnep nagyarányú cserkész- napot rendeznek az Érsekkerti sportpályán. A cierkőszntp mű­során — melyet teljes részletes­tányos gondoskodást, a népok­tatás kiépítését. A párt feladatá­nak ismeri a jogegyenlőség és viszonosság elvének tiszteletben tartásával a vallási béke meg­óvását. Ezek a Keresztény Gazdasági Párt célkitűzései. Ezekért fog harcolni az új parlamentben dr. Petro Kálmán. De ezeket is oly­módon akarja keresztülvinni, hogy az egyetemes msgyar ér­dekek mellett ez egri kerület különös érdekei is kielégítést nyerjenek. séggel lapunk legközelebbi szá­mában közlünk — csapatgya- korlatok, cserkész ügyességi ver­senyek, játékok, énekek szere­pelnek és bizonyára hű képét fogják adni annak az életnek, ami az egri cserkészcsapatok ke­belében az elmúlt esztendőben folyt. A cserkésznap sikerén Megalakult Egerben az Erdélyi Férfiak Szövetségének helyi csoportja Óriás Nándor dr. egg. m. tanárt választotta elnökéül az egyesület. Eger, június 9. Már esztendők óta működik a cionkaországban egy hatalmas és tiszteletreméltó táborral ren­delkező egyesület, — amely az Erdélyből .elmenekült magyar férfiakat tömöríti kebelében. Az impérium változás óta otthon, de mégis idegenül érezte magát az oláh király jogara alől a csonka­országba menekült családok leg­nagyobb része, hiszen a szükebb hazából, ahol mások és szebbek voltak az együvétartozás érzései el kellett jönniők. Akik akarták és szerették a régi kapcsolatokat, kiépítették egy szervezet kereteit, az Erdélyi Férfiak Szövetségét s ebben sz egyesületben tömörí­tették a székelyeket. Egerben, ahol szintén tekinté­lyes számban élnek az Erdélyből menekült családok, most szervezte meg egy elő­készítő bizottság az egyesület helyi csoportját. Az alakuló közgyűlést a napok­ban tartották meg és azon óriás Nándor dr. egyetemi magántanárt választották elnökül. Ügyvezető elnök Petrán József dr. kir. köz­jegyző lett, aki nyomban intéz­kedett aziránt, hogy az új egye­sület megkezdje társadalmi és kultúrális munkáját Eger életé­ben. Június 14-re díszgyülés programi­ját állította össze s ezen a gyűlésen az országos szervezetek vezető emberei is részt vesznek. Lejön Egerbe erre az alkalomra Kolozsvári Bálint dr. egyet, tanár, országos elnök, Szentkereszthegyi Kraloehwil Ká­roly altábornagy, a volt székely hadosztály parancsnoka, Asztalos Miklős történetíró, Nagy Béla, az egyesület szervező osztályá­nak vezetője, Radnóti Miklós a Falu Szövetség igazgatója, Za­kariás G. Sándor dr., országos főtitkár, Darkó Jenő debreceni egyetemi tanár, az ottani Székely Társaság elnöke stb. A díszgyűlést az alábbi programmal tartják meg június 14-én, délelőtt II órakor a városháza közgyűlési termében: Hiszekegy; elnöki megnyitó, a megalakulás bejelentése; Kolozs­vári Bálint dr. országos elnök beszéde; Kratochwil Károly al­tábornagy előadása a volt szé­kely hadosztályról; Asztalos Mik­lős történelírő Erdély történeté­ről tart értekezést, a díszgyűlést a Himnusszal zárják be. Nagy cserkésznap Egerben

Next

/
Oldalképek
Tartalom